Írásbeli összegzés módosítása

Kérdés: Van-e lehetőség az írásbeli összegzés többszöri módosítására, ha az első módosítás után is szükséges változtatni azon, több előzetes vitarendezés eredményeként? Ha csak egyszer lehet módosítani, hogyan járjon el az ajánlatkérő jogszerűen ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. §-ának (4) bekezdése értelmében egy módosítási lehetőség engedélyezett, melyet külön ki is emel a hivatkozott szabály az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az írásbeli összegzést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:  

A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló 329/2019. kormányrendelet hatályának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:      

EKR mellőzése hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: Kötelező-e hirdetmény nélküli eljárás esetében az EKR alkalmazása? El lehet-e tekinteni egyes eljárási cselekmények lefolytatásától ebben az esetben – például tárgyalási meghívó kiküldése?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése általános érvénnyel mondja ki, hogy a közbeszerzési eljárást az EKR igénybevételével kell lebonyolítani, továbbá, hogy a Kbt. 41. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kommunikáció az EKR-en keresztül történik. A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:      

Az "egyenértékűség" szabályának figyelembevétele az egyes közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az "egyenértékűség" bármilyen eljárás során alkalmazható arra figyelemmel, hogy azt a Kbt. 117. §-a említi?
Részlet a válaszából: […] Ha a jogalkalmazó a törvényben rákeres az egyenértékűségre, valóban a 117. §-ban, azaz a saját eljárásrendre vonatkozó szabályok között találja meg a "vagy azzal egyenértékű" kifejezés szerepeltetésének kötelezettségét.A Kbt. 117. §-ának (7) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:  

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 143. §-ában rögzíti, mely esetekben kell vagy lehet a közbeszerzési szerződést megszüntetni, mely szabályok egészítik ki azokat a megszüntetési okokat, melyeket a szerződő felek egyébként is meghatároztak a szerződésben. Tekintsük át azokat a kizáró okokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:        

Nem nyertes ajánlattevő igazolásbenyújtási kötelezettsége

Kérdés: Miért kell igazolást benyújtani abban az esetben, ha nem mi vagyunk a nyertesek? Van-e annak következménye, ha nem nyújtjuk be az igazolásokat? (Figyelemmel arra, hogy ha az első ajánlattevő nem felel meg, biztosan felkérnek minket is, ugyanis más eljárásban is ez történt.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő azt a megoldást választja, hogy eleve több ajánlattevőt kér fel az igazolások benyújtására, ezt a megoldást a későbbiekben nem bírálhatja felül abban a formában, hogy ha az első nem nyújtja be megfelelően azokat, újra a második helyezetthez fordul....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
Kapcsolódó címkék:      

Környezetközpontú irányítási rendszer meglétének igazolási módjai

Kérdés: Az ajánlatkérő ISO 14001 szabvány szerinti vagy azzal egyenértékű környezetközpontú irányítási rendszer meglétét igazoló érvényes tanúsítvány másolatát kéri, vagy a minőség biztosítása érdekében tett intézkedések leírását (ez utóbbi esetben szükséges igazolni azt is, hogy – a gazdasági szereplőnek fel nem róható okokból – nem volt lehetősége az említett tanúsítványt az előírt határidőn belül megszerezni). Megteheti-e ezt, és ha igen, milyen időpontot kell itt figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet 21. § (3) bekezdésének g) pontja és 24. §-ának (4) bekezdése alapján nem csupán az ISO...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
Kapcsolódó címkék:          

Eljárás fordítás pontatlansága esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő azért zárja ki az ajánlattevőt, mert az általa benyújtott fordítás nem pontosan azt tartalmazza, mint amit az eredeti nyilatkozat, azaz például elírtak benne egy számot?
Részlet a válaszából: […] A kérdés, hogy a felelős fordítás eredményeként olyan tartalmat közöl-e az ajánlattevő, amely félreérthető, megkérdőjelezi az alapdokumentum tartalmát. Gondolunk arra, hogy az ajánlattevő elírja a tanúsítvány érvényességi idejét a fordításon. Amennyiben olyan elírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
Kapcsolódó címkék:            

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] A fedezettel kapcsolatban a Kbt. a fedezet miatt történő eredménytelenségről szóló döntés vonatkozásában szigorította és részletezte a szabályokat. Ennek keretében a döntés nem születhet meg fedezethiány miatt, csak abban az esetben, ha a fedezetről az ajánlattevők korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Jegyzőkönyv megküldése tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő részére

Kérdés: A Kbt. 88. §-ának (4) bekezdése alapján a tárgyalási jegyzőkönyvet azoknak kell megküldenem, akik a tárgyaláson részt vettek. A tárgyaláson meg nem jelent ajánlattevő azonban kéri a küldést, méghozzá előzetes vitarendezés keretében. Elküldhető-e a jegyzőkönyv a kérelmezőnek anélkül, hogy a másik két gazdasági szereplő ne indítson előzetes vitarendezési eljárást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a cél a legkedvezőbb feltételekkel történő szerződéskötés tárgyalásos eljárásban, melynek feltétele, hogy a gazdasági szereplő a tárgyaláson részt is vegyen a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése szerint. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
64
65
66
…
302