Árlejtés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban – a becsült érték 2,3 Mrd forint – az ajánlatkérő építési beruházás keretében licitet folytat le minden egyes újraversenyeztetés kapcsán. Jogszerű-e az eljárása, megteheti-e ezt? Az eljárás lehet 2017-es, 2018-as és 2019-es is, illetve vonatkozhat 2020-ra. Változtat-e mindez a kérdés jogi megítélésén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett licit vélhetően elektronikus árlejtés, melyet a keretmegállapodásos eljárás második részében bonyolít le az ajánlatkérő. A keretmegállapodásos eljárás esetében az árlejtés alkalmazása a Kbt. 108. § (2) bekezdésének b) pontja alapján lehetséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:      

Egyházak közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi ingatlant szeretnénk felújítani pályázati pénzből. A támogatásra egyház pályázik. Ebben az esetben ki kell írni közbeszerzést a kivitelezésre?
Részlet a válaszából: […] Az egyház mint jogi személy nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy támogatás esetében mentesülne a közbeszerzési kötelezettség alól, amennyiben a támogatás a Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozik. Vannak olyan egyházi fenntartású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
Kapcsolódó címkék:          

Beszerzési igény dokumentálása DKÜ esetében adott beszerzési tárgyra vonatkozó keretmegállapodás hiányában

Kérdés: Hogyan dokumentálható, bizonyítható a DKÜ esetében, hogy az érintett szervezet nem tudja a beszerzési igényét a meglévő keretmegállapodásokból, vagy egyéb keret jellegű szerződésekből kielégíteni, ha nincs az adott termék vonatkozásában keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet 13. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.
Kapcsolódó címkék:        

Egybeszámítási kérdések a DKÜ rendeletben

Kérdés: A DKÜ – egybeszámítási szabályok nélküli kormányrendelet – nem ad túlzott szabadságot az ajánlatkérőknek? Korábban másként szólt ez a rendelkezés. Lehet, hogy a korábbi megfogalmazás helyesebb volt?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet a kérdésben szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződésmódosítás több jogalapon

Kérdés: Mi a követendő megoldás akkor, amikor több jogalapja is lehet a szerződésmódosításnak? Hogyan kell eljárni? Mindenképpen kell választani egyet?
Részlet a válaszából: […] Az egyes jogalapok nem zárják ki feltétlenül egymást. Véleményünk szerint szerencsésebb az ajánlatkérő döntésének okát egy adott jogalapra építeni. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti ún. "de minimis" esetben az ellenérték növekedésének mindenképpen meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési szakmai képzettség elszámolása

Kérdés: Milyen formában számolhatom el a közbeszerzési felsőfokú végzettségemet, mint FAKSZ, ha nincs meghirdetve, és gondolom, engedélyeztetve sem FAKSZ-képzésként?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően felsőoktatási intézményben szerzett felsőfokú szakirányú továbbképzési szakon végzettséget (közbeszerzési menedzser, közbeszerzési szakjogász stb.).A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. Korm. rendelet 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.
Kapcsolódó címkék:      

Beszerzés tárgyának minősítése

Kérdés: A D.368/2019. ügyben az ajánlatkérő építési beruházás keretében kívánt telepíteni új gépészeti rendszert. Miért nincs nagyobb szabadsága az ajánlatkérőnek a beszerzési tárgy minősítésében, amikor műszaki értelemben lehet akár építési beruházásról is beszélni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. § (3) bekezdésének építésiberuházás-definíciója az alapja a minősítésnek, azonban nem kizárólagosan ez alapján kell az ajánlatkérőnek döntenie, hiszen a b) pont értelmében építmény kivitelezése esetében az "építmény" minősítést is vizsgálni kell.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.
Kapcsolódó címkék:      

Szerződés tartalmának egyszerűsítése

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést "karcsúsítani", amikor már egyértelmű, hogy nincs rá szükség, és a felek sem szeretnék a továbbiakban a teljesítést?
Részlet a válaszából: […] A szerződés "karcsúsítása" vélhetően azt jelenti, hogy a tartalmat közös megegyezéssel a felek szeretnék egyszerűsíteni, a feladatokat csökkenteni, összességében kisebb mértékű munkák végzésére átalakítani annak tartalmát (tárgyát).Ebben a témában irányadó az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.
Kapcsolódó címkék:          

Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban

Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett műszakiegyenértékűség-szabályt a Kbt. 65. §-ának (5) bekezdése részletezi. Több rész esetében a rendelkezés részletesen nem utal ugyan az alkalmazandó módszerre, de adott közbeszerzésre és beszerzési tárgyra utal, így feltételezzük, hogy a 75%-ot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:        

Kbt. alkalmazása vegyes beszerzési igény esetén

Kérdés: A Kbt. 22. §-ának (5) bekezdését csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a vegyes beszerzési igény többségében a közszolgálati eljárásrend szabályai alá eső beszerzési tárgyakat tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra irányul, hogy eldönthető legyen, milyen feltételekkel alkalmazható inkább a közszolgáltatók eljárásrendje olyan ajánlatkérő esetében, amely klasszikus és közszolgáltató is egyben. Ehhez a Kbt. 22. §-ának (5) és (6) bekezdését kell vizsgálnunk, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
Kapcsolódó címkék:          
1
…
10
11
12
…
47