84 talált állásfoglalás a kezesség kifejezésre

Kérdés: Amennyiben az ajánlati biztosítékot vegyesen (pl. 50-50%-ban), bankgarancia és biztosítási kötvény (biztosító által vállalt garancia vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvény) formájában kívánja az ajánlattevő teljesíteni, azt a törvény alapján el kell-e fogadnia az ajánlatkérőnek, illetve milyen esetekben tagadhatja meg az ajánlati biztosíték fentiek szerinti teljesítését?

Kérdés: Egy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésünkben a vállalkozó azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy a gazdasági nehézségek miatt csökkentsük az előírt teljesítési és jótállási biztosíték összegét, illetve szeretné a befizetett biztosítékot visszakérni. Lehetséges szerződésmódosítással csökkenteni a biztosíték mértékét és megváltoztatni a biztosíték rendelkezésre bocsátásának módját?

Kérdés: Nyertes ajánlattevők vagyunk egy közbeszerzési eljárásban, és a szerződéskötésre várunk. Az ajánlatkérő a kiírásban ajánlati biztosítékot és teljesítési biztosítékot is előírt. Van arra lehetőség, hogy a befizetett ajánlati biztosítékot beszámíttassuk az ajánlatkérővel a teljesítési biztosíték összegébe?

Kérdés: Az ajánlatkérő önkormányzat ajánlati biztosítékot írt elő az eljárásban, mely átutalással, bankgaranciával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított kezességvállalással teljesíthető. Az ajánlattételi határidő lejárta napján az egyik ajánlattevő utalása nem teljesült az ajánlatkérő Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, a banki rendszer meghibásodása miatt, így az utalásról az igazolást sem tudta benyújtani az ajánlatában. A bank a rendszerhibáról nyilatkozatot is kiadott. Hiánypótolható-e az ajánlati biztosíték befizetésének az igazolása, illetve a biztosíték utólagos rendezése? Elfogadható az, ha az ajánlattevő az önkormányzat más – nem az ajánlattételi felhívásban előírt – számlájára fizeti be a biztosítékot?

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?

Kérdés: Az ajánlatkérő minden egyes részre előírt egy beszerzés tárgya szerinti árbevételt. Mi több részben is szeretnénk indulni, ellenben, ha több részben indulnánk, az árbevételünk már nem lenne elegendő.
–Össze kell-e adni az egyes részek árbevételi követelményét?
–Erre tudunk-e bevonni alvállalkozót, ha nincs meg a megfelelő mennyiség?

Kérdés: Már nincs idő az ajánlati biztosíték meghosszabbítására a banknál. Válthatunk-e formát, vagy elegendő, hogy az eredeti biztosítéki időszak hosszabb időre nyúlik, és amikor lejár, akkor hosszabbítom? (Igaz, utóbbi esetben az ajánlati kötöttség fenntartásának időszakát nem fedi le, amikor nyilatkozom.)

Kérdés: Uniós eljárásrendben a kapacitást biztosító szervezetnek elégséges-e az EEKD-t az EKR rendszerben kitölteni, vagy a szervezet által aláírva is szükséges az ajánlat részeként feltölteni?

Kérdés: Nemzeti eljárásrend esetében csak olyan nyilatkozat van az EKR-ben, miszerint a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alvállalkozóra utal, de a kapacitást biztosítóra nem. Ebben az esetben mi a teendő?

Kérdés: Közös ajánlattevők esetében összeadódhatnak-e a felelősségbiztosítások limitösszegei, együttes megfelelés formájában? Hogyan tudjuk a kárigényt érvényesíteni, ha két szerződőnk van, ahol egyetemleges a felelősség?