15. Közbeszerzési Levelek / 2004. november 15.
TARTALOM

Hogyan érvényesíthető a korábban kötött keretszerződési ár és típus ajánlata az új közbeszerzési eljárásban?

Ha a szolgáltatást a helyi önkormányzat rendeli meg, de az ellenértéket harmadik személy fizeti, le kell-e folytatni a közbeszerzési eljárást a Kbt. 2. §-ára tekintettel?

Milyen végzettség fogadható el akkreditált közbeszerzési szakmai végzettségnek?

Önkormányzat megteheti-e, hogy összes költségvetési intézményére vonatkozó közbeszerzési szabályzatot ad ki, s külön bizottságot hoz létre a közbeszerzési eljárások lebonyolítására centralizáltan, vagy az önálló költségvetési intézményeknek önállóan kell saját nevükben eljárniuk, szabályozni és lebonyolítani közbeszerzési eljárásaikat?

Szennyvízberuházásnál a létesítmény építését és a hozzá tartozó gépeket, eszközöket, irányítástechnikai berendezéseket egybe kell-e számítani és az építésre vonatkozó szabályok szerint eljárni, vagy külön az építés, külön az árubeszerzés, abban az esetben, ha a szennyvízberuházás áll építésből, árubeszerzésből, valamint szolgáltatásból (műszaki ellenőr, könyvvizsgáló igénybevétele); a közbeszerzés tárgya építés, szolgáltatás vagy építés, árubeszerzés, szolgáltatás külön-külön eljárásban, és a beruházásban az építési költség a nagyobb, mint az eszközbeszerzés költsége.

Önkormányzati iskola saját konyhát üzemeltet. Az élelmiszer-beszerzés a közbeszerzés hatálya alá tartozik-e?

2004. május 1-je előtt kötött árubeszerzési szerződés idő előtti felmondása esetén van-e jogorvoslati lehetőség?

Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?

Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?

Nyilvános-e a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés?

Honnan tudható meg, hogy a közösségi értékhatárok megállapításánál milyen átváltást kell alkalmazni?

A Kbt. szerint bizonyos tényeket közjegyző előtt tett nyilatkozattal kell a közbeszerzési eljárásban igazolni. Mit értünk a közjegyző előtt tett nyilatkozat fogalmán?

Bár a Kbt. már nem tartalmazza, de a régi Kbt.-ben még lehetett kérni igazolást az elkülönített állami pénzalapokkal szemben fennálló tartozásról. Van-e erre még lehetőség?

A Közbeszerzések Tanácsa 2004. augusztus 30-án megjelent tájékoztatója foglalkozik a kizáró okokkal és ezek igazolási módjával. A Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatban kérdezem, hogy az a) pont és az e) pont esetében igazolásként elfogadható-e a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat, vagy ragaszkodni kell a tájékoztató szerinti igazolási módokhoz (cégkivonat, APEH és VPOP által kiadott igazolások)?

Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?

Mekkora a legkisebb összeg szolgáltatás esetén, amelyet pályáztatni kell?

Elnyertünk egy pályázatot, és több mint 50 százalékban támogatást kap a cég. Azt az információt kaptuk, hogy be kell jelentenünk a céget, mint a Kbt. hatálya alá tartozó szervezetet. Milyen szervnél kell ezt megtennünk, és feltétlenül szükség van-e rá? Amennyiben igen, akkor minden további beszerzésünket a Kbt. szerint kell a jövőben lebonyolítanunk?

Ebben az évben várhatóan nem írunk ki beszerzést, mégis azt a tájékoztatást kaptam egy képzésen, hogy be kell jelentenem, hogy a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozom. Ennek nem látom értelmét. Ez valóban így van-e?

Amennyiben nem kívánom bejelenteni magam, mint ajánlatkérőt, mi ennek a következménye?

Ha például irodaszer-beszerzésünk éves szinten cca. nettó 8-10 M Ft, de az év elején még nem tudjuk pontosan megadni, hogy milyen cikkekből mennyit vásárolnánk, csak negyedéves periódusonként tudjuk azt tervezni, akkor negyedévenként van szükség ajánlatkérésre a Kbt. 299. §-a szerint, egyszerű eljárás lebonyolításával?

Hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha a közbeszerzés tárgya szerinti referenciákat az ajánlattevő tágan értelmezi?

Az önkormányzati tulajdonú kórházak részére kötelező-e a központosított közbeszerzési eljárás lefolytatása?

Műszaki alkalmasság igazolásakor a vezető vagy részt vevő szakember bemutatásánál elegendő-e a "sima" nyilatkozat, vagy itt is közjegyző előtt kell nyilatkozatot tenni?

Hogyan alakul a közbeszerzési eljárás a szellemi alkotás jogának figyelembevételével egy meglévő technikai tender továbbfejlesztése esetén?

Mi minősül akkreditált képzésnek, ami alapján hivatalos közbeszerzési tanácsadót foglalkoztathatok? Ki kellene írni a pályázatot, de nem tudom, mi alapján?