Kbt. új eredménytelenségi okának értelmezése

Kérdés: Ha alkalmaznom kell a Kbt. 75. §-ában meghatározott, új eredménytelenségi okot, elegendő-e, ha két ajánlatom van, de az egyik elkésett, vagy esetleg van több ajánlatom is, de abból csak az egyik érvényes?
Részlet a válaszából: […] Az új eredménytelenségi ok két ajánlat benyújtásáról szól, azaz nem jelenti azt, hogy a két beérkezett ajánlatnak egyben érvényesnek is kell lennie. Az ajánlatot azonban időben kell benyújtani, mivel az alábbiakban a 75. § (2) bekezdés kifejezetten úgy fogalmaz, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Tárgyalásos eljárás eredménytelenné nyilvánítása a Kbt. módosítása miatt

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban tettünk ajánlatot január elején. Az eljárást tavaly novemberben indította az ajánlatkérő meghatározott karbantartási szolgáltatás nyújtására vonatkozóan. Eredetileg hárman jelentkeztünk, de csak bennünket kért fel az ajánlatkérő ajánlattételre. Szeretnénk tudni, hogy a Kbt. januári módosítása – miszerint ha nincs legalább két ajánlat, akkor az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani – vonatkozik-e erre az eljárásra is? Hiába dolgoztunk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2017. január 1-jén hatályba lépett módosítása valóban változtatott az eljárás eredménytelenségi szabályain.A módosítás következtében a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése két új eredménytelenségi esettel egészült ki az alábbiak szerint:Eredménytelen az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Ajánlatkérő kötelezettsége a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: Az új módosítás értelmében ha nem érkezik két érvényes ajánlat, akkor az ajánlatkérőnek kötelessége jelezni, hogy nem akarja eredménytelenné nyilvánítani az eljárást?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra az új eredménytelenségi okra vonatkozik, mely 2017. január 1-jétől lehetővé teszi annak az eljárásnak az eredménytelenné hirdetését, ahol nem érkezik legalább két részvételi jelentkezés vagy ajánlat. Lényeges tehát annak egyértelművé tétele, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdésének k) pont kb) és kc) alpontja szerinti kizáró ok ún. nemzeti kizáró ok, melyet az európai irányelvek nem tartalmaznak. Ennek megfelelően az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum sem részletezi, csupán a D. pontban szükséges lenyilatkozni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában az ESPD mellett kérhető nyilatkozat

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, ha nem határozunk meg keretszámot, a részvételi szakaszban (uniós eljárás) az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése kötelező a kizáró okok tekintetében, a részletes igazolások, nyilatkozatok majd az ajánlattételi szakaszban, a sorrend megállapítása után kérhetők az ajánlattevőtől/ajánlattevőktől. A részvételi szakaszban kérhető-e az az egyszerű nyilatkozat, hogy a részvételre jelentkező a teljesítéshez nem vesz igénybe kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozót, vagy ez is csak az ajánlattételi szakaszban kérhető a sorrend megállapítása után? Véleményünk szerint a Kbt. 65. § (6) bekezdésének megfelelő nyilatkozat kérhető már az ESPD mellett. Ez egyben egyértelművé teszi a kapacitást biztosító szervezetet is, melynek beillesztésére az ESPD-ben nincs hely. Jól értelmezzük a törvényt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra a nagyon fontos problémára világít rá, hogy mi kérhető az ESPD mellett, ami az ajánlat érvényességéhez feltétlenül szükséges, még az igazolást megelőző szakaszában az ajánlat értékeléséhez. A vonatkozó rendelkezést, a Kbt. 67. §-át olvasva arra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Helyesen értelmezem, hogy az ajánlatkérő a bírálat során az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatot köteles elfogadni, ez tekinthető az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a Kbt. 82. §-ának (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésének? Ezenkívül az ajánlatkérő köteles minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni? Mit kell a "minden egyéb tekintetben" alatt érteni, a közhiteles nyilvántartások ellenőrzését?
Részlet a válaszából: […] Igen, valóban, a bírálat első szakaszában az egységes európai közbeszerzési dokumentum ellenőrzése történik − többek között. Ezen túl a kérdező a Kbt. 69. §-ának (2) bekezdésére utal, mely ajánlat megfelelőségének ellenőrzését illeti.A Kbt. 69. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban

Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlat alapján történik a kapacitást biztosító szervezet kizáró okok hatálya alá tartozásának vizsgálata a bírálat első szakaszában. Ekkor vizsgálja meg az ajánlatkérő azt, hogy az egységes európai közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Előzetes ajánlattétel Dinamikus Beszerzési Rendszerben

Kérdés: Lehet-e előzetes ajánlatot tenni Dinamikus Beszerzési Rendszerben?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes ajánlattétel kifejezést valóban alkalmazza a DBR-ben a gyakorlat, de mindez az előkészítés szakaszában az indikatív árajánlatra vonatkozhat, tehát nem a részvételi szakaszban tett előzetes árajánlat értendő alatta. Mindennek azért van jelentősége, mert a DBR-ben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Ajánlatkérő eljárása versenykorlátozás esetén

Kérdés: Az 1996. évi LVII. törvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, Tpvt.) 11. §-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról. Egy többszakaszos közbeszerzési eljárás során, ahol az ajánlatkérő keretszámot határozott meg, nem versenykorlátozó-e az, ha a részvételi szakaszban jelentkezést benyújtó ajánlattevők közül például három cégnek részben azonos a tulajdonosi köre, illetve a céget jegyző személye is? Mennyiben más a helyzet akkor, ha az eljárás időszakos előzetes tájékoztatóval indul – amely nem tartalmaz még információt a keretszámra vonatkozóan –, részvételi szándékát a fent megjelölt kör nyújtja be, és az ajánlatkérő a részvételi felhívásban kívánja korlátozni az ajánlattételi szakaszba jutók körét? Ez esetben lehet-e szó versenykorlátozásról? Amennyiben bármelyik esetben felmerül a verseny korlátozása, mit kell tennie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. többszörös megjelenés tilalmára vonatkozó, 36. §-ának (1) bekezdése a kérdésre egyértelműen nem alkalmazandó. Szükséges azonban az eljárás során a 36. § (2) és (3) bekezdésének a vizsgálata.A közbeszerzési törvény 36. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Határidő-módosítás közzététele

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a módosítást már nem tudjuk közzétenni? Ilyen esetben érdemesebb nem módosítani határidőt? Úgy látjuk, hogy a Döntőbizottság sorra bírságolja azokat az ajánlatkérőket, amelyeknek a határidő-módosításról szóló hirdetménye nem jelent meg időben. Mi a megoldás a kérdésünkben felvetett helyzetre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek el kell döntenie, hogy feltétlenül módosítani kell-e a határidőt a dokumentumok módosítása mellett.A Kbt. 52. §-ának (5) bekezdése értelmében a meghosszabbítás mértékének arányban kell állnia a kiegészítő tájékoztatásban közölt információk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
1
13
14
15
26