Találati lista:
591. cikk / 3918 Következmények alóli mentesülés jogszerűtlen cselekmény ajánlatkérő általi elismerése esetén
Kérdés: "Megvádolhatja-e" magát az ajánlatkérő, és amennyiben beismeri, amit tett, mentesül-e a következmények alól?
592. cikk / 3918 Eljárás megfelelő CPV-kód hiányában
Kérdés: Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő nem talál megfelelő CPV-kódot beszerzési tárgyára? Jogsértést követ-e el, ha nem fedi le a CPV-kód teljes mértékben a beszerzés tárgyának minden elemét?
593. cikk / 3918 Értékelési szempont közétkeztetési tárgyú közbeszerzéseknél
Kérdés: Mit jelent a rövid ellátási lánc, amit közétkeztetési tárgyú közbeszerzések során szükséges értékelnie az ajánlatkérőnek, pontosabban akár erre is van lehetősége az ár mellett?
594. cikk / 3918 Az ajánlatkérő mérlegelési lehetősége kizáró okok esetében
Kérdés: Eldöntheti-e az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja ellenére az érvényességet, vagy jogorvoslat keretében kezdeményeznie kell, hogy ezt megállapíthassa?
595. cikk / 3918 Értékelési szempontrendszerben meghatározott szempontok rögzítése a felolvasólapon
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő termékmintát vizsgál az értékelés során, az értékelési szempontra vonatkozó vállalást rögzíteni kell a felolvasólapon?
596. cikk / 3918 Köztartozásmentes adatbázis ellenőrzésének kötelezettsége
Kérdés: Ellenőrizni kell-e a köztartozásmentes adatbázist a kifizetés során most, hogy ez a kötelezettség már nem része az építési kormányrendeletnek? Ettől függetlenül más jogszabály megállapíthat ilyen kötelezettséget? Azaz a 322/2015. kormányrendelet 32/B. §-a helyett mi szabályozza a köztartozásmentes adatbázisba tartozás igazolását?
597. cikk / 3918 Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása kétszeres hiánypótlást követően
Kérdés: Az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidőben benyújtotta az előírt alkalmassági követelmény tekintetében (egyben értékelési szempontra) a három szakember képzettségét/végzettségét alátámasztó iskolai oklevelét és önéletrajzát. Az önéletrajzok végén a következő szövegezésű rendelkezésre állási nyilatkozat található: "Nyilatkozom, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén rendelkezése állok, közreműködöm a teljesítésben, az ajánlatban szereplő pozícióban, és nincs más olyan kötelezettségem a teljesítés időszakában, amely a szerződés teljesítésében való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná." Az ajánlatkérő felhívta az ajánlattevő figyelmét, hogy használhat a kiadottól eltérő nyilatkozatot, de annak tartalmilag meg kell egyeznie az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatminta tartalmával. Az érintett ajánlattevő a következő hiánypótlása során azonban nem kiegészítette a szakmai önéletrajzok utolsó oldalain szereplő, rendelkezésre állási nyilatkozatok tartalmát, hanem külön csatolt önéletrajzot, amelynek a végén már nem szerepel részben sem rendelkezésre állási nyilatkozat, továbbá külön becsatolta a rendelkezésre állási nyilatkozatokat az ajánlatkérő által kiadott mintát alkalmazva. Az ajánlatkérő jogszerűen érvénytelenítheti-e az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján, vagy elfogadható ez a hiánypótlás?
598. cikk / 3918 Nevesített alvállalkozó "kezelése" az ajánlatban
Kérdés: Ajánlattevőként az EEKD II. rész D pontjának kitöltésekor alvállalkozót kívánok igénybe venni, és már ismert az egyik alvállalkozó, de nem igazol alkalmasságot, nem kapacitást biztosító alvállalkozó, csak a teljesítésben fog részt venni. Ebben a pontban elegendő csak a nevét, címét feltüntetni, nem kell gazdasági szereplőként felvenni, vagy nem szükséges tőle nyilatkozat, és EEKD-t sem kell neki kitölteni?
599. cikk / 3918 Egyéb módon, nem az EKR megfelelő funkciója alkalmazásával benyújtott dokumentum "kezelése"
Kérdés: Jól értelmezi-e az ajánlatkérő, hogy a nem az EKR ajánlat benyújtására szolgáló funkciója alkalmazásával benyújtott dokumentum nem az érvénytelen ajánlatok között kezelendő, hanem nem ajánlat, és esetleg az összegezés VI.1.10) További információk pontjában tüntethető fel?
600. cikk / 3918 Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál
Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
