Jogorvoslati eljárás kilátásba helyezésének jogkövetkezményei

Kérdés: Lehet-e bármilyen jogi következménye az eljárás során annak, ha egy ajánlattevő jogorvoslati eljárással fenyegetőzik?
Részlet a válaszából: […] A jogorvoslati eljárással fenyegetőzés gyakori olyan esetben, amikor előzetes vitarendezés keretében az ajánlattevő arra hívja fel a figyelmet, hogy a szándékai komolyak, akár a jogorvoslati fórumig is elmegy az igazát keresni. A kérdés feltehetően arra vonatkozik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Alvállalkozó bevonása a teljesítés során nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Amennyiben az ajánlattétel során az ajánlattevő az EEKD II. rész D pontjában szereplő kérdésre – miszerint az ajánlattevő szándékozik-e a szerződés bármely részét alvállalkozásba adni harmadik félnek – nemmel válaszolt, van-e arra mód, hogy az ajánlattevő a teljesítés során mégis igénybe vegyen alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához a közbeszerzési törvény 138. §-át kell elolvasnunk. Az (1) bekezdés értelmében az alvállalkozó, még ha bejelentett is, nem jelenik meg a teljesítésre kötelezettek között. Ez természetes, hiszen az ajánlattevővel van szerződéses viszonya az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hirdetmények keresése az EKR-ben

Kérdés: Mitől függ az, hogy az EKR-ben egyes hirdetményekre szükséges-e az érdeklődés jelzése? A megjelenő hirdetmények – E10, E20, E40 – nagy részéhez szükséges, és nem az érdeklődési határidő szerint, hanem az ajánlati határidő szerint listáz dátumra kereséskor. Lehetséges, hogy az előzetes tájékoztatókat nem listázza a rendszer? Vagy ha igen, hogyan kell rákeresni úgy, hogy még legyen lehetőség az érdeklődés jelzésére?
Részlet a válaszából: […] Az EKR-hírek között 2018. július 19-én került közzétételre az a tájékoztatás, mely szerint a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet 8. §-a alapján időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

EEKD kötelező tartalmi eleme

Kérdés: Az EEKD-ba be kell-e írni a honlapok elérhetőségét? Van ajánlatkérő, aki hiánypótoltatja, van, aki nem. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 6. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő csak akkor kötelezhető a kizáró okok hiányát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilatkozatok feltöltése részajánlattétel esetén

Kérdés: Hogyan oldhatom meg az elektronikus rendszerben azt, hogy több részre jelentkezem ugyan, de csak egy részre tölteném fel mind a 20 nyilatkozatot? Ezek némelyike bizonyos részek tekintetében felesleges, de kéri az ajánlatkérő. Ezt a dokumentummennyiséget kell egyenként feltöltenem az összes részhez? Megoldás lehet-e, ha csak egyhez töltöm fel, és a többinél arra hivatkozom, vagy ha "összecsomagolom", és mindegyikhez feltöltöm, még ha nem is releváns valamennyi rész esetében?
Részlet a válaszából: […] A sablonmásolás keretében ugyanazon dokumentumok feltöltése minden egyes részhez nem oldható meg, azaz egyenként kell feltölteni azokat. Az ajánlattevő nem hibázik akkor, ha a nyilatkozatokat együttesen egy file-ban rendezi, hiszen tartalmilag szükséges, hogy feltöltsék. Ha minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.
Kapcsolódó címkék:    

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (8) bekezdésének a) és b) pontja az alábbi korlátokat állítja az ajánlattevők elé a hiánypótlás megadása során.A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:– nem járhat a 2. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Tényleges tulajdonos meghatározása

Kérdés: Mi a járható út, ha a törvényi és a kormányrendeleti szabály a pénzmosási törvény hivatkozása körében egymásnak ellentmond? Az új vagy a régi pénzmosási törvényre kell hivatkozni a tényleges tulajdonos meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdésének kb) alpontja szerint kötelező kizáró ok hatálya alá tartozik az a társaság, amely nem képes megnevezni tényleges tulajdonosát. A Kbt. előzőekben megjelölt alpontja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.
Kapcsolódó címke:

Eljárásrend szakember cseréje esetén

Kérdés: A teljesítésben részt vevő szakemberek cseréjével, valamint új szakértők bevonásával kapcsolatosan kérem a segítségüket: Jól értelmezzük, hogy ha a teljesítés során új szakértő kerül bejelentésre (például, mert az több projekt párhuzamos futása miatt szükséges), akkor elegendő az adott szakembert a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni? Amennyiben az új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni, vagy ebben az esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti? Abban az esetben, ha új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, nemcsak alkalmasságot, hanem értékelési szempontot is igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek, valamint az értékelési szempont szerinti adott esetben végzettségnek/képzettségnek, projekttapasztalatnak megfeleltetni, vagy ez esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti, valamint rendelkeznie kell az értékelési szempont szerinti végzettséggel/képzettséggel, vagy adott esetben projekttapasztalattal?
Részlet a válaszából: […] Bontsuk kétféle esetre az új alvállalkozó bevonását:Az első eset, amikor az új alvállalkozó nem kapacitást biztosító szervezet helyett kerül bevonásra a teljesítés során:Alvállalkozó bevonása során, amennyiben nem jelölte meg az ajánlatkérő sem az ajánlatban, sem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Szakértő szakmai tapasztalatára vonatkozó időszak meghatározása

Kérdés: Amennyiben az ajánlat során adott szakértő(k) többlettapasztalata értékelési szempontként kerül meghatározásra, és az ajánlatkérő e tapasztalatra vonatkozóan maximumot is meghatároz (például legfeljebb 36 hó többlettapasztalatot értékel), viszont a bemutatni kívánt szakértőnek ettől akár lényegesen több (például 200 hó) tapasztalata van, elegendő csak a 36 hónapot feltüntetni a felolvasólapon, vagy szükséges, esetleg opcionális a tényleges tapasztalat feltüntetése? Ha elegendő a 36 hónapot feltüntetni, az önéletrajzban elég-e csak e tapasztalatokat bemutatni/kiemelni, netán opcionális, vagy szükséges a teljes önéletrajz benyújtása? Van-e a tényleges vagy az értékelésre kerülő maximum hónapszám feltüntetésének jelentősége abban az esetben, ha a teljesítés során az ajánlattevő valamilyen oknál fogva cserélni kívánja az adott szakértőt, vagy újat kíván bemutatni, és ugyan az újonnan bemutatni kívánt szakértőnek megvan a 36 hó tapasztalata, de a 200 hó nincs?
Részlet a válaszából: […] A tapasztalatra vonatkozó időszaknak az alkalmasságot igazoló szakember önéletrajzában teljeskörűen meg kell jelennie. A felolvasólapot az ajánlatkérő igénye szerint szükséges kitölteni. Amennyiben igen-nem választ szükséges adni a rendelkezésre álló tapasztalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Referenciát igazoló kapacitást biztosító szervezet bevonása a teljesítésbe I.

Kérdés: Referenciát igazoló kapacitást biztosító szervezetet szükséges-e bevonni a teljesítésbe? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A referenciát biztosító kapacitást nyújtó szervezet bevonásáról a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdése rendelkezik az alábbi tartalommal:A törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére – rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.
1
52
53
54
97