Eljárási dokumentumok javítása

Kérdés: Az ajánlatkérő vélhetően módosította az eljárási dokumentumot, ami a mentés időpontjából nem derül ki, de összehasonlítva a korábban feltöltött anyagot, van benne eltérés. Nem sok, de néhány hiba ki van javítva, és már a nyilatkozatokban is helyesen szerepel néhány adat. Egyáltalán van lehetősége az ajánlatkérőnek ebben a formában javítani az eljárási dokumentumokat? Nem kellene szólnia legalább, hogy javított rajta? Hogyan tudom igazolni, hogy én látom az eltérést a korábbihoz képest?
Részlet a válaszából: […] Ha az eljárás során az ajánlatkérő nem hirdetménytartalmat, hanem eljárási dokumentumokat módosít, nem teheti meg a gazdasági szereplők tájékoztatása nélkül. A Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése egyértelműen a közvetlen tájékoztatást írja elő, azaz egy új információ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

ESPD (EEKD) érvénytelensége

Kérdés: Érvénytelen-e az EEKD, ha az alfa pontot véletlenül beikszeltem, de egyébként minden információt megadtam, amit az ajánlatkérő kért? A hiánypótlásban is kiegészítettem a referenciával kapcsolatos adatokat, csak az alfa x-ét felejtettem el kitörölni.
Részlet a válaszából: […] A 321/2015. kormányrendelet értelmében az ajánlatkérőnek lehetősége van az alkalmassági követelmények vonatkozásában az ajánlattevő egyszerű nyilatkozatát kérni. Ez az egyszerű nyilatkozat a kérdésben is jelzett "alfa" pont, mely egyszerűen csak azt jelenti, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.
Kapcsolódó címkék:      

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a jogorvoslati eljárás kérelemre indul, úgy azt az kezdeményezheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében tehát akár olyan gazdasági szereplő is kezdeményezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.
Kapcsolódó címkék:    

Referencianyilatkozat hiánya

Kérdés: A részvételi jelentkezésben az ajánlattevő elfelejtett az egyik referenciáról nyilatkozni. Okoz-e ez később problémát az ajánlattételi szakaszban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében a kérdésben felvetett hiányosságot mindenképpen a részvételi jelentkezésben kell hiánypótolni, akár önkéntes hiánypótlás keretében. Ha azt nem veszi észre az ajánlatkérő, és nincs nyitva hiánypótlási határidő, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett probléma azóta áll fenn, hogy az ún. Ambisig-ügy miatt az európai irányelvek lehetővé tették az eredetileg csak alkalmasság keretében vizsgált szakemberek képességeinek értékelését is.A C-601/13, ún. Ambisig-ügyben az Európai Unió Bírósága az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Közös ajánlattétel nemzeti rezsimben, összefoglaló tájékoztató alkalmazása esetén

Kérdés: Ha nemzeti rezsimben összefoglaló tájékoztató alkalmazásánál felhívom ajánlattételre az ajánlattevőket, engedhetem-e a közös ajánlattételt, és ha igen, akkor ezt elő kell-e írnom korábban?
Részlet a válaszából: […] Válasszuk külön azokat az ajánlattevőket, akik/amelyek önként jelentkeztek az összefoglaló tájékoztatóra, és akiket/amelyeket az ajánlatkérő kért fel ajánlattételre. Az előbbi esetben az ajánlattevők szabadon dönthetnek a közös indulás mellett, hiszen önként jelentkeztek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Adatbázis vizsgálata vagy igazolás kérése közösségi rezsimben

Kérdés: Ajánlatkérőként statisztikai állományi létszámot írtunk elő közösségi rezsimben. Mikor kell adatbázist vizsgálni és/vagy igazolást kérni, az EEKD-val együtt, vagy az értékelés végén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint egyértelművé teszi, hogy amennyiben elektronikus adatbázis létezik az érintett alkalmassági követelmény vonatkozásában, abban az esetben azt kell vizsgálni. A szabályozás tehát nem tesz különbséget a kizáró okok és az alkalmassági követelmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása gyorsított nyílt eljárásban

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy gyorsított nyílt eljárás esetében az ajánlatkérő ajánlattételi határidőt hosszabbítson? (Szükség lenne rá, mert nagyon sok a hiba a felhívásban és a dokumentációban.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi és részvételi határidő meghatározásának szabályai alapján eleve úgy kell meghatározni a határidőt, hogy elegendő idő álljon az ajánlatételre az ajánlattevők rendelkezésére. A határidő hosszabbítására vonatkozó kötelezettség csak akkor áll fenn, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A félreértést azt eredményezheti, hogy az elektronikus licit maga egy eljárástípus nemzeti rezsimben, mely valójában egy elektronikus aukcióból áll. A vonatkozó, a Kbt. 116. §-a szerinti szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Valóban kötelező lesz-e az elektronikus közbeszerzés bevezetése? Ha igen, akkor pontosan mikortól, mely ajánlatkérők számára, milyen értékhatártól, milyen eljárási cselekményekre, és ki fogja szolgáltatni azt?
Részlet a válaszából: […] A 2014/24/EU irányelvben az elektronikus közbeszerzésre kötelezés az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kommunikációra vonatkozik az eljárás minden szakaszában az eljárást megindító hirdetménytől az eredményről szóló tájékoztató közzétételéig az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.
Kapcsolódó címke:
1
60
61
62
97