108. Közbeszerzési Levelek / 2010. február 1.
TARTALOM

Erőforrásként be lehet-e vonni olyan vállalatot, ahonnan eszközt bérlünk, és ezt fel is használjuk a megvalósítás során? Mi a helyzet, ha az alkalmassághoz szükséges szakembereket is így igazoljuk, illetve ők végzik a szakipari munkákat? (Például munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazottai.) Ebben az esetben erőforrás vagy alvállalkozó?

Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?

A legújabb tendenciák szerint a 10 százalék alatti alvállalkozók igazolhatják az alkalmassági követelményeknek való megfelelőséget, míg ezt a korábbi gyakorlat egyértelműen kizárta, és csak a 10 százalék feletti alvállalkozók esetében engedte. Ez nyilván összefügg a Kbt. új alvállalkozó-fogalmával. Valóban ez az indok? Mi erről a kérdésről a véleményük?

Egy több részre bontott közösségi rezsimes eljárásban az összesen nyolc részre tíz ajánlattevő nyújtott be ajánlatot, mellyel kapcsolatban az alábbi problémák merültek fel. Van olyan rész, amelyre csak egy ajánlat érkezett. Kérdésem: ezt az ajánlatkérő a Kbt. 92/A. §-ának (1) bekezdésére is figyelemmel nyilváníthatja-e érvényesnek? Álláspontom szerint igen. Van olyan rész, amelyre több ajánlat érkezett, de csak egy érvényes van. E rész semmiképpen sem lehet érvényes, figyelemmel a Kbt. 92/A. §-ának (2) bekezdésére. Ettől függetlenül a további 3 rész tekinthető-e eredményesnek? Továbbá az eredménytelen részre következő eljárásban szintén közösségi rezsimes eljárás szükséges-e – függetlenül annak értékhatárától? Kérem, foglaljanak állást!

Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlati dokumentáció keretmegállapodás-tervezetének szövege és tartalma nem egyezik az eredményhirdetés után a nyertes pályázóknak aláírásra megküldött keretmegállapodással? (A pályázatban nyilatkozni kellett a keretmegállapodás-tervezet elfogadásáról.)

Az alvállalkozó tulajdonában kell-e lennie annak az eszköznek, amely szükséges az alkalmassághoz, vagy elegendő, ha más módon rendelkezik vele – bérlés, egyéb megállapodás stb. alapján?

Rendelkezésre álló fedezet hogyan igazolható keretszerződésnél vagy kétszakaszos eljárásban?

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás tárgyalásán az ajánlattevőnek kötelező-e megjelenni?

A 162/2004-es kormányrendelet I. számú melléklete szerinti dokumentáció elkészítése csak engedélyköteles beruházások esetén kötelező? (Figyelemmel az 1. számú melléklet I/1 részére, mely szerint a dokumentáció tartalma a jogerős, végrehajtható és érvényes építési vagy létesítési hatóságiengedély-okirat és a hozzá tartozó dokumentáció alapján készített írásos dokumentumok és tervrajzok összessége.)

Tekintettel a jelenleg is folyamatban lévő törvényi és kapcsolódó jogszabály-módosítási dömpingre, a gyakorlat és értelmezés kialakulni ezáltal nem tud. Előzőekből egyenesen következik a jogalkalmazók elbizonytalanodása, melyre tekintettel nem tervezi-e a döntőbizottság a bírságok felfüggesztését azon esetekben, amikor az ajánlatkérő éppen a jogalkotás ellentmondásosságai miatt követ el hibát? Szerintem az nem megoldás, hogy majd a döntőbizottság eldönti, vajon a jogalkotónak mi lehetett a szándéka az egyes szabályok megalkotásával. Tudniillik a döntőbizottság elmarasztalása egy stigma, nem beszélve annak anyagi és esetleges személyi konzekvenciáiról. A közbeszerzési ügyintéző jelenleg egyáltalán nincs elismerve, ugyanakkor komplex, önálló munkát végez, mely aránytalanul nagy felelősséget ró rá ebben a jogbizonytalanságban. Kérdésem, hogy az ügyintézők vajon tudatában vannak-e annak, hogy adott esetben egzisztenciák, állások sorsa függ a döntéseiktől? Hogyan lehetne ezt a folyamatot megállítani?

Nem túlzás-e egy 70 E Ft beruházást (az eredményhirdetést és a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót) mintegy 200 E Ft-ért megjelentetni?

Igaz-e az, hogy az alkalmassági feltételeket ajánlattevő a 10 százalék alatti alvállalkozójával is igazolhatja, mert ezt a Kbt. nem tiltja? Miből, milyen jogszabályi összefüggések alapján állapítható ez meg? A KDB gyakorlata során osztja ezt a véleményt?

Az építési beruházás kivitelezési szakaszában műszaki szükségességből felmerülő munkák szakszerűen és jogszerűen hogy rendezhetők? (Tekintettel: EU-s támogatásra, kiegészítő építési beruházásra, szerződésmódosításra, változtatási utasításokra stb.)

Eddigi gyakorlatunk szerint a becsült értéket a tervezői költségbecslés alapján határoztuk meg. Ha ez nem megfelelő, akkor mi alapján határozzuk meg?

Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)

Ha a nyertes ajánlattevő nem vesz igénybe alvállalkozót, akkor is szükséges-e a fedezetkezelő bevonása?

Építési beruházásoknál – elvileg – a Kbt. tartalmazza az alkalmasság igazolási módjait, a konkrétumokat pedig a 162/2004-es Korm. rendelet határozza meg. Ennek fényében hogyan értelmezhetőek a Kbt. műszaki-szakmai alkalmasságra, statisztikai létszámra vonatkozó bekezdései, valamint a 162/2004. Korm. rendeletben a műszaki-szakmai alkalmasság körében előírt, teljesítésben részt vevők létszámáról szóló tájékoztatás?

A 162/2004-es Korm. rendelet a műszaki-szakmai alkalmasság körében speciálisan előírja a teljesítésben részt vevő szakemberekről készült statisztikai létszám bemutatását, ehhez képest a Kbt. alkalmassági feltételei az elméleti időszakra vonatkoznak, semmiképpen sem a közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló teljesítésre. Mi erről a véleményük? Ebben az esetben a magasabb rendű jogszabály (Kbt.) vagy a speciális jogszabály (kormányrendelet) alkalmazása a legmegfelelőbb?

Milyen értékelési szempontot javasolnak építőmesteri keretszerződés kötésre irányuló eljárás esetében? (A keretszerződés különböző nagyságrendű munkákra vonatkozhat.)