Elektronikus közbeszerzés "kezelése" a közbeszerzési szabályzatban

Kérdés: Kell-e kezelni bármilyen módon az elektronikus közbeszerzést a közbeszerzési szabályzatban, és ha igen, akkor milyen mélységben, mit kell tartalmaznia, miről kell szólnia a kiegészítésnek? Mi javasolt e körben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Korm. rendelet 6. §-ának (11) bekezdése fogalmaz meg kötelezettséget az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatban a közbeszerzési szabályzat vonatkozásában. A rendelkezés szerint az ajánlatkérőnek közbeszerzési szabályzatában vagy a Kbt. 27. § (2)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. március 7.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...függetlenül attól, hogy ki a lebonyolító, szabálytalanság esetében közös.Ezért érdemes erre az esetre külön közös közbeszerzési szabályzatot alkotni az adott projekt megvalósítására. A projektnek vélhetően van közbeszerzési terve, melynek követéséért...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 8.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...OktatásokKérelmező a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés biztosítása céljából részletes Munkavédelmi Szabályzattal rendelkezik, amely külön fejezetben foglalkozik a munkavállalók számára biztosítandó egyéni védőeszközök...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 12.
Kapcsolódó címkék:    

Önkormányzatok Közbeszerzési Szabályzata

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat mint ajánlatkérő esetében a Közbeszerzési Szabályzat elkészítése során figyelembe kell-e vennie a jogszabályalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (jogalkotási törvény) 1. § és 23. § (4) bekezdés j) pontjában, továbbá a 24. § (1) bekezdésében foglaltakat? Kérdésünk elsősorban arra irányul, hogy a Közbeszerzési Szabályzatban a Kbt.-re vonatkozó vagy más jogszabályi rendelkezés megismételhető-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Közbeszerzési Szabályzat elkészítésének kötelezettségét a hatályos Kbt. 27. §-ának (1) bekezdése rögzíti, többek között az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 17.

Bírálóbizottság működési szabályainak változása

Kérdés: Van-e változás a bírálóbizottság működésében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...meg.A másik változás, hogy az ajánlatkérő rendelkezhet úgy a bírálóbizottsági működés tekintetében – akár a Közbeszerzési Szabályzatában, akár a konkrét eljárásra irányadó eljárásrendben –, hogy a bírálóbizottsági tagoknak nem kell bírálati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Területileg elkülönülő épületekre beszerzendő szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy az ajánlatkérő által képviselt kastélyok, épületek vonatkozásában (melyek külső intézményeknek minősülnek), a területileg elkülönülő épületekre, az egyes épületenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű takarítási és őrzés-védési szolgáltatásokat nem kell egybeszámítani, és ezen takarítási, valamint őrzés-védési szolgáltatásokra területenként (kastélyonként) az ajánlatkérő belső szabályzatának megfelelően három ajánlattevő részére megküldött árajánlatkérés alapján megbízási szerződéseket lehet kötni – mely a költséghatékonyságot is növelné?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tekintsük először a főszabályt, mely így szól a részekre bontás tilalmával kapcsolatban:– tilos a törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani;– amennyiben egy építési beruházás vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 15.

Eljárás a közbeszerzési törvény és a banki szabályzat ellentmondása esetén

Kérdés: Cégünk rendszeresen részt vesz közbeszerzési eljárásokban. A jogszabály szerint (és a gyakorlatban is) a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötés napján át kell adnia az ajánlatkérő részére az egyik, szerződést biztosító mellékkötelezettségét (teljesítési biztosíték) alátámasztó dokumentumot, azaz a vállalkozási szerződés mellékletét. Cégünk a teljesítési biztosítékot rendszeresen bankgarancia formájában nyújtja. A számlavezető bankunk szabályzata szerint a teljesítési biztosítékra vonatkozó bankgarancia kiadását csak mindkét fél részéről aláírt vállalkozási szerződés bemutatásával hajlandó elindítani. A banki szabályzat tehát ellentmond annak, hogy a teljesítési biztosíték dokumentumát már a szerződéskötés aláírásának napján átadjuk az ajánlatkérőnek. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet az állásfoglalásából: […] Lehetőség van arra, hogy az ajánlati biztosíték váljon teljesítési biztosítékká, melynek "átalakulása" független a szerződés létrejöttének napjától, az "átalakulás" automatikus, és megfelel az ajánlatkérő által támasztott követelményeknek.Ha előbbiek szerint nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 15.

Nyilatkozat aláírásra jogosultról

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy nyilatkozzunk arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta alá. Példálózó felsorolásában szerepeltette egyebek mellett a referenciaigazolást is. Hogyan tudok én arról felelősséggel nyilatkozni, hogy egy harmadik személy nevében az aláírásra jogosult írt-e alá, avagy sem? Főleg ha például mint meghatalmazott ír alá? És ha nyilatkozom, de az önhibámon kívül nem valós, akkor az hamis nyilatkozatnak minősül?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...arra jogosult szakértő aláírja a tanúsítványt, annak ellenőrzéséhez nem elegendő sem a cégkivonat, sem a tanúsító cég saját üzletszabályzata, eljárásrendje. Ezért akár arra vonatkozóan is kiegészíthető a nyilatkozat, hogy az ajánlatkérő nyilatkozik azon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. június 10.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az elbíráláshoz szükséges bármely adathoz kizárólag az arra jogosult személyek egy­idejű intézkedésével, az informatikai biztonsági szabályzatban rögzített módon, a jogosultság azonosításával lehet hozzáférni;– a beérkezett adatok megnyitásának időpontját csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 17.

Bírálóbizottsági tagok jelenléte a tárgyaláson

Kérdés: Szükséges-e meghívni az összes bíráló­bizottsági tagot a tárgyalásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a szakmai kérdésekhez nem szükséges a tagok mindegyikének a jelenléte, ettől el lehet tekinteni, kivéve ha az ajánlatkérő vonatkozó szabályzata ezt előírja. Ha azonban például egy-egy szakmai kérdést külön "értékelőbizottság" bírál el, az erre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. június 19.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4
…
7