Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása

Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben a benyújtott szakmai ajánlat nem tartalmazta a cégszerűen aláírt árazott költségvetést. Az ajánlatkérő a felhívásban a közbeszerzési dokumentumokban akként rendelkezett, hogy: "Szakmai ajánlat: 1. a megajánlott termék paramétereit bemutató műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Eljárás fordítás pontatlansága esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő azért zárja ki az ajánlattevőt, mert az általa benyújtott fordítás nem pontosan azt tartalmazza, mint amit az eredeti nyilatkozat, azaz például elírtak benne egy számot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés, hogy a felelős fordítás eredményeként olyan tartalmat közöl-e az ajánlattevő, amely félreérthető, megkérdőjelezi az alapdokumentum tartalmát. Gondolunk arra, hogy az ajánlattevő elírja a tanúsítvány érvényességi idejét a fordításon. Amennyiben olyan elírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] A félreértés abból eredhet, hogy az ajánlatkérő szó szerint a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése szerint járt el. Azaz olyan hiányosságot észlelt, mely esetünkben a 71. § (8) bekezdés b) pontjába ütközik, mely önmagában érvénytelenségi ok.A Kbt. 71. § (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Tárgyalások lefolytatásának mellőzhetősége

Kérdés: Milyen módon van lehetőségem kifogásolni, hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy tárgyalásos eljárást folytatott le, mégis úgy döntött az eljárás során, hogy nem tárgyal? Esetünkben nem uniós projektről van szó, magasabb árat adtunk, mert számítottunk a későbbi tárgyalásokra. Van-e lehetőség az eljárástípus fenntartását kérni az ajánlatkérőtől? Hiszen így nem etikus eltekinteni a tárgyalástól.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételekkel az ajánlatkérő eltekintsen a további tárgyalásoktól. Ezt a lehetőséget ritkán használják ki az ajánlatkérők, hiszen a tárgyalásos eljárás választása jellemzően azért fontos számukra, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Alvállalkozói szerződések benyújtása építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében köteles vagyok-e az alvállalkozói szerződéseket benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet értelmében a teljesítés ellenőrzése során az ajánlatkérő az építési napló adatait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

EEKD hiánypótoltatása

Kérdés: Köteles vagyok-e az EEKD-t külön fájlban is benyújtani amiatt, mert hiánypótoltatja azt az ajánlatkérő, de nincs lehetőségem az ajánlatot is módosítani, mert az EKR ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő csak az EEKD kitöltésére kötelezhető, mely hiánypótláskor is azonos megítélés alá esik.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében a főszabály az elektronikus űrlap kitöltése, melytől nem tekinthet el az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

Aránytalanul alacsony ár indokai

Kérdés: Aránytalanul alacsony ár esetében mit kell indokolni? A részletes ártáblázatot, opciót, vagy csak az árat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 72. §-ának (1) bekezdése értelmében az értékelési szempontként figyelembe vett ár, költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme vonatkozásában szükséges az aránytalanul alacsony ár vizsgálata. Így nem csupán a végleges ár, hanem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Korábbi indokolás megváltoztatása hiánypótlásban

Kérdés: Értelmezhető-e a hiánypótlás aránytalanul alacsony ár indokolásakor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés úgy merülhet fel, hogy indokoláskérés keretében többszöri kérdésfeltételt követően az ajánlattevő módosítani kívánja a korábban benyújtott indokolását. Ebben az esetben, amennyiben nem az ajánlattétel részeként kíván az ajánlattevő módosítani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Hibás értékelési szempont meghatározása

Kérdés: Előírható-e, hogy egy adott paraméternél minél alacsonyabb az érték, annál több pontot kapjon az ajánlattevő úgy, hogy az alacsonyabb paraméter egyértelműen gyengébb teljesítményt is jelent? (Így a gyengébb termékért jár több pont.)
Részlet a válaszából: […] A kérdező feltehetően arra az esetre utal, ha az ajánlatkérő nincs teljesen tisztában az általa kért paraméterek jellegével, és esetleg azt sem tudja, hogy a paraméter milyen mértéke minősül jobbnak. Ebben az esetben az ajánlatkérő nem érvelhet azzal, hogy nem volt minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Objektív indokolás a közbeszerzésben

Kérdés: Mi minősül objektívnek a közbeszerzésben? Mi az értelmezés alapja, ha objektív tényekre kell alapoznom az indokolásomat? (Például ha az ár alacsonynak tűnhet.)
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a Kbt. 72. §-a szerinti aránytalanul alacsony árra vonatkozik. A Legfelsőbb Bíróság a Kfv.VI.37.118/2009/6. számú ítéletében rámutatott, hogy "Az indokolásnak mindig objektív tényeken kell alapulnia, ha szükséges, igazolt számításokat kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
1
5
6
7
26