Hirdetménytartalom meghosszabbítható szerződésnél

Kérdés: Meghosszabbítható szerződésnél milyen hatályt adjon meg az ajánlatkérő a szerződéses adatok rögzítésénél: az alap szerződéses időtartamot, vagy a meghosszabbítás lehetőségével kibővített időtartamot?
Részlet a válaszából: […] Az uniós ajánlati/részvételi felhívás "II.2.7) A szerződés, a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer időtartama" a valós, eredetileg tervezett időtartamot jelenti, esetleges meghosszabbítás nélkül. A szerződés későbbi meghosszabbíthatóságára az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Ajánlattételi felhívás határideje a Kbt. 107. §-a esetében

Kérdés: Meghívásos eljárás esetén, amit szeretne az ajánlatkérő lebonyolítani, a részvételi jelentkezésről készült dinamikus beszerzési rendszerrel összegzés után mennyi idővel kell az ajánlatkérőnek felhívnia ajánlattételre? Illetve ezt az ajánlattételi felhívást az EKR felületén kell megtennie, akkor is, ha a részvételi felhívásban megjelölte, hogy adott esetben a dinamikus beszerzési rendszert egy EKR-en kívüli felületen szeretné lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. §-a kifejezetten nem szabályozza azt, hogy mikor kellene vagy éppen lehet az ajánlatkérőnek az első versenyeztetést lefolytatnia. A 107. § (5) bekezdése a részvételi szakaszról szól, melynek bírálatra rendelkezésre álló ideje 10 munkanap, mely hosszabbítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Egyéni vállalkozó kapacitást biztosító megjelölése az EKR-ben

Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolása körében a magánszemélyként történő igénybevétel esetében nem szükséges az EKR-ben regisztrált módon megjelennie a magánszemélynek. Amennyiben az ajánlattevő természetes személyként tünteti fel az egyéni vállalkozót, úgy nem a regisztrált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

A FAKSZ felelőssége a döntési folyamat jogszerűsége vonatkozásában

Kérdés: Az eljárást részekre bontottuk, majd visszavontuk, végül egyben írtuk ki. A váltásnak elsősorban szakmai okai voltak. Ez a döntési folyamat számonkérhető-e a FAKSZ-on?
Részlet a válaszából: […] A beszerzési tárgy részekre bontásával kapcsolatban a Kbt. 50. §-a tartalmaz szabályokat. Ennek megfelelően szükséges a részajánlattétel lehetőségének megvizsgálása. Mivel az ajánlatkérő első alkalommal lehetővé tette a részajánlattételt, így a tervezés során meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

A felolvasólap tartalma

Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha a felolvasólapon nem szerepel külön a konzorcium összes szereplője, csak a konzorcium vezetője?
Részlet a válaszából: […] A felolvasólap kötelező tartalma az értékelési szempontok vonatkozásában szükséges ajánlat, minden más egyéb információ az ajánlatkérő igényének megfelelően formai kérdésnek tekinthető. Amennyiben az ajánlatkérő az egyes konzorciumi tagok nevét, székhelyét stb....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Alkalmasságot igazoló szervezet választható kizáró ok alá kerülése igazolási szakaszban

Kérdés: Igazolási szakaszban vagyunk nyílt eljárásban, de kizáró okok alá került az alkalmasságot igazoló szervezetünk – választható kizáró ok miatt. Gondot okoz-e, ha választható kizáró ok miatt történik, nem pedig kötelező miatt, illetve az, hogy 69. § (4) bekezdés az aktuális eljárási cselekményünk, nem pedig hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése lehetővé teszi a cserét választható kizáró ok esetében, amennyiben azt az ajánlatkérő előírta.A Kbt. fenti rendelkezése alapján, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Ajánlati biztosíték utólagos benyújthatósága

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő felvilágosításkérés keretében kérdezi, hogy az ajánlati biztosíték milyen formában felel meg az előírásoknak, van-e lehetőség utólag benyújtani azt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmaradása olyan érvénytelenségi ok, amelyet nem lehet hiánypótolni. A Kbt. 73. §-a szerinti érvénytelenségi okok kifejezetten utalnak a be nem nyújtott, vagy az előírt összegnél kisebb mértékben rendelkezésre bocsátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] A hazai szabályozásban főszabály, hogy akinek jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a kifogásolt, tevékenység, mulasztás, annak az érdekeltnek, függetlenül attól, hogy indult-e az eljáráson, joga van jogorvoslati eljárást indítani.A Kbt. 148. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Többféle ár alapjául szolgáló értékelési szempont megjelentetése

Kérdés: Hogyan kell megjelentetnem azt az értékelési szempontot, amely többféle ár alapjául szolgál?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy az eljárást megindító hirdetmény nem teszi lehetővé több árszempont megjelenítését, így valójában úgy kell eljárnia az ajánlatkérőnek, mintha több nem áralapú szempontot is meg kívánna határozni. A hazai gyakorlat is azt támasztja alá, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

65%-os szabály eltörlésének hatása keretmegállapodásra és előminősítésre

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás esetében is meg kell maradnia a 65%-os szabálynak a már megkötött szerződéseknél a jogszabályváltozásra figyelemmel, vagy lehetőség van módosításra? Mi a helyzet előminősítés esetében?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló 2018. évi LXXXIII. törvény 48. §-a törli a 138. § (1) bekezdés második és harmadik mondatát, mely a 65%-os szabály tartalmazta. A hatályos szabály értelmében már nincs alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
1
3
4
5
22