Hiánypótlás elrendelésének feltétele

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő három részre bontotta eszközbeszerzését. Az egyik ajánlattevő ajánlatában következetesen felcserélte az 1. és a 2. részt, így a felolvasólapon az 1. részre 6 millió forint, míg a 2. részre 1 millió forint ajánlatot tett, melyet az ajánlatában tételes árajánlattal alá is támasztott, vagyis az ajánlattevő ajánlatán belül nem volt ellentmondás. A tételes árajánlatból egyértelműen kiderül, hogy a részeket az ajánlattevő felcserélte, vagyis az 1. részre irreálisan magas ajánlatot, míg a 2. részre aránytalanul alacsony megajánlást tett, mindkét rész esetében helytelen műszaki tartalommal. Az ajánlatkérő a hibát úgy orvosolta, hogy hiánypótlásban felkérte a hibázó ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a felolvasólapot és a tételes árajánlatokat a megfelelő részek megjelölésével. Az ajánlattevő a hiánypótlást teljesítette, mind az árat, mind a tételes ajánlatot benyújtotta a helyes részekhez egyébként változatlan tartalommal, így ajánlata érvényes és nyertes is lett, vagyis a hiánypótlás nagymértékben befolyásolta az ajánlattevők között kialakult sorrendet. Helyesen járt-e el az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük a kérdés alapján, hogy a két részt teljes mértékben felcserélték, azaz nem csupán a felolvasólapok cseréje történt meg. A hiánypótlás elrendelésének feltétele a Kbt. 71. §-ának (3) bekezdése értelmében, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok

Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabálya szerint valóban a 43. § érvényesül, azonban az EKR 2018. április 15-i kötelező alkalmazásával hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet eltérő szabályait kell alkalmazni, melyek eltérhetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Alkalmassági feltétel igazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő alkalmassági követelménye a névjegyzékben szereplés követelményét írja elő három szakember kapcsán, ahol tervezés és kivitelezés a beszerzés tárgya. Megfelelően értelmezzük-e ajánlatkérő szerint a jogszabályt, ha hivatkozunk a www.mekon.hu-ra?
Részlet a válaszából: […] A 322/2015. kormányrendelet 8. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő előírhatja a tervezői szolgáltatás tárgya szerint illetékes országos szakmai kamara névjegyzékében szereplés követelményét.Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Használt termék beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti ajánlatkérő esetén, amennyiben használt árut kíván beszerezni közbeszerzési értékhatár felett, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a beszerzés tárgya eléri a 15 millió forint nettó értéket, így a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján tartozik a törvény hatálya alá az ajánlatkérő.A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a törvény alapján közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Meghívásos eljárás azonosítása

Kérdés: E-mail érkezik egy eljárásról, de nem tudunk róla semmi konkrétat. Miért nem azonosítja a rendszer pontosabban, hogy mire is hívtak meg?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, amikor automatikus üzenetet generál a rendszer, akkor az EKR-azonosító alapján tud az érintett információhoz jutni. Ha azonban meghívásra kerülnek gazdasági szereplők, az ajánlatkérőnek lehetősége van az EKR-azonosító mellett az ajánlatkérő megnevezését, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Alvállalkozó bevonása védelmi és biztonsági célú beszerzések esetén

Kérdés: Abban az esetben, ha valamelyik ajánlatkérő valamely gazdasági társasággal in house szerződést köt a Vbt. alapján, és az in house szervezet alvállalkozót von be, azt is Vbt. szerinti eljárásban kell majd kiválasztania?
Részlet a válaszából: […] A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban Vbt.) alábbi szabálya irányadó a kérdés vonatkozásában: A törvény alapján beszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek a következők:– a 7. § (1) bekezdés 15-17. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Számítási hiba javítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben a számítási hibát ténylegesen ki javítja ki? Egyrészt az ajánlatkérő, mint régen, de valójában az ajánlattevő? Ezt hogyan kell kezelni, értelmezni a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer működése során a bontási jegyzőkönyvet a felolvasólap adataiból generálja. A felolvasólapot csak az ajánlattevő tudja kitölteni, így a számítási hibát ennek megfelelően is csak az ajánlattevő tudja javítani. Mivel az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése

Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a Kbt. nem tartalmaz a kizárólagos jogra vonatkozó értelmezést. A kivétel, tekintettel arra, hogy nemzeti értékhatárt elérő értékű, de uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzésekre vonatkozik, összhangban van a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások 98...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Közszolgáltató szerződéskötése több keretmegállapodásos partnerrel

Kérdés: Amennyiben mégis több keretmegállapodásos partnerrel szeretném megkötni a szerződést, megtehetem közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet 18. §-ának (4) bekezdése szerint közszolgáltató ajánlatkérők esetében a keretszám megadása kötelező. A keretmegállapodást pedig a keretszám felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

2018. évre vonatkozó közbeszerzési tervek közzététele az EKR-ben

Kérdés: A közbeszerzési tervsort fel kell vinni az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe azokra az eljárásokra vonatkozóan is, amelyeket nem az EKR-ben indítottunk, azaz a komplett 2018. évi tervet fel kell vinni a rendszerbe?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. §-ának (5) bekezdése egyértelműen visszautal a közbeszerzési tervre, továbbá meghatározza annak kötelező tartalmát is.A hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatkérő a Kbt. 42....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
1
19
20
21
88