Öntisztázással kapcsolatos jogerős határozat kezelése bírálati szakaszban

Kérdés: Mit lehet tenni, abban az esetben, ha az ajánlattevő a bírálati szakaszban kapja meg a jogerős határozatot az öntisztázásról? Hiánypótoltatható? Ha beadhatja a határozatot, de az intézkedéseket csak az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés benyújtását követően tette meg, akkor is elfogadhatom?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentummal együtt kell benyújtani, azaz az ajánlattétellel egyidejűleg. Nincs tehát arra lehetőség, hogy az ajánlattevő a bírálati szakaszban nyújtsa be megbízhatósági határozatát, annak az ajánlattételkor már rendelkezésre kell állnia.A 64. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Referenciát igazoló szervezet teljesítésben való részvételi arányának vizsgálata

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy a Kbt. 2017. január 1. napjától hatályos 65. § (9) bekezdésének utolsó mondata speciális szabályt tartalmaz az ugyanezen bekezdés első mondatában foglaltakhoz képest a referenciára vonatkozó követelmény igazolása kapcsán? Másképpen fogalmazva: a referencia alkalmassági követelményt igazoló szervezet vonatkozásában elegendő, ha e szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, így az ajánlatkérő a bírálat során nem köteles vizsgálni az ajánlatban csatolt szerződés/előszerződés alapján a teljesítésben való részvétel mértékét, pusztán a teljesítésben való részvétel tényét elegendő megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban ismertetendő, Kbt. 65. §-ának (9) bekezdése a referenciák esetében valóban a teljesítésben való tényleges részvételt emeli ki, hasonlóképpen a 65. § (1) bekezdésének c) pontjára utalva, a szakember bevonása során.A 65. § (9) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Részvételi jelentkezés érvényessége többletinformáció közlése esetén I.

Kérdés: Érvénytelen-e a részvételi jelentkezés, ha szakember alkalmassági követelményként történő előírásakor és egyúttal a szakember értékelésekor az ajánlatkérő előírja az alfa-szakaszt, és az ajánlattevő az ESPD (EEKD) benyújtásán túl a tételes igazolásokat is benyújtja?
Részlet a válaszából: […] ...kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Eljárás az ajánlattevő "igazolásképtelensége" esetén

Kérdés: Mi történik, ha az ajánlattevő nem tudja benyújtani a dokumentáció szerinti igazolásokat, és a második ajánlattevőt nem nevezte meg az ajánlatkérő az összegezésben?
Részlet a válaszából: […] ...kívül hagyhatja, és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket az ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Tárgyalási lehetőség a DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk keretmegállapodás helyett. Ellenben a DBR esetében nem látunk tárgyalásra lehetőséget, márpedig a szolgáltatások, melyekre indítanánk az eljárást, ezt szükségessé teszik. Milyen módon tudjuk megoldani a problémát?
Részlet a válaszából: […] ...felhívásban közzétett értékelési szempontok alapján a legkedvezőbb ajánlatot tette. A részvételi jelentkezések és ajánlatok bírálatára a 69. §-t kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy az ajánlatkérő a rendszer fennállásának teljes időtartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Alkalmasság és kizáró okok igazolásának határideje

Kérdés: A bírálat során elegendő öt munkanapot adni az ajánlattevőknek, hogy igazolják az alkalmasságot és a kizáró okokat?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására..."A továbbiakban tehát a bírálat során nem szükséges kötelezően öt munkanapos határidőt kitűzni hiánypótlásra. Ez egyben jelentheti azt is, hogy akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...ok hatálya alá, de később mégis a hatálya alá fog tartozni, meg kell különböztetni három fázist. Amennyiben ez a megállapítás még a bírálat időszaka alatt történik, és ezen időszak alatt derül ki, úgy az eljárás során kell kizárnia az ajánlatkérőnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Ajánlatkérő által nem igényelt nyilatkozatok benyújtása

Kérdés: Az ESPD mellé benyújtanám a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) és kc) alpontokhoz tartozó nyilatkozatot, de nem kéri az ajánlatkérő, sőt kifejezetten a "második" körben kéri a nyilatkozatokat. Mit tegyek? Inkább nyújtsam be mégis elsőre (is)?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik, tehát kétszakaszos eljárásban nem részvételi szakaszban, egyszakaszos eljárásban pedig nem az ESPD-vel együtt, hanem a bírálati szakaszban, az előzetes döntést követően kerül benyújtásra az igazolás.A Rendelet 8. §-a szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Közjegyzői hitelesítéssel ellátott ESPD joghatásai

Kérdés: Ha valaki közjegyzőnél hitelesítteti az ESPD-t, akkor is kell az eljárás nyertesétől külön igazolás az eljárás végén, vagy ez megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...megtörténik –, van olyan ajánlatkérő, aki/amely arra az álláspontra helyezkedik, hogy ezt az ESPD-vel együtt nem lehet megtenni, ezért a bírálat azon szakaszában, amikor valóban be kell nyújtani, újra kéri. Ez a rendkívül hibás gyakorlat duplikálja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 9.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a két vizsgált ajánlatban szereplő "műszaki leírás" nem tekinthető műszaki adatlapnak, termékleírásnak, így az ajánlatkérő a bírálat során nem rendelkezett a felhívásban és a dokumentációban meghatározott műszaki követelményeket egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
1
19
20
21
58