478 talált cikk a költségvetés kifejezésre

Kérdés: Szükséges az indoklás üzleti titok esetén, illetve csak akkor, ha az ajánlatkérő kéri azt? Elegendő a Kbt. 44. § (3) bekezdésére hivatkozni az indokolásban, vagy ennél lényegesen több kell? (Adunk be egy árindoklást, és lesz benne árajánlat a gyártótól, így szeretnénk a lehetőséggel élni.)

Kérdés: Mi a feltétele a szerződéskötés engedélyezésének? A közelmúltban megjelent ügyben gyermekprogramhoz kötődő egyéb jogszabályok miatt engedték. Ezek szerint nem csak nemzetbiztonsági oka lehet a szerződéskötés engedélyezésének?

Kérdés: Független akkreditált szaktanácsadó vagyok. Az egyik ügyfelem felhívott vagyonnyilatkozat-tételre, melynek hiányában a megbízási szerződésünket megszünteti. Valóban köteles vagyok megadni a nyilatkozatot? (Nem vagyok közszolgálatban álló személy, így értelmezésem szerint erre nem vagyok kötelezhető.)

Kérdés: Fel kell-e töltenem az informatikai közbeszerzési tervet az EKR-be? A közbeszerzési terv része-e az informatikai közbeszerzési terv, vagy a kettő független egymástól?

Kérdés: Az ajánlatkérő egy árubeszerzésnél költségvetést kér, ahol különösen az áruszállításhoz kapcsolódó közvetlen (munkabérek, alvállalkozói díjak stb.) és közvetett (adminisztrációs költségek stb.) költségek, valamint minden olyan költség megjelölését kéri, mely a szerződés tárgyát képező áruszállítás hiánytalan ellátásához elengedhetetlenül szükséges. Van-e erre joga az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?

Kérdés: Egyházi személy szeretne építési beruházást kezdeményezni 100% támogatási intenzitással. Az új szabályok alapján teljes az egyházi jogi személyek mentessége, vagy csak részleges?

Kérdés: Változik a törvény hatálya a támogatott projektekkel kapcsolatban. Amennyiben építési beruházásra kaptam 50 millió forintot, ami nem éri el a 75%-os intenzitás mértékét, kell-e közbeszereznem? Mi a teendő abban az esetben, ha 350 millió forintot kapok?

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?