IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszernek sok előnye van, de nem feltétlenül van értelme minden beszerzési tárgy esetében alkalmazni azt. Az alábbiakban a döntéshez szükséges legfontosabb szabályokat emeljük ki. A DBR egy részvételi szakasszal indul – Kbt. 106. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Kiegészítő tájékoztatás, mint a dokumentáció része

Kérdés: Része-e a kiegészítő tájékoztatás a dokumentációnak? (Az ajánlattevő az egyik kiegészítő tájékoztatást nem vette figyelembe, pontosabban egy olyan információ szerepelt a kiegészítő tájékoztatásban, ami félreérthető volt. Ajánlatában hivatkozik a hirdetményre, dokumentációra, nem említi a kiegészítő tájékoztatást. Esetünkben egy olyan értelmezési kérdésről van szó, ami a kiegészítő tájékoztatás nélkül is értelmezhető lenne, tehát az ajánlatkérő nem változtatta meg az eljárási dokumentumokat.)
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatás a megfelelő ajánlattétel érdekében történik, illetve szükséges, melynek tartalma része az eljárási dokumentumoknak. Minden gazdasági szereplő tudomására jut, hiszen a kérdés eleve olyan közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Végső ajánlat helyettesíthetősége

Kérdés: Lehet-e a végső ajánlatot helyettesíteni? Azaz feltétlenül kötelező benyújtani azt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. §-ának (6) bekezdése ad arra egyedül lehetőséget, hogy az ajánlatkérő az eljárás során eltekinthessen tárgyalás tartásától. A 87. § (7) bekezdés egyedül a (6) bekezdésben szereplő esetre utal, amikor végső ajánlat benyújtására nincs szükség, minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Eljárás módosított összegzés megsemmisítése esetén

Kérdés: Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti a módosított összegezést, az eredeti összegezés hatályban marad? Ebben az esetben van az eljárásnak eredménye, vagy mindenképpen egy újabb döntést kell hozni?
Részlet a válaszából: […] Az összegezés az eljárás eredményéről szól, beleértve valamely gazdasági szereplő kizárását, annak részletes indokát is a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése értelmében.A fentiekben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Felhívás módosításáról szóló értesítés elkésettsége

Kérdés: Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő a felhívás módosításáról későn értesíti a gazdasági szereplőket, mivel a hirdetmény módosításának hiánypótoltatása elhúzódott?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő eset jogsértő jellegének megértéséhez érdemes megvizsgálnunk egy hasonló jogkérdésben született jogorvoslati döntést. A kérdéshez hasonló D. 250/2018. számú ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság az alábbiak szerint mérlegelte az adott esetet, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Ajánlattételi határidő meghosszabbításának időpontja a közbeszerzési dokumentumok változtatása esetén

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 52. §-a nem tartalmaz időre vonatkozó szabályt, azaz ha változtatok a közbeszerzési dokumentumokon, akkor köteles vagyok meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, de nem a kiegészítő tájékoztatás kiküldésével egy időben? Attól tartok, egyre több kiegészítő tájékoztatást fognak indukálni a válaszok, emiatt a határidők is folyamatosan, akár többször is módosulni fognak.
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőtől elvárható, hogy minél hamarabb válaszolja meg a beérkezett kiegészítő tájékoztatás iránti kérdéseket, ugyanakkor a jogszabály valóban nem állapít meg pontos határidőt a kérdés megválaszolására vonatkozóan. Mivel az ajánlatkérő köteles határidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítéléséhez érdemes példaként felhozni néhány jogorvoslati döntést, mely a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdését értelmezi.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint a felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján az ajánlatkérő előírta a közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének alkalmazását, amely szükségessé teszi, hogy legalább két ajánlat érkezzen be az eljárás során. A Kbt. kifejezetten nem utal a részajánlattétel esetében részenként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Jogorvoslati eljárás kezdeményezésének határideje

Kérdés: Az ajánlattevő uniós nyílt eljárásban jogorvoslati eljárást kíván kezdeményezni, melyről előzetes vitarendezésben értesítette az ajánlatkérőt. Számításaink szerint az előzetes vitarendezések nagyon koraiak, tehát igazolható, hogy a kezdeményező már 15 napja ismeri az ajánlatkérő válaszát. Indíthat-e jogorvoslati eljárást?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a Kbt. 148. §-ának tudomásra jutással kapcsolatos szabálya értelmezéséről szól. A főszabály valóban a tudomásra jutástól számított 15 napon belüli eljáráskezdeményezés.A Kbt. 148. §-ának (3) bekezdése alapján a kérelem – a (4)–(5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Információ nyújtása kiegészítő tájékoztatás keretében a módosító hirdetmény megjelenését megelőzően

Kérdés: A módosító hirdetmény még nem jelent meg, de várható. Az ajánlatkérő olyan kiegészítő tájékoztatásokat nyújt, amelyek már az új tartalomra hivatkoznak. Ezt ugyan valóban meg fogja tudni mindenki, de nekem, mint későbbi ajánlattevőnek mégis furcsa ez. Jogszerű az eljárása?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 55. §-ának (2) bekezdése alapján a felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig fel kell adni, és a módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
10
11
12
47