25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálata közszolgáltatói in-house szerződésnél

Kérdés: A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése alapján a 25%-os mérték értelmezése egyedileg vagy együttesen történik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 12. §-ának (4) bekezdése többször módosult 2015 óta, mely változások mindegyike annak egyértelművé tételét szolgálta, hogy milyen módon kell értelmezni a 25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt szervezet vizsgálatát közszolgáltatói in-house szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszernek sok előnye van, de nem feltétlenül van értelme minden beszerzési tárgy esetében alkalmazni azt. Az alábbiakban a döntéshez szükséges legfontosabb szabályokat emeljük ki. A DBR egy részvételi szakasszal indul – Kbt. 106. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Összeférhetetlenségi nyilatkozattal érintettek

Kérdés: Szükséges-e összeférhetetlenségi nyilatkozat a döntéshozó részére, vagy csak a bírálóbizottság számára van erre szükség?
Részlet a válaszából: […] A bírálóbizottsággal kapcsolatos szabály a bizottságra mint javaslattevő testületre utal, amely testület a döntéshozó számára terjeszti elő javaslatát.A Kbt. 27. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő a (3) bekezdésben meghatározott szakértelemmel együttesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Bírálóbizottság véleménykialakításának folyamata

Kérdés: Megfelelő-e az a gyakorlat, ha a bírálóbizottság szavaz, és egyszerű többséggel alakítja ki a véleményét? Mi a helyzet abban az esetben, ha három szakértelem leszavazza a negyediket, azaz például a műszaki szakértelemmel rendelkezőnek az a véleménye, hogy nem jó az ajánlat? Csak a négy szakértelem egyetértésével lehet nyertest hirdetni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a bírálóbizottság vonatkozásában szűkszavúan fogalmaz, azaz a Közbeszerzési Szabályzat irányadó akkor, amikor a bírálóbizottság javaslattételi folyamatáról van szó. A legalább háromtagú bírálóbizottságból nem biztos, hogy minden szakértelem szavazati jogot kap,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Iratbetekintés biztosításának módja

Kérdés: Milyen formában kell az iratbetekintést biztosítani? Van-e lehetőség nyomtatásra, ha például műszaki tartalmat kellene mutatni, de az egyes oldalakat egymás után lapozva lehetetlen áttekinteni?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az iratbetekintés biztosítása elsősorban elektronikusan kell, hogy történjen. Nincs azonban annak sem akadálya, hogy az iratbetekintés valódi céljának megvalósulása érdekében az ajánlatkérő kinyomtassa az ajánlatot, természetesen az üzleti titok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Eljárás módosított összegzés megsemmisítése esetén

Kérdés: Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti a módosított összegezést, az eredeti összegezés hatályban marad? Ebben az esetben van az eljárásnak eredménye, vagy mindenképpen egy újabb döntést kell hozni?
Részlet a válaszából: […] Az összegezés az eljárás eredményéről szól, beleértve valamely gazdasági szereplő kizárását, annak részletes indokát is a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Igazolások helyett saját nyilatkozat elfogadása nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti rezsimben egyszerű nyilatkozati formában lehet alkalmasságot igazolni. Van-e arra lehetőség, hogy ugyan az ajánlatkérő előírja a formailag kötöttebb igazolást, mégis elfogadja végül a saját nyilatkozatot, felgyorsítva ezzel az eljárás lefolytatását is? [Ezzel gyakorlatilag nem lenne szükség a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolások megkérésére.]
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet nemzeti rezsimben a közbeszerzési törvény 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Szerződéskötési kötelezettség ajánlati biztosíték hiányában

Kérdés: Van-e szerződéskötési kötelezettsége az ajánlattevőnek? Pontosabban mi védi az ajánlatkérőt abban az esetben, ha nem volt ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 131. §-ának (9) bekezdése az alábbiak szerint mentesíti az ajánlattevőt a szerződéskötési kötelezettségtől, tekintettel a fennálló ajánlati kötöttségre.Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Összefoglaló tájékoztató készítésének mellőzhetősége nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy előadáson a következőket hallottam: a továbbiakban nemzeti eljárásrendben nem kötelező az összefoglaló tájékoztató közzététele. Mivel építési beruházás esetében ez 300-700 millió forintig kötelező, árunál és szolgáltatásnál pedig nemzeti rezsimben nincs más út, nem értem, mi az újdonság az új szabályban?
Részlet a válaszából: […] 2019. április 1-jétől valóban változik a Kbt. 113. §-ának (5) bekezdése.Induljunk ki abból, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van saját eljárásrendet kialakítani, vagy a közbeszerzési törvény 113-116. §-ai szerinti szabályokban foglalt eltérésekkel a Második Rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] Saját eljárásrendben az ajánlatkérő a Kbt. 117. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki.A közbeszerzési törvény 117. §-a felsorol ugyanakkor több olyan követelményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.
1
…
6
7
8
…
91