Konzorciumi tag kiválása

Kérdés: A Kbt. 139. § (1)–(3) bekezdései alapján helyes-e azon értelmezés, miszerint konzorcium esetén a konzorciumi tag a konzorciumból nem léphet ki pusztán azon az elven, miszerint üzleti megfontolásból nem érdeke a konzorcium tagjának lenni, kizárólag a személyében bekövetkező jogutódlás esetén szűnhet meg a konzorciumi tagsága? Helyes-e azon értelmezés, mely szerint konzorciumi megállapodásban nem köthető ki érvényesen a konzorciumi tag kizárása, amennyiben a tag tevékenysége, működése a közbeszerzési szerződés teljesítését pénzügyi vagy szakmai szempontból veszélyezteti, tekintettel a tagok egyetemes felelősségére?
Részlet a válaszából: […] Valóban a feleknek nincs szabadságuk a konzorcium fenntartását, változtatását tekintve. Jogutódlás esetében más a helyzet, de figyelemmel az egyetemleges felelősségre, mivel közösen vállalták a felek, így az ajánlatkérő is közösen kívánja fenntartani a helyzetet, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Iratbetekintés nyilvánossága

Kérdés: Iratbetekintésről készült jegyzőkönyvet kinek kell EKR-ben megküldeni?
a) Valamennyi ajánlattevőnek,
b) csak annak, aki az iratbetekintésen részt vett (kérelmezőnek),
c) az iratbetekintésen részt vett ajánlattevőnek (kérelmezőnek) és annak is, akinek az ajánlatába betekintettek?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintés során keletkező jegyzőkönyv eljuttatására nincs protokoll. A Kbt. az iratbetekintéssel kapcsolatos kommunikációt ki is vonja a kötelezően elektronikus kommunikációs szabályok alól, amikor a 41. §-ban kitér arra, hogy mire szükséges elektronikus út...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Műszaki egyenértékűség szabályának törlése

Kérdés: A műszaki egyenértékűség szabályát miért törölték a Kbt.-ből?
Részlet a válaszából: […] A műszaki egyenértékűség szabálya eredetileg az alábbiak szerint szólt a Kbt. szerint:"3. § 30. műszaki egyenértékűség: létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki paramétere, amely mérhető, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárásrend választása

Kérdés: Az eljárás becsült értéke 2 milliárd fölötti kivitelezés lesz, melyet uniós eljárásrendben tud lefolytatni az ajánlatkérő nyílt vagy meghívásos eljárásban. Melyik eljárásrendet célszerű használni? Van rá lehetőség, hogy ne kelljen közbeszerzési eljárást lefolytatniuk?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben mind a nyílt, mind a meghívásos eljárást szabadon választhatja az ajánlatkérő. Amennyiben több ajánlattevőt vár, úgy van értelme a meghívásos eljárásnak, egyébként valódi előnnyel nem jár, hiszen ugyanúgy nem tud az ajánlatkérő tárgyalni egyik esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kifejezetten nem nevesít eljárási szakaszokat, de a szabályozást illetően jól elhatárolható egy előkészítési, egy részvételi/ajánlattételi, egy bírálati/értékelési, illetve egy szerződéses szakasz. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 37. § (2) bekezdés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szerint az ajánlatkérő köteles a beérkezett ajánlatokat elbírálni, és eredményes közbeszerzési eljárást követően a szerződést a nyertes ajánlattevővel írásban megkötni [Kbt. 70. §. (1) bekezdés, Kbt. 131. § (1) bekezdés]. A Kbt. a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

ISO-minősítés mint egyéb információ

Kérdés: Különböző rendszertanúsítványok meglétének (ISO 9001, 14001, 45001, 37001) feltételét eddig mindig az egyéb információk között láttam csak, nem alkalmassági követelményként. Van esetleg lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő alkalmassági követelményként írja ki az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Igen, előírható, mivel a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet lehetővé teszi. A Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Euróalapú referencia értékének átszámítása forintra

Kérdés: Egy norvég referencián a szerződés összege EUR-ban szerepel. Ha most szeretném felhasználni a referenciaigazolást, akkor milyen forintértékkel szükséges számolnom?
Részlet a válaszából: […] Egyrészt a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet kivételes esetben írja elő az érték kötelező feltüntetését az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Lezárt üzleti év hiányában pénzügyi alkalmasság igazolása

Kérdés: Mint friss cég, az eljárás megindításának pillanatában nincs lezárt mérlegünk. Megakadályozza-e mindez az eljáráson történő indulásunkat?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő írt elő pénzügyi alkalmassági követelményt, méghozzá éves árbevétel formájában. Amennyiben nincs még lezárt üzleti éve az ajánlattevőnek, ez is kezelhető a közbeszerzési eljárásokban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Teljesítési határidő módosulása

Kérdés: Árubeszerzésre tervezünk nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást indítani. A becsült érték felmérése során néhány gazdasági szereplő jelezte, hogy esetlegesen szállítási nehézségek merülhetnek fel, amely miatt a szállítási határidőt nem lehet tervezni. A teljesítési határidőre lehet alkalmazni a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja az egyik olyan jogalap, amely esetében egy közbeszerzési szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosulhat. A Kbt. az alábbiak szerint szabályozza a kérdésben jelzett jogalapot:"141. § (4) A (2) bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
34
35
36
…
279