A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] vagyc) a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzési eljárásba, kivéve a keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értéket el nem érő beszerzés megvalósításába,d) keretmegállapodás alapján történő, az a)-b) pontban meghatározott értékű beszerzés megvalósításába.(3a) Az ajánlatkérő - a (3) bekezdéstől eltérően - nem köteles az állami közbeszerzési szaktanácsadót bevonni a keretmegállapodás alapján történő, ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés esetén."Amint látható, 2023. november 8-át követően az ajánlatkérőknek csak egy szűkebb köre köteles ÁKSZ-t bevonni, és ezen ajánlatkérők is csak meghatározott értéket elérő közbeszerzési eljárásokba; szemben a korábbi FAKSZ-szabályozással, amely nem tett különbséget az ajánlatkérők között. Az ÁKSZ tevékenységét az állami közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 478/2023. (X. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: ÁKSZ-rendelet) szabályozza. Az ÁKSZ bevonásának kötelezettsége tehát egyrészt az ajánlatkérők csak egy szűkebb köréhez tartozó kötelezettség; így azon ajánlatkérők, amelyek nem tartoznak a megjelölt ajánlatkérői körbe, ÁKSZ-bevonási kötelezettséggel nem érintettek. Másrészről a megjelölt ajánlatkérői körbe tartozó ajánlatkérők sem kötelesek ÁKSZ-t bevonni azon közbeszerzésekbe, amelyik nem tartozik a Kbt. 27. § (3)-(3a) bekezdés szerinti esetekbe. Ennek megfelelően a Kbt. 27. § (3)-(3a) bekezdésbe (vagy az ajánlatkérői jelleg, vagy a közbeszerzés értéke miatt) nem tartozó közbeszerzések esetében az ajánlatkérők a közbeszerzési szakértelem biztosítását saját döntésük alapján bárhogy megoldhatják: akár FAKSZ-ok igénybevételével, akár más személy, szervezet bevonásával, akár munkaviszonyban, akár megbízási szerződéssel, bármely közbeszerzési tárgy vonatkozásában. A helyi önkormányzati költségvetési szervek kivételként nevesítve vannak, a helyi önkormányzat pedig szintén nem köteles ÁKSZ-t bevonni, mivel a Kbt. 5. § (1) bekezdés cd) pontja szerinti ajánlatkérői szervezet.Összességében tehát ÁKSZ bevonására csak meghatározott ajánlatkérői körbe tartozó ajánlatkérők kötelesek, és csak meghatározott értéket elérő közbeszerzések esetén. Ezt a főszabályt a hatályba léptető rendelkezések pontosítják, mivel a jogalkotó döntése alapján a FAKSZ jogintézmény 2026. június 30-ig fennmarad.A) A FAKSZ-ok kapcsán az első tevékenységi csoportot azok a közbeszerzési eljárások képezik, amelyek 2023. november 8-a (az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX törvény - továbbiakban beruházási törvény - hatálybalépése) előtt már megindultak. A Kbt. 3. § 23. pontja a közbeszerzés megkezdését definiálja: eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény feladásának időpontja, a hirdetmény nélkül induló eljárás esetében pedig az eljárást megindító felhívás vagy a tárgyalási meghívó megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontja.A Kbt. 197/D. § (1) bekezdése alapján a 2023. november 8-a (beruházási törvény hatálybalépése előtt) előtt már megindult közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó tevékenységét a FAKSZ 2023. november 8-a után is folytathatja, a tevékenysége során a FAKSZ megnevezés használatára továbbra is jogosult. Ez a rendelkezés valamennyi közbeszerzési tárgyra, így árubeszerzésre, építési beruházásra, illetve szolgáltatásra és valamennyi ajánlatkérőre is vonatkozik, hiszen ebben az esetben a FAKSZ-bevonási kötelezettség már megvizsgálásra került, és a közbeszerzési eljárás már megindult, kvázi a folyamatban lévő közbeszerzési eljárást nem érinti az ÁKSZ jogintézmény bevezetése. Ennek megfelelően ezen közbeszerzési eljárások esetében a FAKSZ a tevékenységét a "régi szabályok" alapján végzi, bármeddig is tart a közbeszerzési eljárás, azaz a FAKSZ a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: FAKSZ-rendelet) alapján jár el. Ez például a sajátos beszerzési technikák (keretmegállapodás, dinamikus beszerzési rendszer) esetében azt is eredményezheti, hogy a FAKSZ még akár 3-4 évig is elláthatja a FAKSZ tevékenységét, bár a FAKSZ-jogosultság 2026. június 30-án megszűnik. Várhatóan jogalkotói lépésre lesz szükség a 2026. június 30-án átnyúló közbeszerzések esetében. Ezen szabály alapján az időközben ÁKSZ-névjegyzékre átkerült FAKSZ is még FAKSZ-ként jár el. Az első csoportnál tehát az a rendező elv, hogy az adott közbeszerzési eljárás a beruházási törvény hatálybalépése napján már megindult. Ebben az esetben a FAKSZ végigviheti a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó tevékenységét, kivéve a jogorvoslati képviseletet, amelyet 2023. november 8. után már nem láthat el.B) A következő FAKSZ tevékenységi csoportot azok a közbeszerzések képezik, amelyek ÁKSZ-kötelesek, és árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére irányulnak.A Kbt. 197/E. § alapján 2026. június 30-ig, tehát a FAKSZ-jogosultság megszűnéséig a FAKSZ bevonható árubeszerzés vagy szolgáltatás beszerzési tárgyak esetében azon ajánlatkérők részéről, amelyek egyébként ÁKSZ igénybevételére lennének kötelezettek [Kbt. 27. § (3)-(3a) bekezdés]. A hatályba léptető rendelkezés kijelenti, hogy ebben az esetben a FAKSZ a 2023. november 8. (a beruházási törvény hatálybalépése) előtti napon hatályos rendelkezések alapján jár el, azaz szintén a "régi szabályok" (FAKSZ-rendelet) alapján végzi tevékenységét, kivéve a jogorvoslati képviseletet, amelyet FAKSZ 2023. november 8. után már nem láthat el. Ebbe a csoportba tehát azok az esetek tartoznak, ahol 2026. június 30-ig az ajánlatkérő dönti el, hogy az árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzés esetében a kötelező ÁKSZ helyett FAKSZ-ot vesz igénybe. Ezt megerősíti az ÁKSZ-rendelet 23. § (8) bekezdése, amely így szól:"(8) A Kbt. 197/E. § (2) bekezdése alapján felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót a Kbt. 5-7. §-a szerinti ajánlatkérő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] például az értékelés időszaka, miközben a 131. § (6) bekezdés kötelezővé teszi az ajánlati kötöttség időszaka alatti szerződéskötést az alábbiak szerint:"Kbt. 131. § (5) A nyertes ajánlattevő és - a (4) bekezdés szerinti esetben - a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított harminc - építési beruházás esetén hatvan - nappal meghosszabbodik.(6) Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Ha e törvény másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés - ha az összegezés javítására kerül sor, és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a módosított összegezés - megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig, a 115. § szerinti eljárás esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő ötnapos időtartam lejártáig."A Kbt. 131. § (7) bekezdése a jogorvoslati kérelem vagy kezdeményezés benyújtása esetére tartalmaz ugyan rendelkezést, ami esetünkben azért érdekes, mert szükségessé teszi jogorvoslat esetében az ajánlati kötöttség fenntartására vonatkozó kérdés feltételét.A Kbt. 131. § (7) bekezdés az alábbiak szerint fogalmaz: "131. § (7) Ha jogorvoslati kérelmet [148. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést [152. §] nyújtanak be, a szerződést - a (3) bekezdés szerinti esetben a jogorvoslati eljárással érintett részre vonatkozó szerződést - az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság - vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével szemben indított közigazgatási perben a bíróság - a szerződés megkötését engedélyezi [156. § (4) bekezdés]. Ha időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja."Véleményünk szerint a 131. § (7) bekezdése is megerősíti, hogy a szerződés megkötésének feltétele, hogy az ajánlattevő is fenntartsa ajánlatát, függetlenül attól, hogy előzetes vitarendezések eredményeként húzódott el a szerződés megkötésére rendelkezésre álló időszak.Ebben az esetben tehát szükséges a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Cégjegyzésre jogosult aláírása

Kérdés: Egy ajánlatot az egyik cégjegyzésre jogosult nyújtott be a rendszerben, illetve a szükséges dokumentumokat is ő írta alá. Amennyiben a hiánypótlást másik cégjegyzésre jogosult írja alá, szükséges-e a rendszerben történő delegálás, vagy elegendő az eredeti benyújtónál csatolni az aláírási címpéldányával együtt?
Részlet a válaszából: […] jogosultsága, nem írhat alá a cég nevében, de az EKR-ben tehet nyilatkozatot űrlap kitöltése formájában. Tehát az írásbeli nyilatkozattételre az EKR-jogosultság nem vonatkozik, ami fordítva is igaz. Azaz amennyiben valakinek van írásbeli jogosultsága, az független az EKR-ben történő jogosultságától, utóbbi valójában egy technikai jogosultság, mely az adatfelvitelt könnyíti meg nem csak képviseletre jogosultak számára.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Késedelmi kötbér beszámítása

Kérdés: A szerződésben előírhatjuk jogszerűen, hogy a késedelmi kötbért levonjuk a végszámlából?
Részlet a válaszából: […] hogy míg a Ptk. alapján egyoldalú jognyilatkozattal lehetséges a beszámítás, addig a Kbt. az elismerés megkövetelésével ezt gyakorlatilag kizárja.Amennyiben az ajánlatkérő késedelmi kötbért akar beszámítani, akkor 3 konjunktív feltételnek kell teljesülnie. A kötbérkövetelésnek:ad1. egyneműnek,ad2. lejártnak ésad3. elismertnek kell lennie.Az "egynemű" kötbérkövetelés azt jelenti, hogy az ajánlatkérő ellenszolgáltatása és a kötbér ugyanolyan jellegű, pl. pénzben kifejezett. Így, ha az ajánlatkérő nem pénzbeli ellenértéket határozott meg ellenszolgáltatásként, hanem pl. jog átadását (pl. koncesszió esetén), de a kötbér forintális, akkor a beszámításra nem is kerülhet sor.A "lejárt" kötbérkövetelés azt jelenti, hogy a kötbér esedékessé vált, azaz a kötbérfizetési határidő letelt. Ez önmagában foglalja azt a követelményt, hogy az ajánlatkérőnek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a kötbért megfizesse, amely az automatikus levonást kvázi kizárja.Az "elismert" kötbérkövetelés pedig azt jelenti, hogy a kötbérfizetésre kötelezett szerződő fél elfogadta a kötbérkövetelés jogosságát. Ez szintén magában foglalja azt a kötelezettséget, hogy az ajánlatkérőnek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a kötbérigényt megvizsgálja és elfogadja, elismerje a kötbérkövetelést. Fontos kiemelni, hogy a Kbt. az "elismerést" követeli meg a beszámításhoz és nem pedig a "vitatás hiányát", az előbbi aktív cselekményt kíván, az utóbbi passzívan is megvalósulhatna.Összességében tehát az ajánlatkérő nem írhatja elő jogszerűen a kötbérek (pl. késedelmi, meghiúsulási, hibás teljesítési kötbér) esetében az automatikus beszámításra való jogosultságot, mivel az önmagában lehetetlenné tenné, hogy a kötbérkövetelés "lejárt" legyen, illetve a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a kötbér jogosságát illetően valamilyen magatartást tanúsítson, a Kbt. fenti rendelkezése alapján pedig a beszámítás jogszerű alkalmazásához[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Tartozás ledolgozása súlyos szerződésszegést követően

Kérdés: Közműfejlesztés építési beruházás nyertes ajánlattevője a vállalkozói szerződés alapján 30% előleget kapott. A teljesítés során két részszámla lett kifizetve. Az előleg, valamint a három részszámla összege a teljes vállalkozói díj 82%-a volt. A vállalkozó azonban a 3. részszámla kifizetését követően levonult a munkaterületről, és félbehagyta a beruházást. Az önkormányzat által felkért szakértő megállapította, hogy a beruházás készültségi foka 62%-os. Az önkormányzat felszólította a vállalkozót, hogy a készültségi foknak megfelelően ismeri csak el a teljesítést, és a korábban kifizetett összeg és a készültségi fok közötti különbözetet kéri visszafizetni. A vállalkozó erre nem volt hajlandó, így az ajánlatkérő bírósághoz fordult. A bírósági eljárás során a vállalkozó egyezségi ajánlattal állt elő, miszerint a tartozását "ledolgozza", vagyis nem pénzben teríti meg a tartozást, hanem "természetben". Érinti-e ez a megoldás az eredeti közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozói szerződést? Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy tud munkát adni a vállalkozónak, de ennek értéke a közbeszerzési értékhatárt eléri, hogyan kezelhető ez közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ügylet lezárása érdekében kívánja igénybe venni a vállalkozót, úgy figyelemmel kell arra lennie, hogy amennyiben az új feladatok elvégzése szintén közbeszerzés-köteles lenne, úgy az ajánlatkérő megkerülné a közbeszerzési törvényt, hiszen nem ingyenes szolgáltatást vesz igénybe, hanem visszafizetés helyett dolgozná le a másik fél a munkát.Feltételezzük, hogy a kötbér elszámolása is megtörtént. Amennyiben nem, úgy a kötbér "ledolgozása" is hasonló elbírálás alá esik, hiszen nem ingyenes tevékenységvégzés az alapja a teljesítésnek. Függetlenül attól, hogy az egyezségi ajánlatot a bíróság nem minősíti, magának az ajánlatkérőnek kell tudnia, hogy hasonló egyezséget a közbeszerzési szabályok megsértése árán nem fogadhat el. Amennyiben pedig egyértelműen nem közbeszerzési értékhatárt elérő értékű, és mással nem is egybeszámítandó tevékenységről van szó,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Jótállás előírása

Kérdés: Építési beruházást kívánunk megvalósítani, nem uniós forrásból. Amennyiben nyílt eljárást folytatunk le, előírhatjuk-e a szerződéstervezetben, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (36 hónapra)? Tehetjük-e értékelési szemponttá a jótállást oly módon, hogy a megajánlások min. 0 és max. 36 hó értékek között lehetnek? Előírhatjuk-e, hogy a nyertes ajánlattevőnek mindenképpen vállalnia kell jótállást az ajánlatkérő által meghatározott időtartamra (12 hónapra), az e fölötti többletjótállást pedig értékelési szempontként kezeljük (a kötelező 12 hónapon felül min. 0, max. 24 hó)? Jelent-e eltérést a jótállás szempontjából, ha tárgyalásos eljárást folytatunk le?
Részlet a válaszából: […] amennyiben kötelező, jogszabályban előírt jótállási kötelezettséget ír elő az ajánlatkérő, úgy azt nem teheti értékelési szempont részévé, hiszen a kötelező minimális időszak szerződéses kötelezettség kell, hogy legyen. A jótállási időszakot úgy is meghatározhatja az ajánlatkérő, hogy csak egy adott időszakot ír elő, mint kötelezően vállalandó időszakot.Tárgyalásos eljárás esetében lehetősége van az ajánlatkérőnek, amennyiben nem zárta ki, hogy a jótállási időszak hosszát is tárgyalási alapnak tekintse, melyet természetesen azonos módon[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Szakember mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egyik eljárásunkban szerződéskötési feltételként szabott az ajánlatkérő olyan végzettségű szakembert, akivel ugyan az eljárás során rendelkeztünk, de hirtelen elhagyta a céget, amit igazolni is tudunk. Találtunk is olyan alvállalkozót, akinek a munkavállalói nem pontosan ugyanolyan megnevezésű végzettséggel rendelkeznek. Sajnos az ajánlatkérő nem akarja egyenértékűként elfogadni a meglévő végzettségeket, az nem okoz neki gondot, hogy az alvállalkozó biztosítaná a szakembert. Elfogadható-e, ha gyorsan elvégeztetjük a tanfolyamot, de akkor a dátum későbbi lesz, mint az eljárást lezáró döntés időpontja?
Részlet a válaszából: […] biztosítását. Véleményünk szerint ennek nincs akadálya, és a verseny szűkítésének minősül, amennyiben az ajánlatkérő csak és kizárólag az ajánlattevőtől fogja el a szerződéskötési feltételnek való megfelelést. A kérdésre válaszolva, a szerződéskötési feltételnek való megfelelést az ajánlattevő vállalja a szerződéskötés időpontjára. Így jogi szempontból nincs akadálya annak, hogy az ajánlattevő a szerződéskötési feltételnek történő megfelelés feltételeit a szerződéskötésre rendelkezésre álló időszakban teljesíti, nem pedig az eljárás során, hiszen ez nem az ajánlat érvényességének feltétele volt, hanem a szerződés megkötéséé. Éppen ezért nem érdemes szerződéskötési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Döntőbizottság hatásköre EKR-en kívül lefolytatott eljárás esetében

Kérdés: A Kbt. 145. § (8) bekezdése 2024. február 1-jével módosult, amivel kapcsolatban nem világos, hogy ezek szerint a DB-nek van hatásköre az EKR-en kívül megvalósított beszerzésekkel kapcsolatban is?
Részlet a válaszából: […] eljárás EKR azonosítóját."Ennek azonban az az oka, hogy az EKR-en kívül megvalósított beszerzéseknek is van azonosítója, azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság, amennyiben például a részekre bontás tilalma szabály jogszerűtlen alkalmazásával feldarabolja a beszerzési tárgyát, és egyenként több eljárásban EKR-en kívül megvalósított beszerzésként folytatja le, úgy ebben az esetben a KD nem köteles feltüntetni az eljárás azonosítóját. Egyébiránt ekkor is hasznos tudni, de az eljárás lefolytatása vonatkozásában nincs hatásköre a KD-nak, azonban arra igen, amennyiben megállapítja, hogy az adott eljárás lefolytatása a Kbt. megkerülését célozta. Így egyszerűbb hivatkozni az EKR-azonosítóra EKR-en kívül lefolytatott eljárások esetében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

DBR szabályozásának változása

Kérdés: Miért cserélték ki a DBR esetében a részeket kategóriákra a 2024. februári módosítással?
Részlet a válaszából: […] az egyes közbeszerzések megvalósítása érdekében a rendszerbe felvett minden gazdasági szereplőt felhív arra, hogy nyújtson be ajánlatot. Ha a dinamikus beszerzési rendszert kategóriákra osztották, az ajánlatkérőnek az adott kategóriába felvett minden gazdasági szereplőt fel kell hívnia ajánlat benyújtására. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított tíz napnál rövidebb időtartamban. A nem központi ajánlatkérő az ajánlattételi határidő meghatározására alkalmazhatja a 84. § (6) bekezdését."A 106. § (4) bekezdés esetében már eredetileg is a kategóriákra osztott beszerzésről volt szó, de a zárójeles részben hibásan mégis részekre utalt a szabály. Valójában így helyes, hiszen a kategóriákra csoportosítás azt teszi lehetővé, hogy más-más alkalmassági követelményt határozzon meg az ajánlatkérő, és minősítse az ajánlattevőket, amennyiben szeretné. Különös jelentősége van ennek akkor, ha a többféle értéksávban szeretne újraversenyeztetni az ajánlatkérő, így más-más mértékű referenciaértéket írhat elő kategó­riánként.A 107. § (4) bekezdése esetében a részekre utalás felesleges volt, mert egy részen belül a főszabály, hogy az ajánlattevőket az ajánlatkérő felhívja ajánlattételre. De a kategória az adott részen belül érvényesül, ezért ez a szabály megszorító értelmezéssel arra hívja fel a figyelmet, hogy csak az adott kategóriába felvett ajánlattevő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.
Kapcsolódó címkék:    

Sürgős informatikai beszerzési igény

Kérdés: Rendkívüli beszerzési igényünk merült fel 12 millió Ft értékben egy informatikai rendszerünk karbantartása során, amit nem terveztünk. Az üzemszerű működés folyamatosságához szükséges a beszerzés soron kívüli megvalósítása, érintett szervezetként saját hatáskörben lefolytathatjuk a közbeszerzési eljárást, vagy erre DKÜ-engedélyt kell kérnünk?
Részlet a válaszából: […] fejlesztési tervben nem szereplő, előre nem tervezhető beszerzési igény, amely az érintett szervezet mindennapi ügyviteléhez vagy közfeladatainak ellátásához kapcsolódó, azonnali beavatkozást igénylő kritikus működési kényszer miatt jelentkezik."Meglátásunk szerint, jelen esetben nem rendkívüli beszerzési igényről van szó, hiszen nem "közjogi" szervezetszabályozó eszköz kifejezett rendelkezése, kijelölése vagy a tulajdonosi jogokat, illetve az irányítási jogköröket gyakorló döntése alapján merült fel az igény, hanem olyan terven kívüli beszerzési igényről, amely valamely informatikai rendszer üzemszerű működésének biztosításához elengedhetetlen, ezért az igény bejelentésére a Korm. rendelet 7. §-ában foglaltakat kell alkalmazni az alábbiak szerint és az igényt haladéktalanul be kell jelenteni a DKÜ Portálon."7. § (1) Az érintett szervezet köteles a DKÜ részére, az ott meghatározott struktúra és adattartalom szerint részletezve, a DKÜ alkalmazáson keresztüla) az éves informatikai beszerzési tervét és az éves informatikai fejlesztési tervét a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig, de legkésőbb az érintett szervezetté válástól számított 60. napig,b) a tervezett, a rendkívüli és a tervmódosítást igénylő informatikai beszerzési igényét az igény felmerülését követő 5 munkanapon belül, az üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzésre vonatkozó igényét az igény felmerülését követően haladéktalanul,megküldeni."A bejelentett igényt a DKÜ vizsgálat alá vonhatja a 9. § (1) bekezdése szerint. Ugyanakkor arra tekintettel, hogy a beszerzési igény üzemszerű működés biztosítása érdekében merült fel, a 9. § (11) bekezdése alapján az érintett szervezet saját hatáskörben intézkedhet a beszerzésről az alábbiak szerint:"9. § (11) Ha a beszerzési igény a 7. § d) pontja szerinti üzemszerű működés biztosításához szükséges informatikai beszerzési igény, annak kielégítésére szolgáló beszerzési eljárás a (9) bekezdéstől eltérően - a beszerzési igény DKÜ alkalmazásra való feltöltésével egy időben - az érintett szervezet által saját hatáskörben elindítható, azonban az így megkötött szerződés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.
1
2