Kiegészítő tájékoztatás határideje

Kérdés: Többrészes eljárásban egy másik rész kapcsán valaki megkérdezte a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó határidőket. Amit az ajánlatkérő a másik részben mondott, azt vehetjük készpénznek, vagy külön meg kell nekünk is kérdezni a másik résznél?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó határidők valóban nem minden esetben egyértelműek, hiszen maga a jogszabály is esetenként az ajánlatkérőre és az ajánlattevőre bízza ennek eldöntését. Erre jó példa a kiegészítő tájékoztatás uniós és nemzeti szabálya is. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.
Kapcsolódó címkék:    

Tervpályázati eljárás indítása

Kérdés: Szükséges-e igazolnom, hogy indíthatok tervpályázati eljárást, az eljárást megindító hirdetményben tovább tervezés esetében, vagy saját magam döntöm ezt el?
Részlet a válaszából: […] A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárásokról szóló szabályozást az ajánlatkérő döntésévé teszi, amennyiben tervpályázati eljárást kíván lefolytatni. Az alábbiakban a Korm. rendelet 2. § (1)–(4) bekezdése rögzíti azokat az eseteket, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.
Kapcsolódó címkék:    

Európai közbeszerzési adattér

Kérdés: Mi az a közbeszerzési adattér? Az EKR?
Részlet a válaszából: […] A 2023/C 98 I/01. számú bizottsági közlemény a közkiadások javítására, az adatvezérelt politikai döntéshozatal ösztönzésére, valamint a kkv-k pályázatokhoz való hozzáférésének javítására szolgáló adattérről definiálja, mit ért közbeszerzési adattér alatt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.
Kapcsolódó címkék:    

Verseny újranyitása vészhelyzeti szabályozás alkalmazásával

Kérdés: Keretmegállapodásban a versenyújranyitás összegzésének kiküldésére akkor kerül sor, amikor a 357/2022. (IX. 19.) vészhelyzeti kormányrendelet már hatályba lépett. Ebben az esetben kell szerződéskötési moratóriumot alkalmazni, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás veszélyhelyzeti eltérő szabályairól szóló 357/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet (7. §) hatályba léptető rendelkezése értelmében a rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését megelőzően indult közbeszerzési eljárások alapján kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.
Kapcsolódó címkék:    

Kizáró oki nyilatkozat

Kérdés: Tiltja-e bármi, hogy olyan közjegyzői nyilatkozatot készítsek, ami általános értelemben hivatkozik a Kbt. 62. §-ára és a 63. §-ára?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet meghatározza, milyen esetekben szükséges az ajánlatkérőnek elektronikus adatbázist...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Alternatív ajánlattétel keretmegállapodás során

Kérdés: Lehet-e azonos terméket különböző áron megajánlani azonos keretmegállapodásos eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az alternatív ajánlattételre vonatkozik, pontosabban arra, hogy egy adott termék többféle áron történő meghatározása alternatív ajánlattételnek minősül-e. Mivel jogszabály nem határozza meg, mi minősül alternatív, többváltozatú ajánlattételnek, ezért ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Előzetes piaci konzultáció és EKR

Kérdés: Előzetes piaci konzultációt szeretnénk kezdeményezni egy orvosiműszer-beszerzést megelőzően. Kötelesek vagyunk az EKR-t használni az előzetes piaci konzultációra?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció általános szabályai a Kbt. 28. § (4)–(5) bekezdéseiben találhatóak, ugyanakkor az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet speciális szabályokat tartalmaz.A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

In-house cég versenyeztetése

Kérdés: Ha egy in-house cég nyílt közbeszerzés keretein belül nyeri el a tendert, és ennek eredményeként kötnek vele szerződést, akkor az alapján az in-house cégnek keletkezik közbeszerzési kötelezettsége, és ajánlatkérőnek fog minősülni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra az esetre utal, amikor az in-house cég egyébként nem tartozik a Kbt. hatálya alá, mint például közjogi szervezet. Az in-house cég háromféleképpen juthat szerződéshez a tulajdonosával. Vagy a szerződés maga nem tartozik a Kbt. hatálya alá, mert például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Értékhatárok egyes ajánlatkérők esetében

Kérdés: Ha egy önkormányzat vagy a NEAK kiír egy közbeszerzési eljárást árubeszerzésre, akkor melyiknél milyen uniós értékhatárt kell figyelembe venni? Ha egy adott évben köt velem szerződést, de a teljesítés a következő évre is átnyúlik, akkor ezt hogyan számolja el az ajánlatkérő az értékhatárnál?
Részlet a válaszából: […] A főszabály, hogy amikor az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményt közzétette, vagy a hirdetmény nélküli eljárást elindította, azt az évet "terheli" az adott beszerzés becsült értéke, tehát nem kerül elszámolásra a következő években. Mivel a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    

Közszolgáltató védelmi beszerzése

Kérdés: Lefolytathat-e védelmi beszerzést nem állami tulajdonú közszolgáltató?
Részlet a válaszából: […] A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (Vbt.) alanyi hatályát a 6. § határozza meg az alábbiak szerint, melyek külön nem utalnak a közszolgáltatókra, de mint közjogi szervezetek számos közszolgáltató kötelezően a Vbt. hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
36
37
38
…
302