427 talált cikk az ajánlattételi felhívás kifejezésre

Kérdés: Mint ajánlattevők a rendszerben a mai napig az aktuálisan kiírt ajánlatok között az E10 – Előkészítés szakaszban kerestük a számunkra megfelelő ajánlatokat, melyeken indulni tudunk. Érkezett be hozzánk olyan kiírás, amely már E40 – Ajánlattételi szakaszban jár, és nem volt berögzítve az E10-es szakaszba. Az lenne számunkra logikus, ha az ajánlatok kiírásának menete az E10-es szakasszal indulna, amikor az ajánlatkérő meghirdeti az aktuális ajánlatát, és ajánlattevő jelzi az érdeklődését az ajánlattal kapcsolatban. A tapasztalat alapján az ajánlatkérő nem köteles eljárását az E10-es szakaszban rögzíteni és meghirdetni, hanem már E40-es ajánlattételi szakaszba is felviheti a hirdetményét. Amennyiben az ajánlatkérők nem kötelesek E10-ben elindítani az eljárásukat, megvan a lehetősége, hogy egy esetlegesen megfelelő eljárásról az ajánlattevők lemaradnak, ha csak E10-ben keresnek. Ennek elkerülése érdekében külön-külön az E10 és E40-es szakaszt végig kell nézni az aktuálisan kiírt ajánlatok érdekében? Kérem szakmai segítségüket, hogy a rendszer mely keresőfunkciója ad maximális keresési lehetőséget a megindított eljárásokkal kapcsolatban, függetlenül attól, hogy E10-ben vagy E40-ben rögzíti azt az ajánlatkérő.

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?

Kérdés: Ha visszalép a nyertes, módosíthatom-e az összegezést?

Kérdés: Az előminősítési rendszerben lévő eljárásokat miért nem kell beintegrálnom az EKR-be?

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?

Kérdés: Megtámadhatja-e saját eljárását az ajánlatkérő, ha már nem tudja módosítani az összegezést, de hibázott? Van-e erre tapasztalat, gyakori megoldás, melyet az ajánlatkérők alkalmazhatnak?

Kérdés: Van egy ajánlati felhívás, mely fenntartott szerződésekre vonatkozik az alábbiak alapján: III.1.5. Fenntartott szerződésekre vonatkozó információk körében "A szerződés védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára fenntartott, amelyek célja a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű személyek társadalmi és szakmai integrációja". Elegendő-e, ha közös ajánlattevőként indulnánk egy olyan céggel, aki megfelel a fentieknek? Vagy mindkettőnknek külön-külön is meg kell felelnünk a kiírásnak?

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek, hogy már a tárgyalás során előírja a végleges ajánlattételt?

Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?

Kérdés: Az ajánlatkérő egy olyan szerződéses tartalomról akar tárgyalni, mely az anyavállalat számára nem elfogadható. A know-how rendelkezésre bocsátásáról van szó. Ebben az esetben megfelelően járunk-e el, ha már az első ajánlatban visszautasítjuk, és nem tekintjük tárgyalási alapnak az ajánlatkérő "ötletét"? Tárgyalásos eljárásnál megtehetjük-e ezt, hiszen nem áll be az ajánlati kötöttség az eljárás során?