31 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása vagy a 6. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző más jogi személy jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti.""9. § (8) E törvényt – ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése – nem kell alkalmazni az alábbi esetekben: *k) ha a szolgáltatást az 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján nyújtja."A Kbt. definiálja a kizárólagos jogot, méghozzá úgy, hogy a közszolgáltatói tevékenység vonatkozásában azonosítja, hivatkozva az alábbi 7. § (2) bekezdésre. A 7. § (4) bekezdés megismétli a fenti kitételt, azaz a kizárólagos jog ebben az esetben is jogszabályon vagy hatósági határozaton kell, hogy alapuljon."7. § (2) E törvény alkalmazásában – a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során – közszolgáltató ajánlatkérő az a gazdálkodó szervezet, amely nem tartozik az 5. § (1) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek körébe, és amely a 6. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltató tevékenységet különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja...(4) A (2) bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog, amely jogszabályon vagy hatósági határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a 6. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott valamely közszolgáltató tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és így jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit."Véleményünk szerint a hirdetmény nélküli eljárás esetében jelzett kizárólagos jog védelme, összhangban a Közbeszerzési Hatóság döntéseivel, mely hirdetmény nélküli jogalapra vonatkozó határozatok jogalapjának vizsgálatára vonatkozik, kizárólag jogszabályból vagy hatósági határozatból eredhet. Amennyiben például a forráskód a beszállítónál van, úgy jogszabályból (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról) ered a kizárólagos jog. De attól, hogy egy gyártó csak és kizárólag egy céget hatalmaz fel kizárólagosan termékei forgalmazására, a kizárólagos jog védelme nem illeti meg a forgalmazót, hiszen a gyártó a kizárólagossággal gyakorlatilag korlátozza a versenyt, ami egyéb­iránt nincs összhangban az EUMSZ-szel sem (28-37. cikkei) – hiszen a gyártó korlátozza az áruk és szolgáltatások szabad áramlását a kizárólagosság biztosításával. Ennek azért van jelentősége, mert ezt a korlátozást nem védi a Kbt., azaz erre a kizárólagos jogok védelme nem vonatkozik, hiszen ez az ellátási lánc szereplőinek egyezsége alapján korlátozza[…]

Részlet a válaszából: […] Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetében az igazolási módok:– Kbt. 62. § (1) bekezdés a) és e) pont, Kbt. 62. § (2) bekezdés: kizárólag természetes személyre értelmezhető, közjegyző vagy gazdasági, szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat,– Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pont: köztartozásmentes adózói adatbázis vagy annak hiányában adóigazolás,– Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont: cégjegyzékadatok adatbázisból, adott esetben nyilatkozat,– Kbt. 62. § (1) bekezdés d) és f) pont: cégjegyzék­adatok adatbázisból, cégnek nem minősülő gazdasági szereplő esetében közjegyző vagy gazdasági, szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat,– Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont: EEKD-nyilatkozat és EKR-adatbázis, adott esetben egyéb nyilatkozat,– Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pont: EKR-adatbázis, adott esetben egyéb nyilatkozat,– Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont: cégjegyzékadatok adatbázisból és nyilatkozat,– Kbt. 62. § (1) bekezdés l) és n) pont: adatbázisból,– Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont: EEKD-nyilatkozat,– Kbt. 63. § (1) bekezdés a)-b) pont: EEKD-nyilatkozat, adott esetben egyéb nyilatkozat,– Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pont: adatbázisból,– Kbt. 63. § (1) bekezdés d) pont: EEKD-nyilatkozat.A Kbt. Második része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetében az igazolási módok: az ajánlattevő egyszerű nyilatkozatot tesz, amely lehet EEKD-ban foglalt nyilatkozat is, illetve a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerinti adatokat megadja.Az alvállalkozók és kapacitást biztosító szervezetek esetében a Kbt. Második része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az igazolási mód aszerint különbözik, hogy a gazdasági szereplő olyan alvállalkozó-e, amelyik az alkalmasság igazolásában részt vesz. Az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet tekintetében az ajánlattevő az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával igazolja a kizáró ok fenn nem állását, míg az alkalmasság igazolásában részt nem vett alvállalkozók esetében az ajánlattevő csak egy egyszerű nyilatkozatot nyújt be a kizáró ok fenn nem állásának igazolására a Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján [321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 15. § (1)–(2) bekezdések].A Kbt. Harmadik része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő egyszerű nyilatkozatot nyújt be arról, hogy az alvállalkozó és a kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában nem állnak fenn a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok. [321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés.]Amint látható, a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) és e) pontja, a Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok csak természetes személyre értelmezhetőek, a többi kizáró ok nagy része akár vonatkozhat természetes személyre is, talán a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pontja szerinti kizáró ok kivételével. Az alvállalkozók és kapacitást biztosító szervezetek tekintetében az ajánlatban a kizáró ok fenn nem állásának igazolására az ajánlattevő által becsatolva "csak" nyilatkozatok szerepelnek, az ajánlatkérők nem jogosultak "egyéb" igazolást bekérni. Az ajánlatkérők a Kbt.-ből levezethető ellen­őrzési kötelezettség alapján azonban az adatbázisokat ellenőrzik az alvállalkozók és kapacitást biztosító szervezetek tekintetében is.A jogszabály nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő az általa bevonni kívánt alvállalkozótól, kapacitást biztosító szervezettől a nyilatkozattételt megelőzően milyen dokumentumokat kérjen annak érdekében,[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra..."Esetünkben nem releváns a 71. § (4) bekezdése, mivel az igazolásba bevont szakember saját szakember, így gazdasági szereplő változására nem kerül sor a hiánypótlás során."71. § (4) Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdése szerinti, vagy – ha az ajánlatkérő előírta – a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, akkor a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére, kivéve ha az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen."A hiánypótlás során, amennyiben változik a szakember személye, a változás nem érinti a korábbi szakember vonatkozásában meghatározott értéket, mely az értékelési szempont tekintetében a felolvasólapra került. A hiánypótlásnak tehát a későbbiekben meghatározottak szerint biztosan korlátja, hogy az új szakember hiába rendelkezik több tapasztalattal, ennek ellenére a felolvasólapon feltüntetett érték nem változtatható a hiánypótlás során a 71. § (8) bekezdése értelmében, és a 71. § (9) bekezdése alapján is a felolvasólapon feltüntetett érték képezi a bírálat alapját:"71. § (8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:a) nem járhat a 2. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével ésb) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja."A Kbt. az értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakember személyének cseréjét csak a 71. § (4) bekezdésében foglalt esetben teszi lehetővé vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelés miatt, melyet az alábbi 71. § (9) bekezdésében rögzít. Ennek megfelelően amennyiben az érintett saját szakember alkalmasságot is igazolt, és nem felel meg az alkalmassági követelménynek, úgy cserélhető hiánypótlás keretében, amely lehetőség az alkalmassági követelménynek való megfelelés biztosítása érdekében megengedett. Ha azonban csak és kizárólag[…]

Részlet a válaszából: […] szerinti kivételt, amely a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanács­adó igénybevételére vonatkozott nemzeti eljárási szinten. Ez azt jelenti, hogy a Kbt. már nemzeti eljárási szinten sem tesz különbséget a közbeszerzési tanács­adási tevékenységek között aszerint, hogy a tevékenységet egy névjegyzéken szereplő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó végzi a vonatkozó rendelet alapján, vagy bármely más személy, szervezet csak egyszerűen közbeszerzési tanácsadást nyújt.A közbeszerzési tanácsadás becsült értékét az általános szabályok szerint kell számítani: a becsült értéken a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17-19. §-aiban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni. A becsült érték számításának menete attól függ, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési tanácsadási szerződést rendszeresen vagy időszakonként visszatérően, illetve határozott vagy határozatlan időre és mennyi időre kívánja megkötni, vagy valamelyik sajátos beszerzési technikát (pl. keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer) alkalmazza. A becsült érték kiszámításának részét képezi a részekre bontás tilalmának érvényesítése is, amelyet talán az egybeszámítás elnevezés jobban kifejezett, nevezetesen egyes feltételek fennállása esetén, több lehetséges szerződés (beszerzés) becsült értékét összeadva kell megállapítani a tényleges becsült értéket. Szolgáltatás esetében az ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásokat kell egybeszámítani, illetve másképpen kifejezve, ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatás becsült értékét nem lehet több részre bontani a törvény megkerülése céljából. Az ugyanazon cél mellett vizsgálni kell az egyes közbeszerzési tanácsadások[…]

Részlet a válaszából: […] történő mellőzéséhez egy eredménytelenségi ok kapcsolódik, hiszen az ajánlatok bírálatának fedezet hiányában nem lehet a közbeszerzési eljárásnak eredménye, fedezet hiányában az ajánlatkérő a szerződés megkötésére képtelenné válik. A Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált, vagy a szerződéstől való elállásnak, vagy a szerződés felmondásának lenne helye, fedezethiányra hivatkozás esetében pedig egy további elő­írást találhatunk. Amennyiben a fedezet eredetileg, azaz az EKR-ben rögzített adatok alapján rendelkezésre állt, de a bírálati szakaszban azt részben vagy egészében elvonták, akkor az ajánlatkérő köteles tájékoztatni az ajánlattevőket a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról, hogy a fedezet mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra [Kbt. 75. § (3) bekezdés]. Ez a rendelkezés szintén az átláthatóságot hivatott biztosítani.A teljesség érdekében jelezzük, hogy a fedezethiányra találhatunk egy másik eredménytelenségi okot is, amely abban a lényeges körülményben különbözik az előző eredménytelenségi októl, hogy az ajánlatkérő elvégzi az ajánlatok értékelését és bírálatát, és az értékelési szempontok alapján a nyertes ajánlattevővel való szerződéskötéshez nem elegendő az igazolt fedezet mértéke. Az ajánlatkérő ebben az esetben is eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján. Másik lényeges különbség, hogy erre az esetre az esetleges fedezetelvonással járó tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik, mivel fedezetelvonás miatti eredménytelenné nyilvánítás a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontjába tartozik.A fedezettel összefüggő mindkét eredménytelenségi ok alkalmazása önkéntes az ajánlatkérő részéről, mivel az ajánlatkérő jogosult arra, hogy többletfedezetet biztosítson az eljárás eredményessége érdekében; ugyanakkor a többletfedezet biztosításának elmaradása nem képezheti jogorvoslat tárgyát, mivel az ajánlatkérőnek ilyen irányú kötelezettsége nincs.A fedezethiányra való hivatkozás, az ajánlatok bírálatának mellőzése és az eredménytelenné nyilvánítás is tehát olyan eljárási cselekmény és ajánlatkérői döntés, amely közbeszerzési szabályozás alá esik.A Kbt. 80. §-a alapján egy ajánlattevő jogosult előzetes vitarendezést kezdeményezni, ha véleménye szerint[…]

Részlet a válaszából: […] részébe csak meghatározott indokkal lehet betekinteni, a másik ajánlat teljes körű átvizsgálása, vagy információszerzési szándékkal történő részleges áttekintése öncélúan nem lehetséges. Ezért mondja ki a Kbt. 45. § (1) bekezdése, hogy az iratbekintési kérelemnek kifejezetten tartalmaznia kell, hogy az ajánlattevő milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat mely konkrét részébe kíván betekinteni.Egyrészt csak amiatt nem lehet elutasítani az iratbetekintési kérelmet, mert érvénytelen ajánlattevő nyújtja be, hiszen sok esetben előfordul, hogy egy ajánlattevő a saját ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását is kifogásolni fogja pl. egy előzetes vitarendezési kérelem vagy jogorvoslati kérelem benyújtásával, amely időben elválik az iratbetekintéstől. Lényeges lehet az a körülmény is, hogy egyébként az érvénytelen ajánlattevő az értékelési sorrendben hányadik helyet tölti be.A kérdésben felvázolt ügy kapcsán másrészt az iratbetekintési kérelem tartalmát kell megvizsgálni, miért szeretne betekinteni a másik ajánlatba, mi a vélelmezett jogsértés az ajánlatkérő eljárásában, az ajánlatkérői döntésben, amely a másik ajánlat meghatározott részével van összefüggésben. Az elképzelhető ugyanis, hogy az ajánlatkérő egy meghatározott okból nyilvánította érvénytelenné az ajánlatot, de a másik ajánlattevő véleménye szerint egy másik érvénytelenségi ok is fennáll, amely "minőségi többlet"-et jelentene az érvénytelenségi okok között. Ilyen pl. a kizáró ok fennállása. Mivel kizárás esetén a jövőre nézve is beáll szankció, nemcsak az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevővel szemben, a másik ajánlattevő jogos érdekét sértheti, ha az[…]

Részlet a válaszából: […] a felelősségbiztosításra vonatkozó ajánlat­kérői igénynek arányosnak kell lennie, azaz az építési beruházás értékéhez kell igazítani, tehát a felelősségbiztosítás értéke csak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékű lehet.A 75%-os mértékre vonatkozó korlátot a Kbt. 65. § (5) bekezdése írja elő az alkalmasság körében az alábbiak szerint:Kbt. 65. §"(5) A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg. Az ajánlattevőktől megkövetelt árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy – az éves teljes árbevétel vizsgálata esetén – az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, vagy – a beszerzés tárgya szerinti árbevétel vizsgálata esetén – az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékének 75%-át elérő összegű, a beszerzés[…]

Részlet a válaszából: […] eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül."Ebből következően a Döntőbizottság megállapította a jogsértés megtörténtét, és alkalmazta a Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményt, azaz megsemmisítette az ajánlatkérő érvénytelenséget megállapító döntését.A döntés kitér arra is, hogy a Döntőbizottság nem tudta megvizsgálni, hogy jogszerűen került-e sor a kérelmezői ajánlat érvénytelenné nyilvánítására, mivel az ajánlatkérő nem fejtette ki az érvénytelenség részletes indokait. Az érvénytelenség érdemi vizsgálata ezért nem volt az ajánlatkérő feladata a jogorvoslati fórum véleménye szerint, hogy feltárja az érvénytelenítést, és azokat részletesen rögzítse.Véleményünk szerint az ajánlatkérő kétféleképpen járhat el a döntést követően. Amennyiben rendelkezik minden információval, ami az érvénytelenné nyilvánításhoz szükséges, úgy az összegezésben[…]

Részlet a válaszából: […] valamint a megfelelő ajánlattételi határidő meghatározását – megtenni a verseny tisztaságára, a gazdasági szereplők esélyegyenlőségére és egyenlő elbánására vonatkozó alapelvek érvényesülése érdekében."A 28. § (5) bekezdése lehetővé teszi az előzetes piaci konzultációt úgy is, hogy az ajánlatkérő előre megosztja a műszaki leírás és a szerződés tervezetét. Erre az EKR is lehetőséget biztosít, melyre hasonlóképpen jelezhetik érdeklődésüket és fogalmazhatják meg véleményüket az ajánlattevők, mint a személyes előzetes piaci konzultáció keretében."28. § (5) Előzetes piaci konzultációt az ajánlatkérő – más módszerek mellett – úgy is megvalósíthat, hogy a műszaki leírás tervezetét és a szerződéstervezetet az EKR-ben előzetesen közzéteszi, amelynek véleményezésére az érdeklődő gazdasági szereplők számára lehetőséget biztosít."Az írásban lebonyolított konzultáció elsősorban nem az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők közötti aktív kommunikációt támogatja, hanem azt, hogy az ajánlattevők javaslataikat, értelmezési problémáikat egyoldalúan megosszák az ajánlatkérővel, amellett hogy az ajánlatkérő informálja a piaci szereplőket. Kiegészítő tájékoztatáshoz hasonló eljárási cselekmény itt nem kap szerepet, de az esetleges értelmezési nehézségekre[…]

Részlet a válaszából: […] számított 10 napon belül lehet benyújtani. A közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megkötött szerződéshez [Kbt. 137. § (1) bekezdése] kapcsolódó jogorvoslati kérelem benyújtására hosszabb idő áll rendelkezésre. Az ilyen kérelem a jogsértésnek, azaz a szerződés megkötésének a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a szerződés megkötésének az időpontjától számított egy éven belül nyújtható be. Abban az esetben, ha a szerződéskötés időpontja nem állapítható meg, a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított ugyancsak egy éven belül indítható meg a jogorvoslat.A jogorvoslat során a Közbeszerzési Döntőbizottság azt fogja vizsgálni, hogy a jogorvoslati ügyben hivatkozott szerződést valóban a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte-e meg az ajánlatkérő.A jogorvoslati kérelmet tehát a szerződéskötésről való tudomásszerzést követő 30 napon belül kell megindítani, azonban, ha a szerződéskötéstől (vagy ha ennek pontos időpontja nem állapítható meg, akkor az első teljesítéstől) számított 1 év eltelt,[…]