31 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása vagy a 6. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végző más jogi személy jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti.""9. § (8) E törvényt – ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése – nem kell alkalmazni az alábbi esetekben: *k) ha a szolgáltatást az 5. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján nyújtja."A Kbt. definiálja a kizárólagos jogot, méghozzá úgy, hogy a közszolgáltatói tevékenység vonatkozásában azonosítja, hivatkozva az alábbi 7. § (2) bekezdésre. A 7. § (4) bekezdés megismétli a fenti kitételt, azaz a kizárólagos jog ebben az esetben is jogszabályon vagy hatósági határozaton kell, hogy alapuljon."7. § (2) E törvény alkalmazásában – a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során – közszolgáltató ajánlatkérő az a gazdálkodó szervezet, amely nem tartozik az 5. § (1) bekezdésében, illetve az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek körébe, és amely a 6. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltató tevékenységet különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja...(4) A (2) bekezdés alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog, amely jogszabályon vagy hatósági határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a 6. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott valamely közszolgáltató tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és így jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit."Véleményünk szerint a hirdetmény nélküli eljárás esetében jelzett kizárólagos jog védelme, összhangban a Közbeszerzési Hatóság döntéseivel, mely hirdetmény nélküli jogalapra vonatkozó határozatok jogalapjának vizsgálatára vonatkozik, kizárólag jogszabályból vagy hatósági határozatból eredhet. Amennyiben például a forráskód a beszállítónál van, úgy jogszabályból (1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról) ered a kizárólagos jog. De attól, hogy egy gyártó csak és kizárólag egy céget hatalmaz fel kizárólagosan termékei forgalmazására, a kizárólagos jog védelme nem illeti meg a forgalmazót, hiszen a gyártó a kizárólagossággal gyakorlatilag korlátozza a versenyt, ami egyéb­iránt nincs összhangban az EUMSZ-szel sem (28-37. cikkei) – hiszen a gyártó korlátozza az áruk és szolgáltatások szabad áramlását a kizárólagosság biztosításával. Ennek azért van jelentősége, mert ezt a korlátozást nem védi a Kbt., azaz erre a kizárólagos jogok védelme nem vonatkozik, hiszen ez az ellátási lánc szereplőinek egyezsége alapján korlátozza[…]

Részlet a válaszából: […] Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetében az igazolási módok:– Kbt. 62. § (1) bekezdés a) és e) pont, Kbt. 62. § (2) bekezdés: kizárólag természetes személyre értelmezhető, közjegyző vagy gazdasági, szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat,– Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pont: köztartozásmentes adózói adatbázis vagy annak hiányában adóigazolás,– Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont: cégjegyzékadatok adatbázisból, adott esetben nyilatkozat,– Kbt. 62. § (1) bekezdés d) és f) pont: cégjegyzék­adatok adatbázisból, cégnek nem minősülő gazdasági szereplő esetében közjegyző vagy gazdasági, szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat,– Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pont: EEKD-nyilatkozat és EKR-adatbázis, adott esetben egyéb nyilatkozat,– Kbt. 62. § (1) bekezdés j) pont: EKR-adatbázis, adott esetben egyéb nyilatkozat,– Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont: cégjegyzékadatok adatbázisból és nyilatkozat,– Kbt. 62. § (1) bekezdés l) és n) pont: adatbázisból,– Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pont: EEKD-nyilatkozat,– Kbt. 63. § (1) bekezdés a)-b) pont: EEKD-nyilatkozat, adott esetben egyéb nyilatkozat,– Kbt. 63. § (1) bekezdés c) pont: adatbázisból,– Kbt. 63. § (1) bekezdés d) pont: EEKD-nyilatkozat.A Kbt. Második része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetében az igazolási módok: az ajánlattevő egyszerű nyilatkozatot tesz, amely lehet EEKD-ban foglalt nyilatkozat is, illetve a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerinti adatokat megadja.Az alvállalkozók és kapacitást biztosító szervezetek esetében a Kbt. Második része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az igazolási mód aszerint különbözik, hogy a gazdasági szereplő olyan alvállalkozó-e, amelyik az alkalmasság igazolásában részt vesz. Az alkalmasság igazolásában részt vevő alvállalkozó vagy más szervezet tekintetében az ajánlattevő az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával igazolja a kizáró ok fenn nem állását, míg az alkalmasság igazolásában részt nem vett alvállalkozók esetében az ajánlattevő csak egy egyszerű nyilatkozatot nyújt be a kizáró ok fenn nem állásának igazolására a Kbt. 67. § (4) bekezdése alapján [321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 15. § (1)–(2) bekezdések].A Kbt. Harmadik része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő egyszerű nyilatkozatot nyújt be arról, hogy az alvállalkozó és a kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában nem állnak fenn a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok. [321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés.]Amint látható, a Kbt. 62. § (1) bekezdés a) és e) pontja, a Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok csak természetes személyre értelmezhetőek, a többi kizáró ok nagy része akár vonatkozhat természetes személyre is, talán a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pontja szerinti kizáró ok kivételével. Az alvállalkozók és kapacitást biztosító szervezetek tekintetében az ajánlatban a kizáró ok fenn nem állásának igazolására az ajánlattevő által becsatolva "csak" nyilatkozatok szerepelnek, az ajánlatkérők nem jogosultak "egyéb" igazolást bekérni. Az ajánlatkérők a Kbt.-ből levezethető ellen­őrzési kötelezettség alapján azonban az adatbázisokat ellenőrzik az alvállalkozók és kapacitást biztosító szervezetek tekintetében is.A jogszabály nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő az általa bevonni kívánt alvállalkozótól, kapacitást biztosító szervezettől a nyilatkozattételt megelőzően milyen dokumentumokat kérjen annak érdekében,[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra..."Esetünkben nem releváns a 71. § (4) bekezdése, mivel az igazolásba bevont szakember saját szakember, így gazdasági szereplő változására nem kerül sor a hiánypótlás során."71. § (4) Ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdése szerinti, vagy – ha az ajánlatkérő előírta – a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, akkor a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére, kivéve ha az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerint érvénytelen."A hiánypótlás során, amennyiben változik a szakember személye, a változás nem érinti a korábbi szakember vonatkozásában meghatározott értéket, mely az értékelési szempont tekintetében a felolvasólapra került. A hiánypótlásnak tehát a későbbiekben meghatározottak szerint biztosan korlátja, hogy az új szakember hiába rendelkezik több tapasztalattal, ennek ellenére a felolvasólapon feltüntetett érték nem változtatható a hiánypótlás során a 71. § (8) bekezdése értelmében, és a 71. § (9) bekezdése alapján is a felolvasólapon feltüntetett érték képezi a bírálat alapját:"71. § (8) A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:a) nem járhat a 2. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével ésb) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja."A Kbt. az értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakember személyének cseréjét csak a 71. § (4) bekezdésében foglalt esetben teszi lehetővé vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelés miatt, melyet az alábbi 71. § (9) bekezdésében rögzít. Ennek megfelelően amennyiben az érintett saját szakember alkalmasságot is igazolt, és nem felel meg az alkalmassági követelménynek, úgy cserélhető hiánypótlás keretében, amely lehetőség az alkalmassági követelménynek való megfelelés biztosítása érdekében megengedett. Ha azonban csak és kizárólag[…]

Részlet a válaszából: […] a felelősségbiztosításra vonatkozó ajánlat­kérői igénynek arányosnak kell lennie, azaz az építési beruházás értékéhez kell igazítani, tehát a felelősségbiztosítás értéke csak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékű lehet.A 75%-os mértékre vonatkozó korlátot a Kbt. 65. § (5) bekezdése írja elő az alkalmasság körében az alábbiak szerint:Kbt. 65. §"(5) A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg. Az ajánlattevőktől megkövetelt árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy – az éves teljes árbevétel vizsgálata esetén – az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékét elérő teljes árbevétellel, vagy – a beszerzés tárgya szerinti árbevétel vizsgálata esetén – az adott közbeszerzés – a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – értékének 75%-át elérő összegű, a beszerzés[…]

Részlet a válaszából: […] szerinti kivételt, amely a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanács­adó igénybevételére vonatkozott nemzeti eljárási szinten. Ez azt jelenti, hogy a Kbt. már nemzeti eljárási szinten sem tesz különbséget a közbeszerzési tanács­adási tevékenységek között aszerint, hogy a tevékenységet egy névjegyzéken szereplő felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó végzi a vonatkozó rendelet alapján, vagy bármely más személy, szervezet csak egyszerűen közbeszerzési tanácsadást nyújt.A közbeszerzési tanácsadás becsült értékét az általános szabályok szerint kell számítani: a becsült értéken a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a Kbt. 17-19. §-aiban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni. A becsült érték számításának menete attól függ, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési tanácsadási szerződést rendszeresen vagy időszakonként visszatérően, illetve határozott vagy határozatlan időre és mennyi időre kívánja megkötni, vagy valamelyik sajátos beszerzési technikát (pl. keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer) alkalmazza. A becsült érték kiszámításának részét képezi a részekre bontás tilalmának érvényesítése is, amelyet talán az egybeszámítás elnevezés jobban kifejezett, nevezetesen egyes feltételek fennállása esetén, több lehetséges szerződés (beszerzés) becsült értékét összeadva kell megállapítani a tényleges becsült értéket. Szolgáltatás esetében az ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásokat kell egybeszámítani, illetve másképpen kifejezve, ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatás becsült értékét nem lehet több részre bontani a törvény megkerülése céljából. Az ugyanazon cél mellett vizsgálni kell az egyes közbeszerzési tanácsadások[…]

Részlet a válaszából: […] történő mellőzéséhez egy eredménytelenségi ok kapcsolódik, hiszen az ajánlatok bírálatának fedezet hiányában nem lehet a közbeszerzési eljárásnak eredménye, fedezet hiányában az ajánlatkérő a szerződés megkötésére képtelenné válik. A Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált, vagy a szerződéstől való elállásnak, vagy a szerződés felmondásának lenne helye, fedezethiányra hivatkozás esetében pedig egy további elő­írást találhatunk. Amennyiben a fedezet eredetileg, azaz az EKR-ben rögzített adatok alapján rendelkezésre állt, de a bírálati szakaszban azt részben vagy egészében elvonták, akkor az ajánlatkérő köteles tájékoztatni az ajánlattevőket a rendelkezésre állt anyagi fedezet összegéről, valamint arról, hogy a fedezet mely szervezet döntésével, mikor és milyen okból került elvonásra, átcsoportosításra [Kbt. 75. § (3) bekezdés]. Ez a rendelkezés szintén az átláthatóságot hivatott biztosítani.A teljesség érdekében jelezzük, hogy a fedezethiányra találhatunk egy másik eredménytelenségi okot is, amely abban a lényeges körülményben különbözik az előző eredménytelenségi októl, hogy az ajánlatkérő elvégzi az ajánlatok értékelését és bírálatát, és az értékelési szempontok alapján a nyertes ajánlattevővel való szerződéskötéshez nem elegendő az igazolt fedezet mértéke. Az ajánlatkérő ebben az esetben is eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján. Másik lényeges különbség, hogy erre az esetre az esetleges fedezetelvonással járó tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik, mivel fedezetelvonás miatti eredménytelenné nyilvánítás a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontjába tartozik.A fedezettel összefüggő mindkét eredménytelenségi ok alkalmazása önkéntes az ajánlatkérő részéről, mivel az ajánlatkérő jogosult arra, hogy többletfedezetet biztosítson az eljárás eredményessége érdekében; ugyanakkor a többletfedezet biztosításának elmaradása nem képezheti jogorvoslat tárgyát, mivel az ajánlatkérőnek ilyen irányú kötelezettsége nincs.A fedezethiányra való hivatkozás, az ajánlatok bírálatának mellőzése és az eredménytelenné nyilvánítás is tehát olyan eljárási cselekmény és ajánlatkérői döntés, amely közbeszerzési szabályozás alá esik.A Kbt. 80. §-a alapján egy ajánlattevő jogosult előzetes vitarendezést kezdeményezni, ha véleménye szerint[…]

Részlet a válaszából: […] számított 10 napon belül lehet benyújtani. A közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megkötött szerződéshez [Kbt. 137. § (1) bekezdése] kapcsolódó jogorvoslati kérelem benyújtására hosszabb idő áll rendelkezésre. Az ilyen kérelem a jogsértésnek, azaz a szerződés megkötésének a kérelmező tudomására jutásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a szerződés megkötésének az időpontjától számított egy éven belül nyújtható be. Abban az esetben, ha a szerződéskötés időpontja nem állapítható meg, a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított ugyancsak egy éven belül indítható meg a jogorvoslat.A jogorvoslat során a Közbeszerzési Döntőbizottság azt fogja vizsgálni, hogy a jogorvoslati ügyben hivatkozott szerződést valóban a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte-e meg az ajánlatkérő.A jogorvoslati kérelmet tehát a szerződéskötésről való tudomásszerzést követő 30 napon belül kell megindítani, azonban, ha a szerződéskötéstől (vagy ha ennek pontos időpontja nem állapítható meg, akkor az első teljesítéstől) számított 1 év eltelt,[…]

Részlet a válaszából: […] tulajdonképpen jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást. Ebben az esetben azért marad érvényben a szerződés, mert az ajánlatkérő mindent megtett annak érdekében, hogy a közbeszerzés nélküli szerződéskötési szándékáról a gazdasági szereplőket értesítse, és nem a Kbt. "kijátszása" volt a célja.A másik eset, ha az ajánlatkérő ugyan nem folytatott le közbeszerzési eljárást, és jogtalanul mellőzve a közbeszerzést kötött szerződést, de a már megkötött szerződésteljesítéshez kiemelkedően fontos közérdek fűződik.A kiemelkedően fontos közérdeket maga a Kbt. nem határozza meg, a 137. § (3) bekezdés arra vonatkozóan nyújt segítséget, hogy mi nem tekinthető annak az alábbiak szerint."137. § (3) A szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna."A Kbt. alapján elsősorban a szerződés érvényességéhez fűződő fontos közérdeket, az ezzel összefüggő nemzetgazdasági érdekeket kell azonosítani ilyen esetben, és azt kell összevetni az érvénytelenség következményeivel. A mérlegelés alapja az arányosság, azaz, ha a szerződés érvénytelensége súlyos, aránytalanul káros következménnyel járna (pl. sérülne valamely közszolgáltatásban a lakossági ellátás folyamatossága vagy biztonsága), akkor a szerződés érvényben marad. A Kbt. ugyanakkor példálózó jelleggel meghatározza azokat a közvetlen gazdasági hatásokat, amelyek nem tekinthetők fontos közérdeknek: ilyen pl. a késedelmes teljesítésből, vagy az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, vagy a szerződő fél esetleges változásából, vagy az érvénytelenségből adódó többletköltség.A Kbt. mellett a Ptk. 6:95. §-a is alkalmazható a közbeszerzési[…]

Részlet a válaszából: […] megítélése kétséges, pontosabban olyan feltételként értelmezhető, melyet nem csak az ajánlattevő tud teljesíteni, így véleményünk szerint az alvállalkozó bevonásával oldhatja fel az ellentmondást az ajánlattevő. Valójában már az ajánlattételkor szükséges lett volna tisztázni az ellentmondást, ugyanis ennek az előírásnak a sorsa azonos kellene, hogy legyen az alkalmassági követelménnyel, melyet ebben a szakaszban már nem írhat elő az ajánlatkérő. Mivel az előírás a teljesítésre vonatkozik, logikus a feltételezés, hogy szerződéskötési feltételről beszélhetünk, azonban akkor így is kellett volna az ajánlatkérőnek eredetileg meghatározni a feltételeket, nem pedig később az érvényes ajánlattétel feltételeként, azaz a műszaki leírás részeként. Ennek hiányában az egyedüli megoldás az alvállalkozó bevonásával történő megfelelés, melyet a fentiek értelmében más szervezet is biztosíthat, esetünkben az ajánlattételi szakaszban ezt az alvállalkozó szerepében azonosíthatja az[…]

Részlet a válaszából: […] elegendő az ajánlatkérő megállapítása és cselekménye, a Kbt. 142. § (6) bekezdésében foglalt bejelentéshez viszont jogerős bírósági határozat szükséges.A kérdésben felvázolt eset az első bejelentési fordulathoz kapcsolható. Fontos megjegyezni, hogy a Kbt. 142. § (5) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség kizárólag azokra a szerződésszegésekre vonatkozik, amelyek súlyosak, és egyúttal a jogszabályhelyben felsorolt következményekhez vezettek. Önmagában egy szerződésszegés nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget, szemben a Kbt. 142. § (6) bekezdésével. A Kbt. 142. § (6) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget viszont egy olyan bírósági határozatban megállapított szerződésszegés alapozza meg, ahol a szerződésszegés esetében nem feltétel a súlyosság. A Kbt. 142. § (5) és (6) bekezdéseiben foglalt bejelentési kötelezettségekhez pedig mindkét esetben szükséges a felsorolt jogkövetkezmények közül bármelyik alkalmazása az ajánlatkérő részéről.A bejelentést az ajánlatkérő köteles megtenni a Közbeszerzési Hatóság részére. Az ajánlatkérői bejelentésnek tartalmaznia kell a szerződésszegés leírását, amelyből értelemszerűen annak is ki kell derülnie, hogy a szerződésszegés súlyos volt, továbbá tartalmaznia kell a szerződésszegés miatt alkalmazott jogkövetkezményt (elállás, felmondás, kártérítés követelése, egyéb jogkövetkezmények alkalmazása), továbbá az összes olyan dokumentumot, amelyekből megállapítható, hogy az ajánlattevő szerződő fél a szerződésszegést nem vitatta. A bejelentésnek kötelező tartalma továbbá, hogy a megküldött dokumentumokból megállapíthatónak kell lennie, hogy sor került-e perindításra. A Kbt. arra vonatkozóan nem tartalmaz utalást, hogy a perindítás ajánlatkérői vagy ajánlattevői oldalon következik be: bekövetkezhet egyrészt oly módon, hogy az ajánlattevő vitatja a szerződésszegést vagy annak súlyosságát, és ezért fordul bírósághoz, de másrészt perindításra kerülhet sor azért is, mert az ajánlattevő vitatása miatt az ajánlatkérő indít polgári pert. Így, szűkítő szabályozás hiányában, bármelyik fél indítja is a pert, a bejelentés részét képezi. Amennyiben perindításra került sor, akkor az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak megküldeni a pert lezáró jogerős határozatot is. A Kbt. 142. §[…]