Kizárás az eljárásból alacsony rezsióradíj alkalmazása miatt

Kérdés: Kizárhatom-e automatikusan az ajánlattevőt, ha alacsony rezsióradíjat alkalmaz, vagy mérlegelési lehetőségem van?
Részlet a válaszából: […] Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos szabályozás az építési beruházások vonatkozásában megváltozott. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Ajánlat átvétele arra nem jogosult személy által

Kérdés: Átvették a személyesen benyújtott ajánlatunkat, de utóbb az ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy aki átvette, az a személy erre nem volt jogosult, emiatt az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Jogszerű ez az eljárása?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő eljárása teljes mértékben jogszerűtlen, feltéve hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívásban megjelölt címen és helyen nyújtotta be ajánlatát.A felhívásban ugyanis az ajánlatkérőnek pontosan meg kell adnia az ajánlat benyújtásának helyét. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Nyilatkozat ajánlati kötöttség időtartamáról ajánlati biztosíték átutalással történő teljesítése esetén

Kérdés: Általában bankgarancia formájában adunk ajánlati biztosítékot, most azonban az ajánlat beadási határideje olyan közel van, hogy inkább az átutalás mellett döntöttünk. Az ajánlati felhívásban pontosan rendelkeznek arról, hogy mely bankszámlára kell beérkeznie az összegnek a bontásig. Mivel tárgyalás is lesz az eljárás során, és az ajánlati kötöttség a tárgyalás végén a végső ajánlati ár megadása után áll be, és a kívánalmak szerint 30 napig fenn kell tartani az ajánlatunkat, a bankgarancia esetében nekünk kellett volna megadni a banknak, hogy mi legyen a határidő, amíg az összeg esetlegesen lehívható. Átutalás esetén nincs ilyen kívánalom? Nem kell rendelkeznünk az ajánlati kötöttség időtartamáról mint a bankgarancia esetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 59. §-ának (2) bekezdése szerint a biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Előírás ajánlati biztosíték teljesítésére

Kérdés: Az ajánlatkérő nem határozta meg a felhívásban, hogy az ajánlati biztosíték előírására milyen formában teljesíthetjük. Ez így jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 38. § (3) bekezdésének s) pontja szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati biztosítékra, valamint a szerződésben megkövetelt biztosítékokra vonatkozó információkat kell a felhívásban meghatároznia. A biztosíték nyújtásának módját ugyanakkor az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása előzetes vitarendezési kérelemre

Kérdés: Előzetes vitarendezési kérelmet követően van-e arra lehetőség, hogy az addig érvényesnek minősített ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánítsa?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes vitarendezési eljárás lényege, hogy az eljárásban a kérelmező vitathatja az ajánlatkérő bármely eljárási cselekményét, bármely eljárási dokumentum tartalmát vagy az írásbeli összegezést, ha megítélése szerint azok jogsértőek. A vitarendezési eljárás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlás nélkül

Kérdés: Egy ajánlati dokumentáció egyik pontja az alábbiakat rögzítette: "A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. Az ajánlati felhívásban az értékelési részszempontok a következők voltak:
A bírálat szempontja: összességében legelőnyösebb ajánlat.
1. részszempont: Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft.
2. részszempont: Az ellenszolgáltatás rezsióradíja nettó Ft.
3. részszempont: Ajánlattevőt megillető vállalkozói díjrészre vonatkozó fizetésihatáridő-többlet.
Ezek az adatok szerepeltek az általunk benyújtott ajánlat felolvasólapján is. Az ajánlat benyújtása során a dokumentációnkból a hőközpontokra és a kazánházakra vonatkozó díjrészek külön-külön részletezése lemaradt, azonban az értékelési részszempont alapjául szolgáló "Az ellenszolgáltatás havi átalánydíja nettó Ft"-ot a felolvasólapon feltüntettük. Az ajánlatkérő nem szólított fel bennünket hiánypótlásra, és érvénytelenítette az ajánlatunkat a következő indokolással: "Az ajánlattevő az alábbi előírást nem teljesítette: A teljes díj mellett kérjük, adja meg a hőközpontokra és a kazánházakra a díjrészt külön-külön is, mivel ez az elszámolás alapja. Az ajánlatban az egyes hőközpontokra külön-külön kell ajánlatot benyújtani. E körben a Kbt. 83. § (2) bekezdésben rögzített hiánypótlási korlát miatt hiánypótlásnak helye nincs, hiszen a hőközpontok ára külön-külön adja a teljes ellenértéket. A fentiek alapján az ajánlat nem felel meg a felhívás és dokumentáció feltételeinek, erre tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja értelmében érvénytelen."
Megjegyzés: Az ajánlattétel során a részekre történő ajánlattétel nem volt megengedett, valamint az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem szerepelt teljes körű, árazandó költségvetés, amit ki lehetett volna tölteni. Ugyanakkor értékelési részszempont volt az ellenszolgáltatás havi átalánydíja (nettó Ft), amely az összes hőközpontra és kazánházra vonatkozott. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő abban a tekintetben, hogy nem rendelt el hiánypótlást, valamint hogy mindezek alapján érvénytelennek nyilvánította a benyújtott ajánlatunkat?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés pontos megválaszolásához több információra lenneszükség. Összességében hiánypótlásként biztosan nem kezelhető, ugyanakkorszámítási hibaként, kijavítással elképzelhető, hogy megoldható a probléma,amennyiben az ajánlatban valahol szerepel az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A teljesítési biztosítékkal kapcsolatos előző kérdés kapcsánbemutattuk, hogy abban az esetben, ha az ajánlattevő a teljesítési biztosítékotnem vagy nem határidőre bocsátja rendelkezésre, a Kbt. 59. §-ának rendelkezésealapján – amennyiben az ajánlatkérő kikötötte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Szankció biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hivatkozott 88. § (1) bekezdés b) pontja megállapítjaaz ajánlati biztosíték nyújtásával kapcsolatos ajánlatkérői előírásoknemteljesítésének jogkövetkezményét. A jogkövetkezmény, amit szankciónak istekinthetünk rendkívül súlyos, hiszen a benyújtott ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Végleges ajánlat érvénytelenné nyilvánítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő tárgyalásos eljárásban végleges ajánlatot érvénytelenné nyilvánított, mi a helyzet a korábban tett ajánlatokkal?
Részlet a válaszából: […] Az újabb ajánlat módosította az előző ajánlatot, azaz azajánlattevő a továbbiakban ahhoz van kötve. Amennyiben például az ajánlattevőmagasabb árat ad végső ajánlatként anélkül, hogy a szakmai tartalom módosultvolna, végső ajánlata érvénytelen. A korábbiakkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Gépek rendelkezésre állásának igazolása

Kérdés: A kiírás szerint a gépeket tárgyi eszközt nyilvántartó kartonnal kell igazolni. Mi két gépet bérelünk a feladat ellátásához, így azok nincsenek nyilvántartva. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] Feltehetően az is elfogadható az ajánlatkérő részére, ha nemaz ajánlattevő saját nyilvántartó kartonja kerül benyújtásra annakbizonyítására, hogy valóban léteznek az adott tárgyi eszközök. Tehát másnyilvántartásában való egyértelmű létezés bizonyítása, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
3
4
5
7