908 talált cikk az EU kifejezésre

Kérdés: Kérdésünk az EEKD II. e) pontjának részleges kitöltésével kapcsolatos. Megalapozza-e az ajánlat érvénytelenítését az igen/nem kitöltésének következők szerinti hiánya? A kitöltés során a sorok elcsúsztak, az e) pont mellett nem jelent meg az igen/nem sor, de a megfelelő hatóság és elérhetőség, azaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az e-mail elérhetőség megfelelően lett kitöltve. Az ajánlatkérő a hiánypótlásban kérte a fenti pont helyes kitöltését, de sajnos a jelzett ok miatt az nemi gen lett kitöltve. Azonban a III. rész B pontjában az adó- és járulékfizetésre vonatkozóan helyesen válaszoltunk, tehát az ajánlatkérő meggyőző választ kapott: azaz látható, hogy nincsen járulék- és adótartozásunk, a köztartozásmentes adózók adatbázisában szerepelünk, melynek elérhetőségét szintén megadtuk a II. e) pontjában. Nem kellett volna az ajánlatkérőnek tisztázó kérdés feltevésével lehetőséget adni az EEKD II. e) pontjának pontosítására? Cégünk az eljárásban a legjobb ajánlatot adta, és a kérdésünkben szereplő, álláspontunk szerint formai hibának minősíthető ok miatt érvénytelenítettek minket. Előzetes vitarendezésre még van lehetőségünk, érdemes azt benyújtanunk?

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?

Kérdés: Érdemes-e, illetve mikor érdemes alkalmazni a Kbt. 69. § (7) bekezdés szerinti igazoláskérést?

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?

Kérdés: A Kbt. 2017. január 1. napjától hatályos 69. § (4) bekezdésének utolsó mondatával kapcsolatosan kérdésem a következő: az ajánlatkérő hogyan járhat el jogszerűen abban az esetben, ha az ajánlattevő az előírt alkalmassági követelmények csak egy része vonatkozásában csatolta az igazolásokat az ajánlata részeként (például a referenciákat csatolta, a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatokat nem). Ilyen esetben a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást kizárólag a be nem nyújtott igazolások vonatkozásában kell alkalmazni, vagy az ajánlatkérő ezen eljárási cselekményt teljes egészében mellőzi, és hiánypótlási felhívást kér az ajánlat részeként be nem nyújtott igazolás vonatkozásában is?

Kérdés: Hogyan igazolja a kartellkizáró okot a külföldi ajánlattevő?

Kérdés: Mit lehet tenni, abban az esetben, ha az ajánlattevő a bírálati szakaszban kapja meg a jogerős határozatot az öntisztázásról? Hiánypótoltatható? Ha beadhatja a határozatot, de az intézkedéseket csak az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés benyújtását követően tette meg, akkor is elfogadhatom?

Kérdés: Az ajánlatkérőnek meddig terjed a felelőssége abban, hogy az ajánlattevő az alkalmasság igazolásában részt vevőt valóban bevonja-e a teljesítésbe? Például, ha előírta, hogy csökkent munkaképességű munkavállalókat kell foglalkoztatnia az ajánlattevőnek, akkor az ajánlatkérő előírhatja-e a szerződésben, hogy ezt a teljesítés során ellenőrizheti?

Kérdés: Milyen formában kérhet tőlem a közszolgáltató referencialevelet, ha a 321/2015. kormányrendelet ezt nem teszi lehetővé?

Kérdés: A 321/2015. Korm. rendelet alapján, ha az ajánlatkérő már az ESPD-ben kéri az alkalmassági követelményeknek való megfelelés részletes igazolását, a kormányrendelet 2. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a megkövetelt alkalmassági követelményeket pontosan fel kell tüntetni a formanyomtatványban. Ez most a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a formanyomtatványba beillesztjük – például műszaki alkalmassági követelmény esetében – az AF. III.1. 3. pontja szerinti – minimumkövetelményt, az ajánlattevőnek pedig az alkalmassági követelménynek megfelelően részletesen nyilatkoznia kell a formanyomtatványban. Tehát nem csak az ESPD-minta szerinti "leírás, összegek, dátumok, megrendelők" adattartalom szerint, hanem például arról is, hogy a referenciák szerződésszerűen kerültek teljesítésre. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ezen 321/2015. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerinti követelménynek hogyan tud megfelelni az ajánlatkérő akkor, ha az ESPD mintáját az erre szolgáló elektronikus webfelületen készíti el, és ezen a webfelületen is kéri azt benyújtani? Ezen a felületen ugyanis nincs lehetőség arra, hogy akár az ajánlatkérő akár az ajánlattevő plusz adattartalmat/kiegészítést írjon be a formanyomtatványba (és így az alkalmassági követelményeket sem tudja pontosan feltüntetni).