41 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] építési beruházás fogalmi elemei, feltéve, ha az építési beruházás nem tervezéssel együtt történik.Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (beruházási törvény) 19. § (1) bekezdése alapján a „tervezőt – alapos indok kivételével – a teljes beruházási folyamatra, valamint a jótállási időszakra kiterjedő, az állami építési beruházás megvalósításához szükséges valamennyi tervezői szolgáltatásra – ideértve a tervezői művezetést is – kell megbízni”.Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 15. § (1)–(2) bekezdése alapján: „A tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban az Étv. 33. § (4) bekezdése szerint tervezői művezetést végezhet. A tervező a tervezői művezetési feladatokat építési műszaki ellenőrként is elláthatja, ha arra jogosultsággal rendelkezik”.A fenti szabályozások együttes értelmezésével arra a következtetésre juthatunk, hogy amennyiben az építési beruházás, a tervezés és a tervezői művezetés az Étv. és különösen az Étv. 32–33. § hatálya alá tartozik, a tervezői művezetés építészeti-műszaki tervezési szolgáltatásnak minősül, és ezáltal az r) pont szerinti kivétel alkalmazható.Az s) pont szerinti kivételi kör kizárólag az ott feltüntetett CPV-kód szerinti szolgáltatásokra vonatkozik.A Bizottság 213/2008/EK rendelete (2007. november 28.) a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról (továbbiakban: CPV Rendelet) alapján71241000-9 Megvalósíthatósági tanulmány, tanácsadó szolgáltatás, elemzés71242000-6 Projekt- és tervelőkészítés, költségbecslés71244000-0 Költségszámítás, költségfelügyelet71246000-4 Építkezéshez szükséges mennyiségek meghatározása és jegyzékbe vétele71247000-1 Építési munka felügyeleteAz Étv. 33. § (4) bekezdése alapján a tervezői művezető közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítása érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.Felvetődhet, hogy a tervezői művezetés az építési munka felügyeletét jelenti-e, de álláspontunk szerint az Étv. szerinti közreműködés és megoldás-elősegítési tevékenység az építési munka felügyeleténél kevésbé komplex tevékenységek, ezért kockázatosnak ítéljük a tervezői művezetést az s) pont szerinti kivételi körbe sorolni.Az egybeszámításra vonatkozó kérdésre az alábbi választ tudjuk adni.A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján az ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelések részekre bontása tilos, azaz régi fogalomhasználattal azokat a szolgáltatásokat kell egybeszámolni, amelyeket ugyanazon közvetlen cél érdekében rendel meg az ajánlatkérő.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója (továbbiakban: útmutató) a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában (2021. 09. 30.), az uniós és a hazai ítélkezési gyakorlat alapján, továbbá az uniós forrásfelhasználást ellenőrző szervezetekkel egyeztetve, meghatározza azokat az elsődleges és kisegítő szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a részekre bontás tilalmának megsértése elkerülésére.Elsődlegesen a tervezési szolgáltatás és a tervezői művezetés műszaki-gazdasági funkcionális egységét kell vizsgálni.A fentiekben levezettük, hogy az ágazati szakmai jogszabályok fogalmi rendszere alapján a tervezői művezetés építészeti-műszaki tervezési szolgáltatásnak minősül, a tervező a saját maga által készített tervek vonatkozásában áll rendelkezésre, és végez szaktanácsadást a kivitelezés alatt. A tervezői művezetést és a tervezést a tervező személye és a tervek összekötik, ezenfelül mindkét szolgáltatás ugyanazon építési beruházáshoz kapcsolódik. Véleményünk szerint a tervezés (mint kivitelezés-előkészítés) és a tervezői művezetés (mint kivitelezéshez kapcsolódó tevékenység) műszaki funkcionális egységet képez a kivitelezés folyamatában, egyazon célra irányulnak, közvetlen céljuk az építés megvalósulása, és hogy ez az építés terveken alapuljon, valamint a tervek szerint valósuljon meg.Az a körülmény, hogy „több szakaszban, időben elválva” kerül sor a szolgáltatások megrendelésére, nem alapozza meg a funkcionális egység megbontását. Az útmutató alapján az időbeli összefüggés kisegítő szempont vonatkozásában az egyidejűség nem követelmény az egybeszámítást illetően, megfordítva: az időbeli elválás a két szolgáltatás megrendelésére és a két szolgáltatás elvégzésére nem alapozza meg a részekre bontás jogszerűségét. Így az a körülmény, hogy a tervezés a kivitelezés előtti tevékenység, a tervezői művezetés pedig a kivitelezés alatti tevékenység, a két tevékenységet két szerződésben időbeli különbséggel, „szakaszolva” kívánják megrendelni, a két szolgáltatásvégzés között adott esetben több idő, akár több év is eltelik, hiszen pl. a kivitelezésre is rendszerint közbeszerzési eljárást kell lefolytani, nem töri meg a műszaki funkcionális egységet. Ezt az időbeliséget csak az tudná megtörni, ha az építési beruházás valamilyen okból megszakad, felfüggesztik, és évek múlva folytatják.A részekre bontással kapcsolatos egyetlen érv az lehetne, miszerint a tervezési szolgáltatásra 2023. év elején megkötötték a szerződést egy közbeszerzési eljárást követően. Az útmutató alapján, ha egy szolgáltatásmegrendelési igény előre nem látható módon merül fel, azaz a tervezési szolgáltatás megrendelésekor[…]

Részlet a válaszából: […] feldarabolják az „egy” szerződést annak érdekében, hogy a becsült érték ne érje el az értékhatárt. A Kbt. 17. § (2) bekezdésének alkalmazása kapcsán a Közbeszerzések Tanácsa álláspontja (A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában, 2021. 09. 30.): „ha egy beszerzés a Kbt. valamely becsült érték számítási szabálya alapján közbeszerzési kötelezettség alá tartozik, az ajánlatkérő nem hivatkozhat arra, hogy egy másik becsült érték számítási szabály alapján a becsült érték nem érné el a közbeszerzési értékhatárt [Kbt. 19. § (1) bekezdés]”. Ezért az ajánlatkérőknek nagyon óvatosan kell a Kbt. 17. § (2) bekezdése szerinti számítási módot megközelíteni.A Kbt. 17–18. § szerinti rendelkezések lényege tehát, hogy a jogszabály kiemel néhány beszerzésiigény-típust, amelyek esetében valamilyen speciális jellegzetesség miatt a Kbt. 16. § (1) bekezdése szerinti főszabály alkalmazása nehézségekbe ütközhet, és a jogszabály maga határozza meg a becsült érték számításának módját, és ezáltal a becsült érték nagyságát annak érdekében, hogy a közbeszerzési szabályok alkalmazási köre megállapítható legyen; ez pedig értelemszerűen azt is jelenti, hogy ezekben az esetekben a becsült érték a jogszabály által mesterségesen generált érték. Fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a Kbt. 17–18., 20. §-ban nem szereplő feltételek vonatkozásában továbbra is a Kbt. 16. § (1) bekezdés az irányadó: pl. a becsült érték áfa nélküli érték.A speciális szabályok tehát a beszerzési igények különböző jellemzői alapján eltérő számítási módokat tartalmaznak, és az ajánlatkérő feladata, hogy a beszerzési igényének definiálását követően besorolja a számítási módok egyikébe, nevezetesen a beszerzés igény a főszabály vagy valamelyik kisegítő szabály alá tartozik-e.A Kbt. 17. § (1) bekezdése kizárólag árubeszerzésekre, azon belül is kizárólag használati jog vagy hasznosítási jog megszerzésére vonatkozik (azaz tulajdonjog-átruházás nem feltétel; idetartozik pl. a pénzügyi lízing, bérlet, haszonbérlet), és a szerződés ismert (1 év vagy rövidebb határozott idő) vagy éppen nem ismert időtartama (határozatlan idő vagy nincs időpont) szerint csoportosít, továbbá figyelembe veszi ezen ügyletek speciális jellegét (lásd a maradványérték szabályait).A Kbt. 17. § (2) bekezdése alapján vagy az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés (vagy szerződések) szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással adja a becsült értéket [lásd a) pont], vagy az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti, vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás a becsült érték [lásd b) pont].A Kbt. 17. § (2) bekezdése az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelésre vonatkozó beszerzési igény rendszeressége (vagy időszakonkénti visszatérése) szerint határozza meg a számítási módszert, amely két számítási megoldást biztosít az ajánlatkérő számára. A két számítási megoldás közötti hierarchikus kapcsolatra nincs utalás a jogszabályban, a beszerzés jellegétől függően az a) és b) pont választható. Például, ha nincs előző évi szerződés, vagy nincs azonos tárgyú szerződés, akkor az a) pont nem lehet releváns.Ez a becsültérték-számítási módszer azokra a beszerzésekre vonatkozik, amely beszerzésekre előre látható módon rendszeresen vagy időszakonként szükség van, és az ajánlatkérők ezeket a szerződéseket rendszeresen újrakötik, pl. takarítás, őrzés-védés, irodaszer-tisztítószer, üzemanyag, bérszámfejtés. Ahogy a Kbt. 17. § (1) és (3) bekezdésében láthatjuk, a jogszabály ott más időviszonyokat (határozott-határozatlan, 4 év, 1 év stb.) határoz meg számítási alapként, a Kbt. 17. § (2) bekezdés vonatkozásában az „év”/„12 hónap” az elhatárolási alap. Az ajánlatkérő nem követ el jogsértést, ha a beszerzés igénye a Kbt. 17. § (2) bekezdés hatálya alá tartozik, és „csak” az ott meghatározott időtartamra vetítést alkalmazza. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az a) pont „naptári évet” határoz meg, a b) pont „12 hónapot”, amely utóbbi azt jelenti, hogy nem feltétlenül naptári évet takar, de az a) pont esetében naptári év az előírás.Az a) pont esetében az előző naptári évben volt(ak) korábbi azonos tárgyú szerződés(ek), ezeknek az értékét kell kiigazítani a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással. A b) esetben nem áll rendelkezésre korábbi szerződés a viszonyításhoz, ezért az első teljesítést követő 12 hónapra vagy ennél hosszabb időszakra tervezett szerződés(ek) összértékének, teljes ellenszolgáltatásának becslését kell elvégezni. A módszertan választása nem irányulhat a részekre bontás tilalmának megsértésére.A Kbt. 17. § (2) bekezdése alkalmazásánál még arra kell ügyelni, hogy ha a tárgyévben még egy azonos tárgykörű szerződés megkötésére sor került, amely beszerzési igény nem volt előre látható, akkor a következő évben már ezt az év közben külön kötött szerződést is figyelembe kell venni, mivel „előző évben, azonos tárgyú” szerződésről van szó.A Kbt. 17. § (3) bekezdés kizárólag szolgáltatásokra vonatkozik,[…]

Részlet a válaszából: […] illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (3) vagy (4) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (3) és (4) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. …”Kbt. 148. § (7) bekezdés alapján: „A (3), (4) … bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni:a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy közbeszerzési dokumentumok esetében azok rendelkezésre bocsátásának napját.”Amennyiben lejárt a jogorvoslati határidő, akkor bizonyossággal kijelenthető, hogy a közbeszerzési dokumentumokkal szembeni jogorvoslati kérelmi elemet a Közbeszerzési Döntőbizottság visszautasítja. Ha azonban a jogorvoslati határidő még nem járt le, akkor a közbeszerzési dokumentumokat lehet még támadni. Bár a kérdésben dátumokat nem jeleztek, de vélelmezhető, hogy a közbeszerzési dokumentumok tartalmának kifogásolására nagy valószínűséggel már lejárt a jogorvoslati határidő.A Kbt. 158. § (1) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult arra, hogy amennyiben a kérelemben foglaltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Erre a hivatalbóli kiterjesztésre akkor van lehetőség, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság által feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét, vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére.Fontos kiemelni, hogy a hivatalból történő kiterjesztésre vonatkozó döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság mérlegelési jogkörébe tartozik, ezért kérelemmel kezdeményezni, arra hivatkozni és bizonyossággal számítani nem lehet.Az ítélkezési gyakorlatból az olvasható ki, és erre több jogorvoslati eset is utal, hogy amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban beérkezett észrevételekből, a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatokból (pl. tárgyaláson) észleli, hogy az eljárást lezáró döntés miatt a felek közötti vita valójában az ajánlatkérő által kibocsátott közbeszerzési dokumentumokra vezethetőek vissza, mert pl. ellentmondásos, félreérthető vagy hiányos volt, akkor hivatalbóli kiterjesztéssel él, és vizsgálja a közbeszerzési dokumentumok tartalmának jogszerűségét. A saját[…]

Részlet a válaszából: […] biztosítéknak mindenképpen szólnia kell az ajánlati kötöttség beálltától, az ajánlat hatályosulásától, azaz az ajánlattételi határidő lejártától kezdődően. Ez nem az az időpont, amikor az ajánlatok bontása megtörténik, hanem az az időpont, amikor az ajánlattételi határidő lejár. (Ez utóbbi pontosításnak nincs gyakorlati jelentősége, de jogi értelemben ezt érdemes tisztázni.)A Kbt. 54. § (7) bekezdése utal arra a lehetőségre, amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati biztosíték fenntartására kéri fel a feleket. Az alábbi (7) bekezdés szerint azonban ezt az időszakot maximálja, azaz ha tovább tart, mint 90/120 nap, úgy a továbbiakban az ajánlati biztosíték nem tartatható fenn az értékelés szakaszában.„54. § (7) Ha az ajánlatkérő – az e törvényben foglalt esetekben – az ajánlati kötöttség lejártát megelőzően az ajánlattevőket ajánlataik további fenntartására kéri fel, és valamely vagy az összes ajánlattevő nem tartja fenn ajánlatát, a biztosítékot – a (6) bekezdés alkalmazása nélkül – vissza kell fizetni az ajánlattevő nyilatkozatának kézhezvételét, illetve az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül. Az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőket az ajánlatkérő az ajánlat további fenntartására vonatkozó felkérésben felhívja az ajánlati kötöttség meghosszabbított idejére az addig érvényes biztosítékkal megegyező biztosíték fenntartására. Az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség kilencven napot – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, százhúsz napot – meghaladó időszakra vonatkozó további fenntartására irányuló felhívás esetén azonban az ajánlatkérő nem kérheti a biztosíték fenntartását. Ebben az esetben a kilencven, illetve százhúsz nap leteltét követő tíz napon belül köteles az ajánlatkérő – a (6) bekezdés alkalmazása nélkül – a biztosítékot visszafizetni az ajánlattevők részére.”Az ajánlati kötöttségi időszak minden ajánlattevő esetében azt az időszakot biztosítja, amely az elbíráláshoz szükséges, melyre a Kbt. 70. § alábbi (2) bekezdése is utal.„70. § (2) Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell[…]

Részlet a válaszából: […] az eredménytelenségi ok az ajánlatkérő mérlegelésére bízza azt, hogy az adott eljárás tekintetében, az adott beszerzési körülmények alapján kívánja-e az eredménytelenségnek ezt a speciális, és nem kötelezően alkalmazandó lehetőségét előírni.Amennyiben az ajánlatkérő élni kíván ezzel a lehetőséggel, és ezt az ajánlati felhívásban megjelöli, véleményünk szerint, a lehetőség kötelezettséggé válik, másképpen fogalmazva: ha az eljárásban egy ajánlat kerül benyújtásra, az ajánlatkérő számára „kötelezettség” lesz, hogy az adott eljárást eredménytelenné nyilvánítsa. Erre utal meglátásunk szerint a Kbt. 75. § (6) bekezdés első mondata is, amely szerint az eljárást megindító hirdetményben nyilatkoznia kell az ajánlatkérőnek arról, hogy ezt az eredménytelenségi okot alkalmazza-e vagy sem.Ezzel összefüggésben utalunk az ajánlati kötöttség jogintézményére a Kbt. 53. § (1) bekezdése szerint, mely az ajánlatkérő szempontjából azt jelenti, hogy az eljárást megindító felhívás visszavonására, módosítására kizárólag az ajánlattételi határidő lejártáig van lehetőség, és ha ezt nem tette meg, az abban foglaltak szerint kell eljárnia,[…]

Részlet a válaszából: […] jár, mivel a jogsértés megállapítása a bírságolás mellett a megkötött szerződésre is érdemi kihatással van.A Kbt. 137. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzés mellőzésével kötött szerződés semmis, amelynek megállapítására, ahogy a Kbt.-be ütköző cselekmények elbírálására is, a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezik hatáskörrel a Kbt. 145. § rendelkezései alapján.A Kbt. 137. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállása esetén azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság dönthet úgy is, hogy a közbeszerzés mellőzésével megkötött szerződés nem semmis: ilyen ok például, ha az ajánlatkérő úgy ítélte meg, hogy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre a Kbt. alapján lehetősége volt, vagy kiemelkedően fontos közérdek áll fenn a szerződés fennmaradására.A jogszabályi rendelkezések alapján a közbeszerzés mellőzésével kötött szerződések vonatkozásában is ugyanúgy lehetséges jogorvoslati eljárást kezdeményezni, mint egy közbeszerzési eljárásban nem jogszerűnek tartott ajánlatkérői cselekmény ellen.Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet azokra a jogszabályi rendelkezésekre és ítélkezési gyakorlatra, amelyek a kérelmező fogalmára és az ügyfélképesség fennállásának szükségességére, illetve a jogorvoslati határidőkre, valamint a jogorvoslati kérelem tartalmára vonatkoznak.A Kbt. 148. § (2) bekezdése alapján az az egyéb érdekelt nyújthat be jogorvoslati kérelmet, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás (jelen esetben a közbeszerzés mellőzése) sérti vagy veszélyezteti. A kérelmezőnek nem egyszerűen a jogának vagy jogos érdekének sérelmét kell alátámasztania az ügyfélképesség igazolása érdekében, hanem a jog- vagy érdeksérelem közvetlenségét is bizonyítania kell a jogorvoslati kérelemben, miszerint a közbeszerzés mellőzése milyen közvetlen jog- vagy érdeksérelmet okoz a számára.Közbeszerzés mellőzése esetén, a Kbt. 148. § (9) bekezdése alapján a jogorvoslati kérelem a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától[…]

Részlet a válaszából: […] szintjén megfogalmazott indokolásban részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet.– az adott információ, adat nem tartozik azokba a tilalmi körökbe, amelyeket a Kbt. 44. § (2)–(3) bekezdése felsorol, és amelyek ennélfogva nem képezhetik üzleti titok tárgyát.Összességében tehát a fenti tényezők határozzák meg azt, hogy a kérdésben felsorolt ajánlati elemek beletartozhatnak-e az üzleti titok fogalmi körébe.Szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy az indokolásnak minden egyes tartalmi elemre ki kell terjednie, miszerint annak nyilvánosságra hozatala az ajánlattevő üzleti tevékenysége szempontjából miért és hogyan okoz aránytalan sérelmet. Valóban látszólag indokolatlannak tűnik a fenti információkat üzleti titoknak nyilvánítani, de az üzleti titokká nyilvánítás felett az ajánlattevő rendelkezik, az ő jogosultsága az üzleti titokká nyilvánítás, amelyet ellensúlyoz a tételes, részletes indokolási kötelezettség és a tilalmi körök.A Kbt. 44. § (3) bekezdése alapján lehet üzleti titok az értékelési szempont alapján értékelésre kerülő ajánlati elem alapjául szolgáló részinformáció, alapadat, ha nem tartozik a (2) bekezdésben foglalt tilalmi körökbe.A Kbt. 44. § (2) bekezdés a) pont alapján nem nyilváníthatók üzleti titokká azok az információk, adatok, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők (pl. milyen szakág járhat el, felhívásban foglalt teljesítési határidő), a c) pont alapján az alkalmasság igazolása körében bemutatott szakemberekre vonatkozó információk és adatok (pl. mérnöki tevékenységnél gyakori szokott lenni), a d) pont alapján az építési beruházások, szolgáltatások leírása (kivéve, ha a leírásnak van olyan jól meghatározható eleme, amely tekintetében a feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak); e) pont alapján, ha az ajánlatkérő annak benyújtását kérte, az ajánlattevő szakmai ajánlata (kivéve, ha a szakmai ajánlatnak van olyan jól[…]

Részlet a válaszából: […] igazolható hiteles cégaláírási nyilatkozattal (közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, gyakorlatban röviden: aláírási címpéldány), illetve az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintával (gyakorlatban röviden: aláírásminta).A Ctv. 9. § (3) bekezdése azonban korlátozó szabályokat tartalmaz az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintára vonatkozóan, ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos csak meghatározott esetekben készítheti el az aláírásmintát. Az aláírásmintát egy ügyvéd vagy egy kamarai jogtanácsosad1. kizárólag cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során jegyezheti ellen; ésad2. csak abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti vagy szerkeszti és jegyzi ellen; ésad3. az aláírásminta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi.A Kbt. 66. § (1) bekezdés szerinti rendelkezés alapján (az ajánlatot/részvételi jelentkezést a közbeszerzési dokumentumoknak megfelelően kell készíteni), és a Ctv. 9. § (3) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelés érdekében, a gazdasági szereplőnek olyan aláírásmintát kell csatolnia az ajánlatba (részvételi jelentkezésbe), amelynek tartalmából a Ctv. 9. § (3) bekezdésben foglalt három követelmény együttes teljesülése megállapítható. Az ügyvédnek (kamarai jogtanácsosnak) az aláírásmintában hivatkoznia kell arra, hogy az aláírásminta cégbejegyzési vagy változásbejegyzési eljárás során készült, a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását az adott ügyvéd (kamarai jogtanácsos) készítette (szerkesztette, ellenjegyezte), és az adott aláírásminta a cégbejegyzési vagy változásbejegyzési kérelem mellékletét képezi, de ha nem is részletezi ki, legalább a Ctv. 9. § (3) bekezdésben foglalt feltételekről kell nyilatkozatot tartalmaznia.Ellenkező esetben az ajánlatkérő nem tud meggyőződni arról, hogy az ajánlatba (részvételi jelentkezésbe) becsatolt aláírásminta megfelel a Ctv. 9. §, és különösen[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlattevők adott csoportján (a konzorciumon) belül a közös ajánlattevők (a konzorciumi tagok) felosztják egymás között a beszerzéseket, és egy-egy teljesítést különböző konzorciumi tag végzi. Ez azonban csak egy megvalósítási módszer, és nem jelent jogi elkülönülést, avagy a jogi státusz megváltozását. Hiába kerül sor belső egyezségre a közös ajánlattevők között, hogy egy-egy megrendelést vagy versenyújranyitást melyik közös ajánlattevő teljesíti, jogi szempontból valamennyi konzorciumi tag ajánlattevői szerepkörben marad, valamennyi konzorciumi tag közös ajánlattevőként együttesen a szerződést kötő és a szerződést teljesítő fél az ajánlatkérő irányába, minden egyes megrendelés, minden egyes versenyújranyitás teljesítése során. A közös ajánlattevők mindegyike tehát közös ajánlattevő és szerződést kötő fél marad végig a keretmegállapodás lezárásáig, függetlenül attól, hogy belső megállapodás alapján fizikailag hányszor és hogyan vesz részt az egyes megrendelések, szerződések teljesítésében.A Kbt. 3. § 1. és 2. pontja egyértelműen elkülöníti az ajánlattevő és az alvállalkozó fogalmát: ajánlattevőnek minősül az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be; alvállalkozó pedig az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.Ezért álláspontunk szerint jogi anomáliához vezetne, ha egy gazdasági szereplő, aki (amely) egy közös ajánlattevő (konzorciumi tag), ugyanabban a közös ajánlattevői csoportban (konzorciumban) egy másik közös ajánlattevő (másik konzorciumi tag) alvállalkozója is lehetne. Az ő jogi státusza már rögzített: ő az egyik ajánlattevő, az egyik szerződést kötő fél, akit (amelyet) egyetemleges felelősség terhel a szerződés teljesítéséért, azaz ő a szerződés egyik fő kötelezettje, ezért a szerződéses jogviszonyban alvállalkozóként való egyidejű részvételét nem tartjuk értelmezhetőnek.A Kbt. 36. §-a szabályozza a többes megjelenés tilalmát, amellyel a jogszabály olyan szerepkörök együttes viselését korlátozza a gazdasági szereplők részére, amelyek a verseny tisztaságát veszélyeztetik. A Kbt. 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – nem vehet részt más ajánlattevő alvállalkozójaként.A Kbt. 37. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás az eredményről szóló tájékoztató közzétételével zárul. Ez az a pont, amikor kvázi a verseny befejeződik az ajánlattevők között, és ténylegesen a szerződés teljesítése van hátra.Felmerül a kérdés, hogy a keretmegállapodás megvalósítási részét hogyan kell értelmezni. A jogi szabályozás áttekintése azért ütközik nehézségbe, mert míg korábban a keretmegállapodás külön eljárási típus volt, ezért talán nem volt vita a keretmegállapodásos eljárás második részét (pl. versenyújranyitási szakaszt) is a közbeszerzési eljárás részének tekinteni, a ma hatályos jogi szabályozás a szerződésteljesítési szakaszhoz kapcsolja a keretmegállapodás alapján történő megvalósítási szakaszt.A válasz könnyebb abban az esetben, ha egy közbeszerzési eljárás eredményeként[…]

Részlet a válaszából: […] képtelenné vált vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye [53. § (4)–(6) bekezdés].”A Kbt. 53. § (4) bekezdése arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő akkor nem köteles az ajánlatokat elbírálni, ha bizonyítani tudja, hogy az ajánlattételi határidő leteltét (azaz az ajánlatok felbontását) követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső, és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye. Ezekben az esetekben az ajánlatkérőnek nemcsak lehetősége, hanem kötelezettsége is, hogy az eljárást eredménytelenné nyilvánítsa.Tekintettel arra, hogy a vitarendezési kérelemre adott válaszból egyértelműen kiderül, hogy a forrás átcsoportosítására, azaz a közbeszerzési eljárás fedezetét jelentő anyagi forrás elvonására vonatkozó döntést maga az ajánlatkérő hozta meg, így erre semmiképpen nem lehet hivatkozni olyan körülményként, amely az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül esik, és általa előre nem látható. A Kbt. 75. § (3) bekezdése szerint ez a hivatkozás kizárólag akkor alkalmazható, ha a fedezet más szervezet döntésével kerül elvonásra vagy átcsoportosításra, amelyet egyébként[…]