ISO-tanúsítvány mint szerződéskötési feltétel teljesítése alvállalkozóval

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban szerződéskötési feltételként írta elő, hogy az ajánlattevőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy rendelkezik ISO-tanúsítvánnyal, vagy ennek megszerzése folyamatban van. Ezen nyilatkozatot az ajánlat részeként kellett benyújtania. A követelmény nem került alkalmassági feltételként előírásra. Kérdésünk arra irányul, hogy a szóban forgó feltételt teljesítheti-e alvállalkozó?
Részlet a válaszából: […] Érdemes a kérdésre adott választ megelőzően leszögezni, hogy az ISO9001 és ISO14001 ebben a formában történő előírása alapelvet sért, hiszen legalább egyenértékű tanúsítványt vagy annak megszerzése érdekében tett intézkedéseket is kellett volna, hogy lehetővé tegyen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Alvállalkozó és kapacitást nyújtó szervezet elhatárolása

Kérdés: Kapacitást nyújtó szervezetnek vagy alvállalkozónak minősül az a piaci szereplő, amelynek kapacitásaira – a szerződés dinamikus beszerzési rendszer keretében történő odaítélése esetén – az ajánlattevő az alkalmasság igazolása körében támaszkodni kíván, és amelyet a szerződés teljesítésébe is be kíván vonni?
Részlet a válaszából: […] Először is, az ajánlatkérő által nevesített piaci szereplő közbeszerzési eljárásban fennálló minőségét szükséges tisztázni. A Kbt. 65. § (7) bekezdése értelmében az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő bármely más szervezet vagy személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Kapacitást biztosító bevonása mérleg szerinti eredmény igazolására

Kérdés: Bevonható-e kapacitást biztosító, amennyiben nem árbevételt, hanem mérleg szerinti eredményt kell igazolni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint teszi lehetővé általános értelemben – akár a pénzügyi alkalmasság vonatkozásában is – kapacitást biztosító szervezet bevonását:A 65. § (7) bekezdése alapján az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Hiánypótlás kapacitást biztosító hamis nyilatkozata esetén

Kérdés: Ha a kapacitást biztosító nyilatkozik hamisan, akkor a nyilatkozat hiánypótoltatható? Egyáltalán köteles vagyok-e hiánypótoltatni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kizáró ok egyértelműen vonatkozik az ajánlattevőre, alvállalkozóra és kapacitást biztosító szervezetre is, amennyiben hamis adatszolgáltatás történik.A Kbt. 62. § (1) bekezdése alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Referencia előírása eljárási dokumentumban

Kérdés: Lehet-e az eljárási dokumentumban referenciát előírni? Ugyanis az ajánlatkérő az eljárási dokumentumban több referenciát is kér, mint a felhívásban, és ehhez kiegészítő tájékoztatás keretében is ragaszkodik.
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító felhívás (beleértve a részvételi, ajánlati, ajánlattételi, közvetlen részvételi felhívást) minden esetben kell, hogy tartalmazza az alkalmassági követelményeket. Ez alól csak azok az eljárások kivételek, ahol alkalmassági követelményt nem kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Nyilatkozat részajánlattételnél részekre történő feltöltés helyett

Kérdés: Egy új nyilatkozat jelent meg, melyben az ajánlatkérő a részekre történő feltöltés helyett nyilatkozatot kér. Ez jogszerű megoldás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet értelmében 2019. április 1-je óta nem kérhető olyan nyilatkozat, amely más résznél már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:    

Keretmennyiség/keretösszeg kötelező meghatározása keretmegállapodásnál

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a keretmegállapodásnak csak a becsült értéke kerüljön meghatározásra, de a keretmennyiség/keretösszeg ne?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodás becsült értékének meghatározása az eljárási rezsim azonosításához szükséges, így ettől nem tekinthet el az ajánlatkérő. A főszabály szerint a megkötendő szerződések legmagasabb becsült összértékét kell alapul venni.A Kbt. 18. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:    

Teljesítésbe be nem vont kapacitást nyújtó/alvállalkozó polgári jogi igénye

Kérdés: Milyen polgári jogi igény illeti meg a kapacitást nyújtót/alvállalkozót, ha bevonására utóbb mégsem kerül sor?
Részlet a válaszából: […] A mellőzés esetén érvényesíthető polgári jogi igény vonatkozásában le kell szögezni, hogy a hatályos Kbt. ebből a szempontból egyértelműen különbséget tesz a kapacitást nyújtó szervezet és az alvállalkozó között. Az előbbit ugyanis főszabály szerint nem lehet kihagyni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Meghatalmazó dokumentum helye kapacitásnyújtás esetén

Kérdés: Miért kéri az ajánlatkérő, hogy a kapacitást nyújtó nyilatkozatában helyezzem el azt a nyilatkozatot, miszerint a kapacitást nyújtó meghatalmazza az ajánlattevőt arra, hogy az EKR-be adatokat töltsön fel helyette? Miért lényeges, hogy egy nyilatkozatban legyen, ha két nyilatkozatot adott be az ajánlattevő – ráadásul egy dokumentumban, ahogyan az ajánlatkérő kérte, és tartalmilag semmi kifogás nem lehet? Szükséges-e hiánypótolnom?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő minden tekintetben a Kbt. 65. § (12) be­kezdése szerint kíván eljárni, amelyben egyértelműen az szerepel, hogy az érintett kapacitást nyújtó szervezeti nyilatkozatnak kell tartalmaznia a meghatalmazást az EKR-ben történő nyilatkozattételre vonatkozóan.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Kiegészítő tájékoztatást megelőzően benyújtott, utólag nem módosított ajánlat kezelése

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban kiegészítő tájékoztatásra került sor, melynek során az ajánlatkérő új árazatlan költségvetést készített és küldött meg az ajánlattevőknek. Az egyik ajánlattevő még ez előtt a kiegészítő tájékoztatás előtt benyújtotta ajánlatát, azt a kiegészítő tájékoztatást követően sem vonta vissza, nem módosította, így még a korábbi költségvetést árazta és nyújtotta be. Az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (8) bekezdésének megfelelően jár-e el, ha a hiánypótlás keretében a költségvetés kijavítására szólítja fel az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásakor feltételezzük, hogy a kiegészítő tájékoztatás jogszerű volt. A Kbt. 71. § (2) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek kötelezettsége a hiánypótlás lehetőségét biztosítani, ugyanakkor a (3) bekezdés szerint a hiányok pótlása csak arra irányulhat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
1
45
46
47
269