1271 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Megkövetelheti-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatban megjelölt kapacitást nyújtó szervezet/személy és a teljesítés során igénybe venni kívánt alvállalkozó regisztrálva legyen az EKR-ben annak ellenére, hogy a rendszer lehetőséget ad arra kapacitást nyújtó természetes személy, valamint alvállalkozó esetében, hogy regisztráció nélkül vigyük fel az ajánlatadáshoz szükséges adatait?

Kérdés: Kérdésünket a Kbt. 69. § (4) bekezdésének értelmezése, az ajánlatkérő felhívása nélkül az ajánlattevő által az ajánlatba benyújtott igazolásai kapcsán tesszük fel.
A legalacsonyabb árú ajánlatot benyújtó ajánlattevő már az ajánlatban benyújtja az ajánlatkérő Kbt. 64. § (4) bekezdése szerinti felhívására benyújtandó alkalmassági igazolásokat, amelyek hiányosak. A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése többek között arról rendelkezik, hogy a gazdasági szereplő által ajánlatában az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be – és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér. Az eljárásban beérkezett további ajánlatok ezenkívül fedezetfelettiek, ezért az ajánlatkérő szeretné a bírálatot a lehető leghamarabb lezárni, tekintettel arra, hogy a fedezet megemelésére nincsen lehetősége, így ezen ajánlattevőket az ajánlatkérő nem fogja felhívni a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint az alkalmassági előírások igazolására.
A jogszabály 1. számú értelmezése: az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján figyelmen kívül hagyja az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, azokat csak az első, általános hiánypótlás megfelelő teljesítése után vonja be a bírálatba, azaz azt követően, hogy a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapította az ajánlattevő vonatkozásában, hogy az ajánlata megfelelő. Az ajánlatkérő ennek megállapítása után kibocsátja a hiánypótlást az alkalmassági igazolások kapcsán.
A jogszabály 2. számú értelmezése: az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján nem hagyja figyelmen kívül az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, azokat bevonja a bírálatba az általános hiánypótlás során, még mielőtt a Kbt. 69. §-nak (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő megállapította volna az ajánlattevő vonatkozásában, hogy az ajánlata megfelelő. Ezen hiánypótlás, azaz az alkalmassági igazolások kapcsán is elrendelt hiánypótlás leteltét követően az ajánlatkérő pedig megállapíthatja, hogy az ajánlattevő:
– érvényes ajánlatot tett, alkalmasságát igazolta, vagy
– érvénytelen ajánlatot tett, alkalmasságát nem igazolta.
Az ajánlatkérő értelmezése szerint utóbbira (a 2. számú értelmezésben foglaltakra) is lehetősége van az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint, hiszen ha az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat csak az ajánlat Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint megfelelőség megállapítása után lehetne bevonni a bírálatba, akkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése a "figyelmen kívül hagyhatja" helyett a "figyelmen kívül kell hagynia" rendelkezést tartalmazná. Ez esetben a benyújtott igazolások vizsgálatát egyértelműen csak az eljárást lezáró döntést megelőzően vonhatná be a bírálatba az ajánlatkérő, adott esetben hiánypótlási felhívás kibocsátásával. Az ajánlatkérő véleménye szerint a jogalkotó a "figyelmen kívül hagyhatja" előírással lehetőséget kívánt teremteni az ajánlatkérők számára azokban az esetekben, amikor a benyújtott ajánlatok ismeretében lehetőség van arra, hogy a bírálati/értékelési szakaszt az ajánlatkérők a lehető leghamarabb lezárják. Például esetünkben, ahol egyértelműen egy ajánlattevőt lehetne felhívni a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint az igazolások benyújtására, és olyan esetekben is, ahol egy ajánlat érkezik be, amely szintén tartalmazza az ajánlatkérő felhívása nélkül benyújtott igazolásokat, de azok hiányosak.
Kérdésünk, hogy az ajánlatkérő fentiekre tekintettel helyesen értelmezi-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat, azaz ilyen esetekben helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése szerinti ajánlat megfelelősége előtt figyelembe veszi a benyújtott igazolásokat, bevonja azokat a bírálatba, azokat adott esetben hiánypótoltatja, melyet követően a lehető leghamarabb megállapíthatja az ajánlat érvényességét vagy érvénytelenségét, és az eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét?

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)

Kérdés: A számítási hiba javítása az ajánlatkérő feladata az új szabályok alapján. Mi annak a következménye, ha ez a javítás nem sikerül, vagy nem úgy sikerül, ahogyan azt az ajánlatkérő elvárta volna? Mi a helyzet, ha az ajánlatkérő igénye nem megfelelő, mert az ajánlatkérő is rosszul számol? Egyéb kommunikációban jelezze ezt az EKR-ben?

Kérdés: Lehetséges-e, hogy a jogorvoslati eljárás során jut az ajánlattevő tudomására olyan információ, amivel kapcsolatban kiegészítené a kérelmét, vagy a kiegészítés miatt elkésettnek minősül a kérelem?

Kérdés: Egy már megkötött keretmegállapodásban fel van tüntetve azon szakértők listája, akikkel az ajánlattevő megfelelt az ajánlati követelményeknek, és akiknek a teljesítésben részt kell venniük. Ezek a szakértők az ajánlattevő munkavállalói. Van-e arra lehetőség, hogy a teljesítés során a listán szereplő szakértőt lecserélje, de nem munkavállalóra, hanem egy alvállalkozóra, aki így egyben kapacitást nyújtó alvállalkozó is lesz? Van-e arra lehetőség, hogy ha a felsorolt szakértők közül az egyik átszerződik egy, az ajánlatban nevesített alvállalkozóhoz? Így a szakértő ugyanaz maradna, viszont az alvállalkozó ezáltal kapacitást nyújtó szervezetté válna?

Kérdés: Ellenőrizhető-e, illetve azonosítható-e, ha egy ajánlatkérő szerkesztési jogosultsággal rendelkező munkavállalója feltölt egy anyagot, majd ezt a valódi képviselő adja be, aki be is tudja nyújtani a dokumentumot? Tud élni ezzel az érvvel az ajánlatkérő, ha úgy véli, hogy ténylegesen nem a képviselő töltötte fel a dokumentumot? A jogszabályváltozások tisztázzák-e azt a helyzetet?

Kérdés: A kizáró oki nyilatkozatot eddig eredetiben kértük, jelenleg az EKR-ben szkennelt formában kerül feltöltésre. Milyen formában felel meg az eredetiség követelményének?

Kérdés: Az egyik gazdasági szereplő kartellezett, de nem itthon és nem is közbeszerzésben. Ki kell-e őt zárnia az eljárásból az ajánlatkérőnek? (A gazdasági szereplő konzorciumban indul, kapacitást biztosító szervezetként egy közösségi eljárásban.)

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?