Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt

Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés régóta foglalkoztatja itthon is a közbeszerzési szakembereket, melyre a közelmúltban tett részben pontot az Európai Unió Bírósága. A C-263/19. számú ügyben úgy döntött, hogy "...nem ellentétes az európai direktívákkal az a nemzeti szabályozás, amely a felügyelő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. június 17.

Üzleti titok indokolásának kérdései

Kérdés: Az üzleti titok indoklásában mit értünk "anyagi, technikai szellemi ráfordítások" alatt? Hányszor szólíthatom fel pontosításra az ajánlattevőt? Ha már eleve hiánypótlás keretében nyújtja be indokolását az ajánlattevő, amiben vannak fehér foltok, mit tehetek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az üzleti titok indokolásában alapvető, hogy az ajánlatkérő azt igazolja, miért okoz aránytalan sérelmet számára üzleti tevékenysége szempontjából az, ha nyilvánosságra kerülne valamely adat.A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése alapján a gazdasági szereplő az ajánlatban,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. május 13.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 70. §-ának (1) bekezdésre részletezi azt az esetkört, amikor nem köteles az ajánlatkérő bírálni, hanem meghozhatja az eredménytelenségről szóló döntést. Ezt két esetben engedi az alábbi előírás, egyrészt amennyiben a végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. április 8.

Alvállalkozás keretmegállapodásnál

Kérdés: Ha indulunk egy keretmegállapodásos eljárásban, de nem jutunk be a zárt körbe, a verseny újranyitásával indított ajánlatok nyertesénél lehetünk alvállalkozók? Mi a helyzet akkor, ha bejutunk a zárt körbe, és az újranyitásnál szeretnének minket alvállalkozóként bevonni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Feltételezzük, hogy a Kbt. 105. § (2) bekezdésének b) pontja szerint írta ki az ajánlatkérő az eljárást. Ennek értelmében több ajánlattevővel köt keretmegállapodást az ajánlatkérő, azaz több piaci szereplő kerül abba a helyzetbe, hogy az ajánlatkérő döntése szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 12.

Üzleti titok elhatárolása az ajánlatkérő által

Kérdés: Ajánlatkérőként el tudok-e határolni üzleti titkot az eljárás során, amit nem láthat valamennyi ajánlattevő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 41/C. §-a alapján 2020. január 1-jétől a közbeszerzési törvény 41. § (1) bekezdésétől eltérően az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció és az EKR alkalmazása, ha) "g) a közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. január 8.

Külföldi kapacitást biztosító bevonásának feltételei

Kérdés: Gyakorlati tanácsot kérek arra vonatkozóan, hogy külföldi kapacitást biztosító bevonása során mire legyek figyelemmel. A jogszabályi rendelkezéseket értem, de mit tehetek a számtalan hiánypótlás elkerülése érdekében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A külföldi kapacitást biztosító bevonása esetében először is regisztrálni kell a szervezetet az EKR-ben, másként nem tudja az ajánlattevő kapacitást biztosítóként bevonni, kiválasztani az eljárás során.Ehhez nem csupán olyan meghatalmazás kell, amely engedélyezi, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. január 8.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének terjedelme

Kérdés: Cégünknek egyes eljárásoknál kapacitást nyújtó szervezetet kell igénybe vennie referencia igazolására. Nyertes ajánlattétel esetén szükséges-e a kapacitást nyújtó szervezettől beszerezni az általunk megajánlott terméket (amire nekünk referenciát igazoltak), vagy a teljesítésbe való bevonásként elegendő mértékűnek számít, ha a kapacitást nyújtó szervezet szakmai tanácsot ad, üzembe helyez, szervizszolgáltatást nyújt, applikációs feladatokat ellát stb. bizonyos értékben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Véleményünk szerint nem szükséges a kapacitást biztosító szervezettől beszerezni az érintett terméket. Válaszunkban a kapacitást biztosító szervezet definíciójából indulunk ki.A Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés teljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 6.

Alkalmasságot igazoló szervezet bejelentése, igénybevétele

Kérdés: Ha megjelölök alkalmasságot igazoló szervezetet referenciával, de később mégsem veszem igénybe, jogsértést követek el, ami kizárást eredményez? Vagy inkább vonjam be, hiába nincs rá szükség?
Részlet az állásfoglalásából: […] Annak érdekében, hogy a kapacitást biztosító bevonása valóban azt eredményezze, hogy az ajánlattevő csak akkor vonjon be kapacitást biztosító szervezetet, ha szüksége van rá, az ajánlattevő köteles a referenciát biztosító szervezetet, személyt bevonni közvetlenül a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 6.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet az állásfoglalásából: […] Gyakori a félreértés abban a tekintetben, hogy amennyiben a kapacitást biztosító szervezet magánszemély, úgy másként kell kezelni, mint a jogi személyt, hiszen magánszemély nem érthető a szervezet fogalma alatt.Mivel a kapacitást biztosító szervezet a teljesítésbe kerül...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. október 9.

Elállási jog súlyos szerződésszegés esetén

Kérdés: A szerződéskötést követően kiderült, hogy ugyanaz az ajánlattevő egy másik szerződés teljesítése során súlyos szerződésszegést követett el azonos ajánlatkérőnél. A Kbt.-re hivatkozva elállhatunk a szerződéstől azonnali hatállyal, hivatkozva a korábbi szerződéssel kapcsolatos súlyos szerződésszegésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. elállási lehetőséget rögzít, amennyiben az ajánlatkérőnek az eljárás során jutott tudomására olyan kizáró ok, ami miatt korábban ki kellett volna az eljárás során zárnia az ajánlattevőket.A közbeszerzési törvény 143. §-ának (2) bekezdése alapján az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
5
6
7
…
92