39 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] építési beruházás fogalmi elemei, feltéve, ha az építési beruházás nem tervezéssel együtt történik.Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (beruházási törvény) 19. § (1) bekezdése alapján a „tervezőt – alapos indok kivételével – a teljes beruházási folyamatra, valamint a jótállási időszakra kiterjedő, az állami építési beruházás megvalósításához szükséges valamennyi tervezői szolgáltatásra – ideértve a tervezői művezetést is – kell megbízni”.Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 15. § (1)–(2) bekezdése alapján: „A tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban az Étv. 33. § (4) bekezdése szerint tervezői művezetést végezhet. A tervező a tervezői művezetési feladatokat építési műszaki ellenőrként is elláthatja, ha arra jogosultsággal rendelkezik”.A fenti szabályozások együttes értelmezésével arra a következtetésre juthatunk, hogy amennyiben az építési beruházás, a tervezés és a tervezői művezetés az Étv. és különösen az Étv. 32–33. § hatálya alá tartozik, a tervezői művezetés építészeti-műszaki tervezési szolgáltatásnak minősül, és ezáltal az r) pont szerinti kivétel alkalmazható.Az s) pont szerinti kivételi kör kizárólag az ott feltüntetett CPV-kód szerinti szolgáltatásokra vonatkozik.A Bizottság 213/2008/EK rendelete (2007. november 28.) a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról (továbbiakban: CPV Rendelet) alapján71241000-9 Megvalósíthatósági tanulmány, tanácsadó szolgáltatás, elemzés71242000-6 Projekt- és tervelőkészítés, költségbecslés71244000-0 Költségszámítás, költségfelügyelet71246000-4 Építkezéshez szükséges mennyiségek meghatározása és jegyzékbe vétele71247000-1 Építési munka felügyeleteAz Étv. 33. § (4) bekezdése alapján a tervezői művezető közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítása érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.Felvetődhet, hogy a tervezői művezetés az építési munka felügyeletét jelenti-e, de álláspontunk szerint az Étv. szerinti közreműködés és megoldás-elősegítési tevékenység az építési munka felügyeleténél kevésbé komplex tevékenységek, ezért kockázatosnak ítéljük a tervezői művezetést az s) pont szerinti kivételi körbe sorolni.Az egybeszámításra vonatkozó kérdésre az alábbi választ tudjuk adni.A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján az ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelések részekre bontása tilos, azaz régi fogalomhasználattal azokat a szolgáltatásokat kell egybeszámolni, amelyeket ugyanazon közvetlen cél érdekében rendel meg az ajánlatkérő.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója (továbbiakban: útmutató) a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában (2021. 09. 30.), az uniós és a hazai ítélkezési gyakorlat alapján, továbbá az uniós forrásfelhasználást ellenőrző szervezetekkel egyeztetve, meghatározza azokat az elsődleges és kisegítő szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a részekre bontás tilalmának megsértése elkerülésére.Elsődlegesen a tervezési szolgáltatás és a tervezői művezetés műszaki-gazdasági funkcionális egységét kell vizsgálni.A fentiekben levezettük, hogy az ágazati szakmai jogszabályok fogalmi rendszere alapján a tervezői művezetés építészeti-műszaki tervezési szolgáltatásnak minősül, a tervező a saját maga által készített tervek vonatkozásában áll rendelkezésre, és végez szaktanácsadást a kivitelezés alatt. A tervezői művezetést és a tervezést a tervező személye és a tervek összekötik, ezenfelül mindkét szolgáltatás ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódik. Véleményünk szerint a tervezés (mint kivitelezés-előkészítés) és a tervezői művezetés (mint kivitelezéshez kapcsolódó tevékenység) műszaki funkcionális egységet képez a kivitelezés folyamatában, egyazon célra irányulnak, közvetlen céljuk az építés megvalósulása, és hogy ez az építés terveken alapuljon, valamint a tervek szerint valósuljon meg.Az a körülmény, hogy „több szakaszban, időben elválva” kerül sor a szolgáltatások megrendelésére, nem alapozza meg a funkcionális egység megbontását. Az útmutató alapján az időbeli összefüggés kisegítő szempont vonatkozásában az egyidejűség nem követelmény az egybeszámítást illetően, megfordítva: az időbeli elválás a két szolgáltatás megrendelésére és a két szolgáltatás elvégzésére nem alapozza meg a részekre bontás jogszerűségét. Így az a körülmény, hogy a tervezés a kivitelezés előtti tevékenység, a tervezői művezetés pedig a kivitelezés alatti tevékenység, a két tevékenységet két szerződésben időbeli különbséggel, „szakaszolva” kívánják megrendelni, a két szolgáltatásvégzés között adott esetben több idő, akár több év is eltelik, hiszen pl. a kivitelezésre is rendszerint közbeszerzési eljárást kell lefolytani, nem töri meg a műszaki funkcionális egységet. Ezt az időbeliséget csak az tudná megtörni, ha az építési beruházás valamilyen okból megszakad, felfüggesztik, és évek múlva folytatják.A részekre bontással kapcsolatos egyetlen érv az lehetne, miszerint a tervezési szolgáltatásra 2023. év elején megkötötték a szerződést egy közbeszerzési eljárást követően. Az útmutató alapján, ha egy szolgáltatásmegrendelési igény előre nem látható módon merül fel, azaz a tervezési szolgáltatás megrendelésekor[…]

Részlet a válaszából: […] legfontosabb tanulsága, hogy a Tpvt. 11. § megsértését elegendő észlelni, illetve alapos okkal feltételezni, és ez a közbeszerzési eljárás eredményétől függetlenül ("a lefolytatott eljárás során") kötelezi az ajánlatkérőt bejelentésre a GVH felé. A kezdeményező kiemelte, hogy a rendelkezésre álló információkból megállapítható, hogy az egyéb érdekelt ajánlati ára pusztán alig maradt el a becsült értéktől, a másik ajánlattevő ajánlata viszont jóval meghaladta azt. Az eltérések több millió forintos nagyságrendűek voltak. E tényből, valamint abból, hogy az egyik ajánlattevő ajánlati ára mind a két rész tekintetében majdnem megegyezik az eljárás becsült értékével, véleménye szerint alapos okkal feltételezhető volt az ajánlatkérő számára a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések megsértése, amiből kifolyólag e körülményt köteles lett volna jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. A Kbt. 36. § (2) bekezdése vonatkozásában a kezdeményező hivatkozott továbbá a Kúria Kvf.II.37.672/2015/28. számú ítéletére is, amiben a bíróság kifejtette, hogy "a versenyellenes magatartás vagy megállapodás létezésére tehát bizonyos egybe­esésekből és jelekből olyan következtetéseket lehet levonni, amelyek együttes vizsgálata egyéb összefüggő magyarázat hiányában a versenyjogi szabályok megsértésének bizonyítékát nyújthatják. (...) Az ajánlatkérő Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti értesítési kötelezettsége az első fordulat esetében egyértelmű bizonyítottság, megállapíthatóság esetén áll fenn. A második fordulat szerinti alapos gyanú fennállásához az szükséges, hogy az ajánlatkérő a rendelkezésre álló dokumentumokra, bizonyítékokra tekintettel, alappal gondolhasson arra, hogy a konkrét esetben megvalósulhatott a jogsértés.A kezdeményező a fentiekben bemutatottak alapján bizonyítottnak látta, hogy az ajánlatkérő megsértette az 1. és a 2. rész vonatkozásában is a Kbt. 2. § (1), továbbá a Kbt. 36. § (2) bekezdését, mert nem élt jelzéssel a Gazdasági Versenyhivatal felé. A Kbt. 2. § (1) bekezdése, illetőleg a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség a közbeszerzési eljárás folyamán terhelte az ajánlatkérőt, így az eljárás lezárulásáig, azaz az eredménytájékoztató hirdetmény közzétételéig lett volna lehetősége az intézkedéseket megtenni, mellyel a jogorvoslati fórum is egyetértett.A jogsértés tehát abban nyilvánult meg, hogy az ajánlattevők viselkedéséből kellett volna az ajánlatkérőnek észlelnie, hogy a háttérben esetleg összejátszás történt. A Kbt. 36. § (2) bekezdése a Tpvt. nyilvánvaló megsértésének észleléséhez, vagy annak alapos okkal való feltételezéséhez köti a jelzési kötelezettséget."36. § (2) Amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak."A Tpvt. 11. § az alábbiak szerint szól:"11. § (1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki..."Fentiek értelmében elegendő a verseny torzulását, korlátozását érzékelni egy eljárásban, már valójában fennáll az ajánlatkérők jelzési kötelezettsége.Az ajánlatkérő tevékenysége azonban nem merülhet ki ebben, hiszen a jelzést követően nem történik meg a GVH azonnali fellépése. Az ajánlatkérőnek figyelemmel kell lennie párhuzamosan a Kbt. 62. § (1) bekezdés j) és o) pontjaira, és további vizsgálatot kell tartania. Egyrészt vizsgálnia kell, hogy a becsült érték megismerésére törekvő ajánlattevő valóban aktívan meg kívánta-e szerezni ezt az információt, és ennek nyomán a beérkezett ajánlatok mintázata (egy becsült érték közeli, a többi mind magasabb) miatt az összejátszás feltételezhető, és a nyertes ajánlattevő vagy akár több ajánlattevő megbízhatósága megkérdőjelezhető, illetőleg esetleg az ajánlatkérő bizonyítani tudja az ajánlattevők közötti tiltott piaci együttműködésre utaló megállapodás létét."62. § (1) j) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott eljárásban megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, vagy olyan bizalmas információt kísérelt megszerezni, amely jogtalan előnyt biztosítana számára a közbeszerzési eljárásban, vagy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásból ebből az okból kizárták, ésja) ha a kizárás miatt jogorvoslatra nem került sor, az ajánlatkérő megítélése szerint a kizárás alapjául szolgáló cselekmény miatt a szerződés teljesítése vonatkozásában a megbízhatósága alapos okkal megkérdőjelezhető, az érintett eljárás lezárulásától számított három évben, vagy...o) esetében az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési[…]

Részlet a válaszából: […] feldarabolják az „egy” szerződést annak érdekében, hogy a becsült érték ne érje el az értékhatárt. A Kbt. 17. § (2) bekezdésének alkalmazása kapcsán a Közbeszerzések Tanácsa álláspontja (A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában, 2021. 09. 30.): „ha egy beszerzés a Kbt. valamely becsült érték számítási szabálya alapján közbeszerzési kötelezettség alá tartozik, az ajánlatkérő nem hivatkozhat arra, hogy egy másik becsült érték számítási szabály alapján a becsült érték nem érné el a közbeszerzési értékhatárt [Kbt. 19. § (1) bekezdés]”. Ezért az ajánlatkérőknek nagyon óvatosan kell a Kbt. 17. § (2) bekezdése szerinti számítási módot megközelíteni.A Kbt. 17–18. § szerinti rendelkezések lényege tehát, hogy a jogszabály kiemel néhány beszerzésiigény-típust, amelyek esetében valamilyen speciális jellegzetesség miatt a Kbt. 16. § (1) bekezdése szerinti főszabály alkalmazása nehézségekbe ütközhet, és a jogszabály maga határozza meg a becsült érték számításának módját, és ezáltal a becsült érték nagyságát annak érdekében, hogy a közbeszerzési szabályok alkalmazási köre megállapítható legyen; ez pedig értelemszerűen azt is jelenti, hogy ezekben az esetekben a becsült érték a jogszabály által mesterségesen generált érték. Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a Kbt. 17–18., 20. §-ban nem szereplő feltételek vonatkozásában továbbra is a Kbt. 16. § (1) bekezdés az irányadó: pl. a becsült érték áfa nélküli érték.A speciális szabályok tehát a beszerzési igények különböző jellemzői alapján eltérő számítási módokat tartalmaznak, és az ajánlatkérő feladata, hogy a beszerzési igényének definiálását követően besorolja a számítási módok egyikébe, nevezetesen a beszerzés igény a főszabály vagy valamelyik kisegítő szabály alá tartozik-e.A Kbt. 17. § (1) bekezdése kizárólag árubeszerzésekre, azon belül is kizárólag használati jog vagy hasznosítási jog megszerzésére vonatkozik (azaz tulajdonjog-átruházás nem feltétel; idetartozik pl. a pénzügyi lízing, bérlet, haszonbérlet), és a szerződés ismert (1 év vagy rövidebb határozott idő) vagy éppen nem ismert időtartama (határozatlan idő vagy nincs időpont) szerint csoportosít, továbbá figyelembe veszi ezen ügyletek speciális jellegét (lásd a maradványérték szabályait).A Kbt. 17. § (2) bekezdése alapján vagy az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés (vagy szerződések) szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással adja a becsült értéket [lásd a) pont], vagy az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti, vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás a becsült érték [lásd b) pont].A Kbt. 17. § (2) bekezdése az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelésre vonatkozó beszerzési igény rendszeressége (vagy időszakonkénti visszatérése) szerint határozza meg a számítási módszert, amely két számítási megoldást biztosít az ajánlatkérő számára. A két számítási megoldás közötti hierarchikus kapcsolatra nincs utalás a jogszabályban, a beszerzés jellegétől függően az a) és b) pont választható. Például, ha nincs előző évi szerződés, vagy nincs azonos tárgyú szerződés, akkor az a) pont nem lehet releváns.Ez a becsültérték-számítási módszer azokra a beszerzésekre vonatkozik, amely beszerzésekre előre látható módon rendszeresen vagy időszakonként szükség van, és az ajánlatkérők ezeket a szerződéseket rendszeresen újrakötik, pl. takarítás, őrzés-védés, irodaszer-tisztítószer, üzemanyag, bérszámfejtés. Ahogy a Kbt. 17. § (1) és (3) bekezdésében láthatjuk, a jogszabály ott más időviszonyokat (határozott-határozatlan, 4 év, 1 év stb.) határoz meg számítási alapként, a Kbt. 17. § (2) bekezdés vonatkozásában az „év”/„12 hónap” az elhatárolási alap. Az ajánlatkérő nem követ el jogsértést, ha a beszerzés igénye a Kbt. 17. § (2) bekezdés hatálya alá tartozik, és „csak” az ott meghatározott időtartamra vetítést alkalmazza. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az a) pont „naptári évet” határoz meg, a b) pont „12 hónapot”, amely utóbbi azt jelenti, hogy nem feltétlenül naptári évet takar, de az a) pont esetében naptári év az előírás.Az a) pont esetében az előző naptári évben volt(ak) korábbi azonos tárgyú szerződés(ek), ezeknek az értékét kell kiigazítani a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással. A b) esetben nem áll rendelkezésre korábbi szerződés a viszonyításhoz, ezért az első teljesítést követő 12 hónapra vagy ennél hosszabb időszakra tervezett szerződés(ek) összértékének, teljes ellenszolgáltatásának becslését kell elvégezni. A módszertan választása nem irányulhat a részekre bontás tilalmának megsértésére.A Kbt. 17. § (2) bekezdése alkalmazásánál még arra kell ügyelni, hogy ha a tárgyévben még egy azonos tárgykörű szerződés megkötésére sor került, amely beszerzési igény nem volt előre látható, akkor a következő évben már ezt az év közben külön kötött szerződést is figyelembe kell venni, mivel „előző évben, azonos tárgyú” szerződésről van szó.A Kbt. 17. § (3) bekezdés kizárólag szolgáltatásokra vonatkozik,[…]

Részlet a válaszából: […] illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (3) és (4) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. …”Kbt. 148. § (7) bekezdés alapján: „A (3), (4) … bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni:a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy közbeszerzési dokumentumok esetében azok rendelkezésre bocsátásának napját.”Amennyiben lejárt a jogorvoslati határidő, akkor bizonyossággal kijelenthető, hogy a közbeszerzési dokumentumokkal szembeni jogorvoslati kérelmi elemet a Közbeszerzési Döntőbizottság visszautasítja. Ha azonban a jogorvoslati határidő még nem járt le, akkor a közbeszerzési dokumentumokat lehet még támadni. Bár a kérdésben dátumokat nem jeleztek, de vélelmezhető, hogy a közbeszerzési dokumentumok tartalmának kifogásolására nagy valószínűséggel már lejárt a jogorvoslati határidő.A Kbt. 158. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult arra, hogy amennyiben a kérelemben foglaltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Erre a hivatalbóli kiterjesztésre akkor van lehetőség, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság által feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét, vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére.Fontos kiemelni, hogy a hivatalból történő kiterjesztésre vonatkozó döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság mérlegelési jogkörébe tartozik, ezért kérelemmel kezdeményezni, arra hivatkozni és bizonyossággal számítani nem lehet.Az ítélkezési gyakorlatból az olvasható ki, és erre több jogorvoslati eset is utal, hogy amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban beérkezett észrevételekből, a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatokból (pl. tárgyaláson) észleli, hogy az eljárást lezáró döntés miatt a felek közötti vita valójában az ajánlatkérő által kibocsátott közbeszerzési dokumentumokra vezethetőek vissza, mert pl. ellentmondásos, félreérthető vagy hiányos volt, akkor hivatalbóli kiterjesztéssel él, és vizsgálja a közbeszerzési dokumentumok tartalmának jogszerűségét. A saját[…]

Részlet a válaszából: […] tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette. A részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálatára a 69. §-t kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogya) az ajánlatkérő a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt bármikor felhívhatja a rendszerbe felvett gazdasági szereplőket, hogy öt munkanapon belül nyújtsák be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatuk aktualizált változatát, és..."A teljesítéssel kapcsolatos jogszabályi változások vonatkozásában más a helyzet. Mivel az ajánlatkérő a Kbt. alábbi 107. § (2) bekezdése értelmében csak a legfontosabb szerződéses feltételek meghatározására kötelezett a DBR felállításakor, így a jogszabályi változások erre jellemzően nincsenek hatással, azaz minden egyes újraversenyeztetés esetében a hatályos szabályokat követve kell a Kbt.-ben meghatározott teljesítési szabályokat (alvállalkozó bejelentése stb.) alkalmazni."107. § (2) Az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz. Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható legyen, valamint meg kell határozni a tervezett beszerzések becsült mennyiségét, a beszerzendő áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és az egyes[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítéknak mindenképpen szólnia kell az ajánlati kötöttség beálltától, az ajánlat hatályosulásától, azaz az ajánlattételi határidő lejártától kezdődően. Ez nem az az időpont, amikor az ajánlatok bontása megtörténik, hanem az az időpont, amikor az ajánlattételi határidő lejár. (Ez utóbbi pontosításnak nincs gyakorlati jelentősége, de jogi értelemben ezt érdemes tisztázni.)A Kbt. 54. § (7) bekezdése utal arra a lehetőségre, amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati biztosíték fenntartására kéri fel a feleket. Az alábbi (7) bekezdés szerint azonban ezt az időszakot maximálja, azaz ha tovább tart, mint 90/120 nap, úgy a továbbiakban az ajánlati biztosíték nem tartatható fenn az értékelés szakaszában.„54. § (7) Ha az ajánlatkérő – az e törvényben foglalt esetekben – az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát, a biztosítékot – a (6) bekezdés alkalmazása nélkül – vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő az ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására. Az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség kilencven napot – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, százhúsz napot – meghaladó időszakra vonatkozó további fenntartására irányuló felhívás esetén azonban az ajánlatkérő nem kérheti a biztosíték fenntartását. Ebben az esetben a kilencven, illetve százhúsz nap leteltét követő tíz napon belül köteles az ajánlatkérő – a (6) bekezdés alkalmazása nélkül – a biztosítékot visszafizetni az ajánlattevők részére.”Az ajánlati kötöttségi időszak minden ajánlattevő esetében azt az időszakot biztosítja, amely az elbíráláshoz szükséges, melyre a Kbt. 70. § alábbi (2) bekezdése is utal.„70. § (2) Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell[…]

Részlet a válaszából: […] szabályozásából látható tehát, az adott közbeszerzés megvalósítása során az ajánlatkérő az egyik esetben nem kerül kapcsolatba az ajánlattevővel/ajánlattevőkkel, nem egyeztet az ajánlatról, hanem egyszerűen csak megrendeli a keretmegállapodásban szereplő termékeket (ideértve természetesen a szolgáltatásokat és az építési beruházásokat is) a keretmegállapodásban foglalt műszaki, jogi, pénzügyi és egyéb feltételek alapján. Ez a közvetlen megrendelés. Az ajánlatkérő viszont választhatja azt a módszert is, hogy az egyetlen ajánlattevővel konzultál az adott közbeszerzésre vonatkozó ajánlatáról, illetve több ajánlattevő között versenyt hirdet.Az alapelvek betartásának, különösen az átláthatóság és versenytisztaság biztosítása érdekében az ajánlatkérőnek már a keretmegállapodásban meg kell határoznia, azaz előre el kell döntenie, hogy a konkrét beszerzések esetében az ún. vegyes módszert fogja alkalmazni, azaz közvetlen megrendelést is küldhet, vagy írásbeli konzultációt, illetve versenyújranyitást is alkalmazhat. A Kbt. további előírása, hogy az ajánlatkérőnek a keretmegállapodásban nemcsak a vegyes módszer [Kbt. 105. (1) bekezdés b) pont és a (2) bekezdés b) pont] alkalmazását kell rögzítenie, hanem azokat az objektív körülményeket, feltételeket is meg kell határoznia, amely alapján eldönti, eldöntheti, hogy mikor alkalmaz közvetlen megrendelést, és mikor indít írásbeli konzultációt, illetve versenyújranyitást az egyes közbeszerzések megvalósítására.Az objektív kritériumok vonatkozásában a Kbt. nem tartalmaz további konkrét szabályokat, de az kijelenthető, hogy nem megfelelő az a feltételrendszer, amely az ajánlattevők számára előre nem azonosítható, vagy az ajánlatkérő mérlegelésén alapul, vagy az ajánlatkérő ad hoc döntését teszi lehetővé. A gyakorlatban az írásbeli konzultáció, illetve a versenyújranyitások indításának kötelezettségét leggyakrabban a becsült értékhez szokták kötni az ajánlatkérők, a becsült érték vonatkozásában pedig az uniós értékhatár elérésének megjelölése a gyakori megoldás. De természetesen arra is van lehetőség, hogy az ajánlatkérő maga jelöljön egy forintértéket, vagy akár más kritériumot (pl. mennyiség) határozzon meg elhatárolási szabályként.A szabályozás lényege, hogy már a keretmegállapodás rendelkezéseiből előre, pontosan, egyértelműen tisztázott legyen mindenki számára, hogy melyik megvalósítási módra milyen esetben kerül sor.A kérdésben felvázolt eset, a becsült értékhez való[…]

Részlet a válaszából: […] vizsgálatára. Ennek megfelelően, amennyiben az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben folytatja le a közbeszerzési eljárást, és nem küldött indokoláskérést valamelyik ajánlattevő részére, akkor az ajánlatkérő nem követett el jogsértést, és ezért előzetes vitarendezési kérelem sem nyújtható be az indokoláskérés elmaradására. Uniós eljárási rendben viszont a Kbt. nem tartalmaz az ajánlatkérő részére ilyen jellegű általános felmentést az ár vizsgálata alól.A kérdés második részére, miszerint az előzetes vitarendezési kérelem mikor nyújtható be, az alábbi választ adjuk.Különböző értelmezéseket okozhat, hogy uniós eljárási rendben a kétlépcsős bírálat esetén az előzetes vizsgálat során kell elvégezni a Kbt. 72. § szerinti cselekményeket a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint, azaz az aránytalanul alacsony árra vonatkozó vizsgálat az első lépcsőfokhoz tartozik. Így adná magát az az értelmezés, hogy ha az ajánlatkérő megkezdi a bírálat második lépését az igazolások bekérésével, akkor ezt a döntését úgy is lehet értelmezni, hogy nem kívánja a Kbt. 72. §-a szerinti cselekményt elvégezni. A Kbt. 69. § (2) bekezdése szerinti cselekmények lezárását rendszerint az ajánlatkérők ún. köztes döntése követheti, de ezek a köztes döntések rendszerint egyes ajánlattevők kizárására vagy ajánlatának érvénytelenné nyilvánítására vonatkoznak az előzetes bírálat alapján. A köztes döntésekkel az ajánlatkérők nem nyilváníthatnak érvényessé ajánlatokat, hiszen a kétlépcsős bírálat második része még hátravan.A bírálati szakasz a lezáró döntéssel és az írásbeli összegezés megküldésével ér véget. Az írásbeli összegezés megküldéséig az ajánlatkérőnek lehetősége nyílik eljárási cselekményeket végezni, saját döntés alapján vagy sok esetben például[…]

Részlet a válaszából: […] az eredménytelenségi ok az ajánlatkérő mérlegelésére bízza azt, hogy az adott eljárás tekintetében, az adott beszerzési körülmények alapján kívánja-e az eredménytelenségnek ezt a speciális, és nem kötelezően alkalmazandó lehetőségét előírni.Amennyiben az ajánlatkérő élni kíván ezzel a lehetőséggel, és ezt az ajánlati felhívásban megjelöli, véleményünk szerint, a lehetőség kötelezettséggé válik, másképpen fogalmazva: ha az eljárásban egy ajánlat kerül benyújtásra, az ajánlatkérő számára „kötelezettség” lesz, hogy az adott eljárást eredménytelenné nyilvánítsa. Erre utal meglátásunk szerint a Kbt. 75. § (6) bekezdés első mondata is, amely szerint az eljárást megindító hirdetményben nyilatkoznia kell az ajánlatkérőnek arról, hogy ezt az eredménytelenségi okot alkalmazza-e vagy sem.Ezzel összefüggésben utalunk az ajánlati kötöttség jogintézményére a Kbt. 53. § (1) bekezdése szerint, mely az ajánlatkérő szempontjából azt jelenti, hogy az eljárást megindító felhívás visszavonására, módosítására kizárólag az ajánlattételi határidő lejártáig van lehetőség, és ha ezt nem tette meg, az abban foglaltak szerint kell eljárnia,[…]

Részlet a válaszából: […] szintjén megfogalmazott indokolásban részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet.– az adott információ, adat nem tartozik azokba a tilalmi körökbe, amelyeket a Kbt. 44. § (2)–(3) bekezdése felsorol, és amelyek ennélfogva nem képezhetik üzleti titok tárgyát.Összességében tehát a fenti tényezők határozzák meg azt, hogy a kérdésben felsorolt ajánlati elemek beletartozhatnak-e az üzleti titok fogalmi körébe.Szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy az indokolásnak minden egyes tartalmi elemre ki kell terjednie, miszerint annak nyilvánosságra hozatala az ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából miért és hogyan okoz aránytalan sérelmet. Valóban látszólag indokolatlannak tűnik a fenti információkat üzleti titoknak nyilvánítani, de az üzleti titokká nyilvánítás felett az ajánlattevő rendelkezik, az ő jogosultsága az üzleti titokká nyilvánítás, amelyet ellensúlyoz a tételes, részletes indokolási kötelezettség és a tilalmi körök.A Kbt. 44. § (3) bekezdése alapján lehet üzleti titok az értékelési szempont alapján értékelésre kerülő ajánlati elem alapjául szolgáló részinformáció, alapadat, ha nem tartozik a (2) bekezdésben foglalt tilalmi körökbe.A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pont alapján nem nyilváníthatók üzleti titokká azok az információk, adatok, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők (pl. milyen szakág járhat el, felhívásban foglalt teljesítési határidő), a c) pont alapján az alkalmasság igazolása körében bemutatott szakemberekre vonatkozó információk és adatok (pl. mérnöki tevékenységnél gyakori szokott lenni), a d) pont alapján az építési beruházások, szolgáltatások leírása (kivéve, ha a leírásnak van olyan jól meghatározható eleme, amely tekintetében a feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak); e) pont alapján, ha az ajánlatkérő annak benyújtását kérte, az ajánlattevő szakmai ajánlata (kivéve, ha a szakmai ajánlatnak van olyan jól[…]