In-house cég saját bevételének meghatározása

Kérdés: Beleszámítható-e az önkormányzat saját cégének bevételei közé az a bevétel, amit a bérlőktől, lakóktól, távhőszolgáltatást igénybe vevő lakóktól, közületektől, parkolókat igénybe vevőktől szed be, amikor azt szeretnénk megállapítani, hogy a tulajdonostól származó bevételek elérik-e a bevételek 80%-át?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása során nem vizsgáljuk az egyes szerződések tartalmát, hanem feltételezzük, hogy azok a szerződések, melyek az önkormányzat saját cége és az önkormányzat között állnak fenn, olyan szolgáltatásokat fednek le, melyek bevétele az in-house cég saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Eljárás igazolási szakaszában kérhető nyilatkozatok

Kérdés: Az új template-eket sorra kérik az ajánlatkérők, és ha az EEKD mellett már kérik, akkor a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpont szerinti template-et is kérik. Hogyan tudom felhívni a figyelmet arra, hogy ezt nem kérhetik? Megoldás lehet az, hogy nem töltöm ki, vagy kitöltöm, de nem valós adatokkal?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosát nem képes megnevezni, vagy– a gazdasági szereplőben közvetetten vagy közvetlenül több mint 25%-os tulajdoni résszel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...kívül álló objektív körülmény, hogy a (...) Zrt. majdnem hat hónappal a vonatkozó ajánlatkérői kérést követően adta meg a tulajdonosi hozzájárulását, szemben a korábbi esetben megvalósult harminc nappal, ezzel az ajánlatkérő sem a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Jogorvoslati eljárás kilátásba helyezésének jogkövetkezményei

Kérdés: Lehet-e bármilyen jogi következménye az eljárás során annak, ha egy ajánlattevő jogorvoslati eljárással fenyegetőzik?
Részlet a válaszából: […] ...nem fogadja el az ajánlatkérő, akkor a kérelmező további jogi lépésekre kényszerül, illetőleg az ajánlatkérő vezetőségét és tulajdonosait is erről értesíti, a jogorvoslati fórum ezzel ellentétes állásponton volt.A kérelmezői nyilatkozat azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Tényleges tulajdonos meghatározása

Kérdés: Mi a járható út, ha a törvényi és a kormányrendeleti szabály a pénzmosási törvény hivatkozása körében egymásnak ellentmond? Az új vagy a régi pénzmosási törvényre kell hivatkozni a tényleges tulajdonos meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdésének kb) alpontja szerint kötelező kizáró ok hatálya alá tartozik az a társaság, amely nem képes megnevezni tényleges tulajdonosát. A Kbt. előzőekben megjelölt alpontja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.
Kapcsolódó címke:

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységbe bevont személy vagy szervezet,– az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselőjét vagy felügyelőbizottságának tagját, tulajdonosát, az előzőekben meghatározott személy(ek) közös háztartásban élő hozzátartozóját az ajánlatkérő az eljárással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Ajánlatok beadásának módja részajánlattétel esetén

Kérdés: Részajánlattétel esetében be lehet-e adni az ajánlatot együttesen, vagy ott is darabolni kell azt? (Mindegyik rész bontása egy időpontban van.)
Részlet a válaszából: […] ...mennyiségét nagymértékben csökkentheti, ha egységesen nyújtja be ajánlatát – legyen szó akár aláírási címpéldányról, vagy tulajdonosi nyilatkozatról. Gyakorlati problémát az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtása jelent, melynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.
Kapcsolódó címkék:    

In-house jogalapok vizsgálata

Kérdés: Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
Részlet a válaszából: […] ...hasonló kontrollt gyakoroljon cége felett, magántőke-részesedés ne legyen benne, továbbá az árbevétel több mint 80 százaléka a tulajdonos önkormányzattól származzon. Amennyiben ezek a feltételek fennállnak, nincs akadálya a közvetlen szerződéskötésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Közbeszerzés-kötelezettség tulajdoni hányad alapján

Kérdés: A Kbt. alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő (önkormányzat) társasházban többségi tulajdonosként üzlethelyiségeket birtokol. A társasház az egész épület fűtés-korszerűsítéséről határozott. Az indikatív ajánlatok szerint a felújítás becsült nettó értéke meghaladja a 25 millió forint összeget. Az önkormányzatra eső felújítási költség, amit a tulajdoni hányad arányában kell megfizetnie, cca. 20 millió forint. A felújítást a közös képviseletet ellátó – nem a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó – gazdasági szereplő rendelné meg. Tekintettel a felújítás összes nettó költségére és az önkormányzat 80 százalékos tulajdoni hányadára, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a felújítás megrendeléséhez?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, mivel az önkormányzatra eső 20 millió forint eléri a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, így a felújításra a közbeszerzési törvény alanyi hatálya miatt közbeszerzési eljárás keretében van lehetőség. A megítélés független a Kbt. 5. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Új pénzmosási törvény hatása a gazdasági szereplők nyilatkozataira

Kérdés: Van annak hatása a nyilatkozatainkra, hogy hatályba lépett az új pénzmosási törvény?
Részlet a válaszából: […] ...LIII. törvény (a továbbiakban: új Pmt.) 3. §-ának 38. pontja a korábbi szabályozáshoz képest eltérően határozza meg a tényleges tulajdonos fogalmát. Az új Pmt. rendelkezéseire nem utalnak sem a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, sem pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
3
4
5
15