Ismételt hiánypótláskérés jogszerűsége

Kérdés: A felhívásban és a dokumentációban elő­írt – több nyilatkozati pontot tartalmazó – nyilatkozatot az ajánlattevő nem nyújtotta be az ajánlata részeként. Az ajánlatkérő a hiánypótlás során ezt a nyilatkozatot kérte pótolni, azonban a hiánypótlás részeként benyújtott nyilatkozat több – kitöltendő – pontját nem töltötte ki az ajánlattevő. Ha az ajánlatkérő újabb hiánypótlási felszólításában előírja, hogy az ajánlattevő a nyilatkozatot a hiányos pontok kitöltésével nyújtsa be, azzal az ajánlatkérő megszegi az ismételt hiánypótláskérést tiltó előírást? A kérdés szerinti eset a régi és az új Kbt. hiánypótlásra vonatkozó előírásai tekintetében azonos megítélés alá tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...hiányainak pótlásáról szólna, amely az eredeti nyilatkozat tulajdonképpeni kiegészítésére irányulna. Az irányadó döntőbizottsági gyakorlat szerint a nyilatkozat hiánya megkülönböztetendő a nyilatkozat hiányosságától, mert az első esetben maga a dokumentum hiányzik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Részletesárajánlat-meghatározás értelmezése hiánypótlásnál

Kérdés: A hiánypótlás szabályainál a 71. § (8) bekezdésének b) pontjában, a zárójelben lévő "részletes­árajánlat"-meghatározás mit takar? Értelmezhető árubeszerzésre vagy szolgáltatásmegrendelésre is?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés) esetében értendő, hanem vállalkozási szerződés keretében szolgáltatásmegrendelés vonatkozásában is. A hazai gyakorlat azonban ezen túlterjeszkedett, és árubeszerzés esetében a részletes árajánlatba sorolta gyakran a rabatt mértékét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...értékét is – Kbt. 17. §-ának (5) bekezdése.A műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egység az Európai Unió Bírósága gyakorlata alapján került elfogadásra, azonban önmagában nem értelmezhető, ezért nem tekinthető automatikusan minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kapacitást biztosító szervezet kötelezettségvállalására irányuló okirat tartalmi követelményei

Kérdés: Milyen minimális tartalmi követelményei vannak az új Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti "kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okirat"-nak – különös tekintettel a meghívásos és a tárgyalásos eljárások részvételi szakaszában történő benyújtási kötelezettség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...valamint ajánlattevő nyilatkozata a kötelezettségvállalás igénybevételére. Ezzel kapcsolatban nem tartjuk kizártnak, hogy a gyakorlat során e kérdésben is kialakítanak az ajánlatkérők egy kötelező elemeket tartalmazó szerződésmintát – hasonlóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Konzultáció, kiegészítő tájékoztatás helyszíni bejárás esetén

Kérdés: Helyszíni bejárás alkalmazása esetén az ajánlatkérő rendelkezhet-e úgy a felhívásban, illetve a dokumentációban, hogy a helyszíni bejárás, illetve helyszín megtekintése során kiegészítő tájékoztatást, konzultációt nem nyújt? A korábbi Kbt. – 2011. évi CVIII. törvény – 45. §-ának (8) bekezdésében arra utalt, hogy a helyszíni bejárás során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra alkalmazandók a törvény 45. §-ának (1)–(7) bekezdései. Az eddigi gyakorlat szerint a felhívásban/dokumentációban rögzítésre került, hogy helyszíni bejárás során nem nyújt kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő, hanem a felmerült kérdéseket írásban, a Kbt. 45. § (1)–(6) bekezdésekben foglaltak szerint, a bejárást követően tehetik fel a gazdasági szereplők. (Ezt olyan okok indokolják, hogy nem minden esetben lehet a helyszíni bejárás során felmerült kérdésekre azonnal válaszolni stb.) Tekintettel arra, hogy a helyszíni bejárás során kiegészítő tájékoztatás nyújtására az új Kbt. szerint csak a konzultáció keretében kerülhet sor – az új Kbt. 56. §-ának (7) bekezdése csak a (6) bekezdésre utal vissza –, úgy kell-e értelmezni, hogy kötelező tartani konzultációt is, vagy alkalmazható a korábbi gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. esetében a kiegészítő tájékoztatásra helyszíni bejárás esetében általában visszautalt a törvény. Az új Kbt., a 2015. évi CXLIII. törvény esetében az alábbi, 56. § (6) bekezdésre történő visszautalás értelmezhető úgy, hogy a helyszíni bejárás csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Szerződések továbbteljesítése jogutódlás esetén

Kérdés: Cégünk hazai üzletágát kiszervezi és gyakorlatilag egy másik, most már német tulajdonú cég keretein belül fog tovább működni. Milyen feltételekkel tudjuk a létező közbeszerzési szerződéseinket (két érintett szerződés, hatálya 2016. októberben jár le) tovább teljesíteni? Ha van rá megoldás, akkor ez már a hatályos szerződés esetében is alkalmazható-e?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. kifejezetten kitér a jogutódlás kérdéskörére, sőt a részleges jogutódlásról is tartalmaz külön szabályokat. Az alábbiak szerint a részletes jogutódlás akkor eredményezheti a szerződő fél megváltozását, ha egy gazdasági egységként működő üzletág kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Konzorciumi megállapodások módosíthatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban meghatározta a közös ajánlattétel esetén kötendő konzorciumi szerződés kötelező tartalmi elemeit, és rendelkezett arról is, hogy annak tartalmát a szerződés teljesítéséig nem változtathatják meg a felek. Van-e olyan eset, amikor ez a szerződés mégis változtatható? Közös ajánlattevőként köthetünk-e egymás között további olyan megállapodást, amit nem nyújtunk be az ajánlattal együtt, de rendezzük benne a konzorciális jogviszony dokumentáción túlmenő vonatkozásait is? Ha igen, ennek szabadon változtathatjuk a tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...25. §-ának (6) bekezdésre is egyértelműen rögzít –, akkor a felek ezzel ellentétesen nem állapodhatnak meg külön szerződésben sem.Gyakorlati szempontból ugyanakkor nagyon fontos lehet a konzorciumi szerződést kiegészítő megállapodás. Mivel a konzorciumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Azonos tartalmú szolgáltatások beszerzése eltérő megnevezéssel

Kérdés: Ha egy ajánlatkérő folyamatosan azonos vállalkozástól rendel meg szolgáltatásokat gyakorlatilag azonos tartalommal, de más-más elnevezéssel, elfogadható-e, hogy az összességében 100 M Ft nagyságrendet is elérő megrendeléseket darabonként, ún. háromajánlatos eljárásban szerzi be?
Részlet a válaszából: […] ...(1)–(3) bekezdései.Amennyiben a fentiekben hivatkozott, 18. § (3) bekezdés alkalmazására nincs lehetőség, pontosabban az ajánlatkérő gyakorlatilag feldarabolt egy szolgáltatáscsomagot, melyek egy cél érdekében, azonos rendeltetéssel, hasonló tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Későn benyújtott ajánlatok kezelése

Kérdés: Mi lesz a határidőn túl benyújtott ajánlatok sorsa?
Részlet a válaszából: […] ...korábbiakban a Kbt. nem tartalmazott szabályt a későn benyújtott, tehát érvénytelen ajánlatok vonatkozásában, ezért vegyes gyakorlat alakult ki. Vagy át sem vették, vagy jegyzőkönyvben rögzítették azt az ajánlatkérők, majd vagy jelezték azt az összegezésben, vagy nem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Kérdésfeltevés lehetősége az ajánlatok bontását követően

Kérdés: A bontástól az írásbeli összegzés megküldéséig milyen információt kérhetek az ajánlatkérőtől mint ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...és döntsön arról, hogy hozzá tud-e járulni a későbbiekben az ajánlati kötöttség esetleges meghosszabbításához. Ennek hiányában gyakorlatilag nincs értelme teljesítenie hiánypótlásnak és indokoláskérésnek megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.
1
29
30
31
95