Becsült érték megállapítása eltérő polgári jogi jogviszonyok esetén

Kérdés: Nem volt lehetőségünk egy kollégát azonnal felvenni, és átmenetileg megbízási szerződéssel foglalkoztattuk. A harmadik hónap végén munkaszerződést kötöttünk vele. Egybe kell-e számítani az éves bérével a megbízási szerződést, vagy az időközben határozatlanná váló munkaszerződésének a négy évét kell alapul venni a becsült érték megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban töltött időszak alatti kiadás nem tartozik a Kbt. hatálya alá az alábbi kivétel értelmében:A törvényt – ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése – nem kell alkalmazni az alábbi esetekben:... munkaviszony, közszolgálati, kormányzati szolgálati,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Önkéntes hiánypótlás lehetősége

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatában elfelejtette pontosan meghatározni a termék típusát, de lenyilatkozta, hogy vállalja az ajánlatkérő által előírt paraméterek teljesítését. Van-e lehetőség önkéntes hiánypótlás keretében benyújtani a hiányzó adatot? (Már volt egy hiánypótlási kör, de abban ez nem szerepelt, ugyanakkor a dokumentáció szerint meg kellett volna adni a hiányzó adatot.)
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályok értelmében a hiánypótlás csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy jogszabályok előírásainak, mely elvi értelemben akár lehetővé is teheti a terméktípus később megadását – Kbt. 71. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

További bejelentkezés lehetősége a dinamikus beszerzési rendszerbe

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben lehet-e olyan megoldást találni, mint a közszolgáltatók előminősítési rendszerében, azaz később is jelentkezhetnek új szereplők, akik bejutnak a rendszerbe, és utána közülük versenyeztet az ajánlatkérő? (Ezzel a megoldással tehát nem a keretmegállapodásos eljárás korlátai között kellene a kartellveszélyre figyelnie az ajánlatkérőnek.)
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer legfontosabb előnye pontosan a kérdésben foglalt nyitottsága. A csak elektronikus folyamatként működtetett rendszer teljes időtartama alatt csatlakozhat az a gazdasági szereplő, amely megfelel az alkalmassági követelményeknek. Mindezt úgy kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Beszerzés tárgyának minősítése

Kérdés: Minek minősül az, ha az ajánlatkérő kutatás-fejlesztési szolgáltatást kíván beszerezni, méghozzá egy olyan termékhez, melyet már korábban részben kifejlesztett? Ezt milyen formában lehet besorolni?
Részlet a válaszából: […] A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény definiálja, mi minősül kutatás-fejlesztésnek. A törvény 3. §-ának 11. pontja értelmében a kutatás-fejlesztés magában foglalja az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Hibás felolvasólap kezelése

Kérdés: Az ajánlati ár kitöltésénél gépelési hiba történt: 14 981 0000 lett megadva, tehát egy 0-val több jelent meg, de az ár a számérték tagoltságából egyértelműen kitűnik. A helyes ár: 14 981 000 Ft. A bontási jegyzőkönyvben 149 810 000 Ft került rögzítésre. Az ár egy darab gép ára, a megadott részfeladat csak ezt az egy gépet tartalmazta. Máshol az ár nem szerepel, csak a felolvasólapon. Kérem véleményüket, hogyan lehet korrigálni, mit tehet az ajánlatkérő és az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a hiba nem reparálható, mivel az ajánlatban nem szerepel máshol az ár. Ebben a formában hiába történt elírás, az eredeti, a felolvasólapon szereplő értéket kell a bontási jegyzőkönyvben is szerepeltetni, azt az ajánlatkérőnek nincs joga javítani. Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Becsült érték számítása közös támogatási projekt esetén

Kérdés: Amennyiben közös támogatási projektünk van, de egyedileg szerzünk be, kivéve a projekt egy beszerzését, ahol közös ajánlatkérés történik, a becsült értéket hogyan kell számítani? A Hatósági útmutató szerint a közös projekt közös beszerzését nem kell egybeszámítanom azokkal a beszerzésekkel, melyeket a projekt keretében egyedül én mint ajánlatkérő szerzem be, és nem a többiekkel közösen? Ez esetben hol van itt projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsának útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában (KÉ 2017. évi 95. szám; 2017. június 9.) rögzíti, hogy a közös projektben közösen beszerzésre kerülő beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások vonatkozásában több jogszabály is tartalmaz változásokat a kérdésben jelzett időponttól, az alábbiak szerint:Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó kötelező bevonása az eljárásba

Kérdés: A Kbt. 27. § (3) bekezdése értelmében részben vagy egészében európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot elérő értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni. EU-s forrásból támogatott építési beruházásnál akár a nettó huszonötmillió forint értékű beszerzésnél is követelmény az akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó? Az ötszázmillió forintnál pedig forrástól függetlenül?
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unióból származó forrásból finanszírozott projekt esetében minden esetben szükséges független akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása. Ami félreértést okoz, általában a nem európai uniós forrásból megvalósuló beszerzési tárgyak kérdése.A fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Felolvasólap hiányosságának pótolhatósága

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-ának (8) bekezdésének szabálya alapján a kérdést feltevő elsősorban hiánypótlásban látja a megoldást. Ennek azonban elsősorban a 71. § (8) bekezdés a) pontja a korlátja, mert valójában nem tudjuk, hogy végső ár 28 M Ft vagy 23 M Ft. Ha a felolvasólapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Mennyiségi eltérés helye és módjának meghatározása az ajánlati felhívásban

Kérdés: A (pozitív, illetve negatív irányú) mennyiségi eltérést az ajánlati felhívás mely pontjaiban és milyen formában tudjuk jogszerűen előírni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében nincs lehetőség pozitív vagy negatív irányú mennyiségi eltérésre az eljárás megindítása során. Az ajánlatkérőnek opció előírására van lehetősége, melyet az alábbi, a becsült érték megállapítására, a felhívás tartalmára vonatkozó Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
1
20
21
22
87