Környezetközpontú irányítási rendszer meglétének igazolási módjai

Kérdés: Az ajánlatkérő ISO 14001 szabvány szerinti vagy azzal egyenértékű környezetközpontú irányítási rendszer meglétét igazoló érvényes tanúsítvány másolatát kéri, vagy a minőség biztosítása érdekében tett intézkedések leírását (ez utóbbi esetben szükséges igazolni azt is, hogy – a gazdasági szereplőnek fel nem róható okokból – nem volt lehetősége az említett tanúsítványt az előírt határidőn belül megszerezni). Megteheti-e ezt, és ha igen, milyen időpontot kell itt figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésének g) pontja és 24. §-ának (4) bekezdése alapján nem csupán az ISO...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
Kapcsolódó címkék:          

Kapacitást biztosító cég kizárása bírálati szakaszban

Kérdés: Kizárhatja-e az ajánlatkérő a kapacitást nyújtó céget bírálat közben, ha az érintett cég kizáró ok alá került, vagy hiánypótlást kell kérnie, illetve mi az eljárásrend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Értelmezésünk szerint már a bírálati szakaszban, amikor még nem döntött az ajánlatkérő az egyes ajánlatok érvényességéről, történik a kizáró ok alá kerülés. Amennyiben az ajánlatkérő tudomást szerez a kizáró ok hatálya alá kerülésről, szükséges annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
Kapcsolódó címkék:      

Online tárgyalástartás a koronavírusra hivatkozással

Kérdés: Koronavírus miatt van-e lehetőség a tárgyalás online formában történő megtartására?
Részlet a válaszából: […] A kétszakaszos tárgyalásos eljárás szabályai szerint a tárgyalás lényege, hogy az eljárás második szakaszában az ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel az ajánlatkérő tárgyal a szerződés feltételeiről a 85. § (1) bekezdés szerint, mely az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.
Kapcsolódó címkék:              

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 70. §-ának (1) bekezdésre részletezi azt az esetkört, amikor nem köteles az ajánlatkérő bírálni, hanem meghozhatja az eredménytelenségről szóló döntést. Ezt két esetben engedi az alábbi előírás, egyrészt amennyiben a végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.
Kapcsolódó címkék:    

Kiegészítő tájékoztatás késedelmes megadása, elmaradása

Kérdés: Milyen jogsértést kell abban az esetben támadni, ha az ajánlatkérő nem hajlandó időben megadni a kiegészítő tájékoztatást, pontosabban elképzelhető, hogy egyáltalán nem adja meg?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó szabályok nem adják meg azt a határidőt, amelyen belül az ajánlatkérőnek válaszolnia kell. A határidők arra az esetre vonatkoznak, ha az ajánlati vagy részvételi határidő lejártát megelőzően legkésőbb kell megadni a választ a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.
Kapcsolódó címkék:        

Eljárás nem megfelelő tartalmú összegzés esetén

Kérdés: Ha kiderül, hogy egy ajánlat mégsem érvénytelen, újabb összegezést kell azonnal közzétenni, vagy az eredetit visszavonni? Az érvénytelenségről szóló tájékoztatást külön is meg kell tenni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő észleli, hogy a közzétett összegezés tartalma nem megfelelő, úgy a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése értelmében módosíthatja azt. A módosítás korlátait a jogszabály rögzíti, mely utal a "szükség esetében az érvénytelenségről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.
Kapcsolódó címkék:        

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésének határidejére vonatkozó jogalapok esetfüggők, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy mely jogalap a biztos megoldás a szerződés módosítása során. Két vonatkozó jogesetet érdemes egymás mellett ismertetni példaként, hogy alátámasszuk, az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
Kapcsolódó címkék:      

Szakember kötelező megnevezése az ajánlatban

Kérdés: Jól értem a D.505/2019. számú döntés alapján, hogy a szakembert nem kell megnevezni még akkor sem, ha értékelési szempontról van szó?
Részlet a válaszából: […] A válasz érdekében érdemes elemezni a Közbeszerzési Döntőbizottság érintett döntésre vonatkozó határozatát.A Döntőbizottság már több határozatában kimondta, hogy az ajánlatkérő különösen gondosan kell eljárjon az értékelési szempont meghatározásánál, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.
Kapcsolódó címkék:  

Határidőben teljesített eljárási cselekmény az EKR-ben

Kérdés: Elegendő-e egy eljárási cselekményt megkezdenem az EKR-ben ahhoz, hogy az határidőben megtörténtnek minősüljön?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzési környezet nem különbözik a nem elektronikustól, azaz az eljárási cselekményeknek le kell zárulniuk ahhoz, hogy megtörténtnek lehessen tekinteni azokat. Erre jó példa a D. 391/2019-es eset, ahol az ajánlatkérő 2019. július 12-én 17.23 órakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
Kapcsolódó címkék:          

Eredménytelen eljárás a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján

Kérdés: Mi a feltétele a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett eredménytelenségi ok feltételezi, hogy legalább két (nem feltétlenül érvényes) ajánlat határidőben érkezzen be az eljárás során, melynek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánítható. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő nem köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:          
1
…
9
10
11
…
47