Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-a feljogosítja az ajánlatkérőt arra, hogy alkalmassági követelményeket határozzon meg az ajánlattételhez megkövetelt gazdasági és pénzügyi helyzetre, műszaki és szakmai alkalmasságra, valamint, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.
Kapcsolódó címkék:    

Bíróság bírságkiszabási jogosultsága a Kbt. alapján

Kérdés: Kiszabhat-e bírságot a bíróság a Kbt. alapján, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult arra?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének felülvizsgálata során a Kbt. 172. § (1) bekezdése szerint a bíróság a bírság összegét is megváltoztathatja, továbbá jogsértés mellett bírságot is szabhat ki.A fentiekben hivatkozott rendelkezés alapján a bíróság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.
Kapcsolódó címkék:    

Egybeszámítás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál az "egybeszámítás" nem releváns abban a tekintetben, hogy itt a jogalapot nem elsősorban az egybeszámítás, hanem speciális körülmények alapozzák meg? Ha mégis egybe kell számolni egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást egy másik eljárással, akkor annak hol van jelentősége? (Vagyis lesz egy egybeszámított becsült érték – ami vagy nemzeti értékhatárt elérő, vagy uniós értékhatárt elérő/meghaladó lesz.)
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében valóban úgy tűnik, hogy maga az eljárástípus miatt nincs a rezsimnek jelentősége, hiszen azonos formában kerül lefolytatásra, a Közbeszerzési Hatóság határozata alapján. Véleményünk szerint ennek ellenére releváns az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérőnek az az álláspontja, hogy nem adhat hiánypótlási határidőt, mert az eljárási szabály szerint a tárgyalás végéig lehet hiánypótolni. Mire alapozza ezt? És mi a helyzet akkor, ha gyakorlatilag nincs szakmai ajánlat az első ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] A problémát véleményünk szerint az a félreértés okozza, hogy a Kbt. 89. § a) pontjának utolsó mondata egyéb nyilatkozatokra, dokumentumokra utal, és nem egyértelmű a szakmai ajánlat vizsgálatán kívüli dokumentumok vonatkozásában. A beérkezett ajánlatnak ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:      

Új kapacitást biztosító bevonása előminősítési rendszerben

Kérdés: Előminősítési rendszer alkalmazása esetén lehet-e új kapacitást biztosítót bevonni?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet a közszolgáltatók számára teszi lehetővé előminősítési rendszer létrehozását. Ennek a rendszernek a lényege, hogy egy részvételi szakaszt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
Kapcsolódó címkék:              

Indokolási kötelezettség innovációs partnerség választása esetén

Kérdés: Kell-e indokolnom, ha innovációs partnerséget választok?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésieljárás-típusokat a Kbt. 49. § (1) bekezdése tartalmazza, melyek alkalmazási korlátainak alapszabálya a (2) bekezdésben kerül meghatározásra.A 49. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás lehet:–nyílt eljárás,–meghívásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
Kapcsolódó címke:

Eseti konzorciumok létrehozása előminősítési rendszerben

Kérdés: Előminősítési rendszer esetében van-e lehetőség arra, hogy a versenyeztetésben az ajánlattevők esetenként új konzorciumokba tömörüljenek?
Részlet a válaszából: […] Az ún. előminősítési rendszert a közszolgáltatók hozhatják létre. Az előminősítési rendszer keretében egy részvételi szakaszt követően folytat le a közszolgáltató meghívásos, tárgyalásos, versenypárbeszéd vagy innovációs partnerségre irányuló eljárást.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:          

Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. § (6) bekezdése értelmében mindenképpen jelezni kell az eljárást megindító felhívásban tárgyalásos eljárás esetében, ha esetleg az ajánlatkérő úgy szeretne dönteni, hogy mégsem tart tárgyalást. Ezt a lehetőséget viszonylag ritkán használják ki az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.
Kapcsolódó címkék:    

Termékspecifikációra vonatkozó melléklet feltöltésének elmulasztása

Kérdés: Amennyiben a kiírásban az ajánlatkérő a termékek specifikációjában feltünteti, hogy például: lásd csatolt képek stb. alapján, és ezeket a mellékleteket nem teszi elérhetővé, mi a teendő? A kiegészítő tájékoztatás beérkezésére adott esetben 5 napot irányoz elő az ajánlatkérő, de ettől kevesebb idő alatt, 3 nappal korábban jelezzük, hogy nem töltötték fel a mellékletet, pótolnia kell-e az ajánlatkérőnek a feltöltést, vagy enélkül is folytatható az eljárás?
Részlet a válaszából: […] Mivel a dokumentumok között ott kellett volna lenniük a jelzett mellékleteknek, emiatt egyértelműen kiegészítő tájékoztatást kellett kérni. Ha azonban a tájékoztatáskérés elkésett, akkor hiába a valós igény, a határidőn túl beérkezett információ iránti igény esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.
Kapcsolódó címkék:    

Keretmegállapodás lehetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban 2021. február 1-jétől

Kérdés: Miért vesztette hatályát 2021. február 1-jétől a Kbt. 98. § (2b) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses bekezdés törlése során lehetővé vált hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként keretmegállapodást kötni. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ebben az esetben is fenn kell állnia a hirdetmény nélküli jogalapnak. A keretmegállapodást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.
Kapcsolódó címkék:              
1
…
5
6
7
…
58