4494 talált cikk a közbeszerzés kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő felhívásában minden esetben megjelenik, hogy valamennyi részre be kell nyújtani ajánlatunkat, annak ellenére, hogy az egyes részek pont azért vannak szétbontva, hogy ne legyen versenykorlátozó, hogy egyben írja ki. Mi ilyenkor a teendő?

Kérdés: Iratbetekintésen voltunk, ahol a nyertes ajánlattevő árindokolásába szerettünk volna betekinteni. Az ajánlatkérő semmilyen dokumentumot nem mutatott meg, arra való hivatkozással, hogy a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította a teljes árindokolást. Az ajánlatkérői kérdésekből tudjuk, hogy a teljesítés tervezett napjait, mérnökóráit, a teljesítésben részt vevő szakemberek számát és szakágát is be kellett mutatni a költségek ismertetése mellett. Véleményük szerint lehet költséggel össze nem függő tartalmat üzleti titokká nyilvánítani?

Kérdés: Az ajánlatkérő kifejezetten jelezte, hogy nem szükséges a 141. § (4) b)–c) pontjait alkalmazni és több mint 50%-kal növelte a szerződés értékét. Milyen módon tud átlépni a szerződésmódosítási szabályokon? A beszerzés nem védelmi, kifejezetten közbeszerzési hirdetménnyel lett közzétéve.

Kérdés: A korábbi aránytalanul alacsony ár szabály a becsült értékhez viszonyított, amikor annak eldöntése merült fel, hogy mikor kell indokolást kérni. Szükséges-e, hogy a becsült értéken kívül mást is vizsgáljon az ajánlatkérő, vagy elegendő-e a becsült érték, amikor arról dönt, hogy nem kér indokolást, és ezt a bírálóbizottsági jegyzőkönyvben is rögzíti?

Kérdés: Az ajánlatkérő összekevert két CPV-kódot, így amikor rákerestünk és leszűrtük, nem találtuk meg az eljárást. Indíthatunk-e jogorvoslati eljárást bármilyen módon, ha már lejárt az ajánlattételi határidő?

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?

Kérdés: Egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Szerintünk az ajánlatkérő tévesen értelmezi a saját előírását. Lehetséges az ajánlatunk érvénytelenné nyilvánítása mellett a kiírást is támadni?

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatáskéréssel fordultunk az ajánlatkérőhöz egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban, és jeleztük, hogy a teljesítési határidő nem elégséges. Az ajánlatkérő arra hivatkozott a válaszában, hogy a kiíráson érdemi módosítás nem lehetséges ajánlattételi szakaszban. Mit tehetünk ajánlattevőként?

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk olyan keretmegállapodást kötni, ahol a versenyújranyitások és a közvetlen megrendelések során változik az értékelési szempont a beszerzési igény tartalma szerint. Van erre jogi lehetőségünk?

Kérdés: Kétéves keretmegállapodást kötöttünk négy ajánlattevővel nyomdai termékekre a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban azzal a kikötéssel, hogy a konkrét beszerzések megvalósítása minden esetben verseny újranyitásával történik, amelynek során a keretmegállapodásban részes valamennyi ajánlattevőnek árajánlatot kell tennie. A keretmegállapodásban előírtuk, hogy szakmai ajánlatot kell benyújtani, amelynek két része volt: a Műszaki megfelelőségi táblázat és a részletes Ártáblázat. Ezek a Keretmegállapodáshoz mellékletként kerültek csatolásra. A Műszaki megfelelőségi táblázatban mutatták be az ajánlattevők az általuk megajánlott termékeket: gyártó, gyártásazonosító és egyéb műszaki paraméterek megadása mellett. A legutolsó beszerzés során az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely az eredeti ajánlatában nem szerepelt. Tisztázó kérdést tettünk fel, amelynek során azt a magyarázatot adta, hogy az eredeti ajánlata szerinti terméket a gyártó már nem gyártja, ezért azt helyettesítő, az eredeti termékkel minden műszaki paraméterében megegyező, de más gyártó termékét ajánlotta meg. Ez a változtatás számunkra kedvező. Elfogadhatjuk így az ajánlatát?