Képviselet az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében

Kérdés: A 66/2019. Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a 424/2017. Korm. rendelet 13. §-át, amely a képviseletre vonatkozó szabályozást tartalmazta. Ezek szerint már az a vélelem nem él, hogy aki a gép előtt ül, a cég képviselőjének tekinthető az ajánlat megtételekor?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendeletből 2019. április 1-jétől kikerült szabály a Kbt. része lett. A 41/A. § rögzíti, hogy a hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkező személyt a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni. A vélelem tehát maradt a továbbiakban is. A kapacitást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Eljárás fordítás pontatlansága esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő azért zárja ki az ajánlattevőt, mert az általa benyújtott fordítás nem pontosan azt tartalmazza, mint amit az eredeti nyilatkozat, azaz például elírtak benne egy számot?
Részlet a válaszából: […] ...készített, és mindez közvetlen hatással van az ajánlat értékelésére vonatkozó ajánlattevői döntésre, így az alábbi kizáró ok hatálya alá kerül az ajánlattevő. Ennek feltétele, hogy az összegezésben is kitérjen rá az ajánlatkérő, ellenkező esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Kapacitást biztosító cég kizárása bírálati szakaszban

Kérdés: Kizárhatja-e az ajánlatkérő a kapacitást nyújtó céget bírálat közben, ha az érintett cég kizáró ok alá került, vagy hiánypótlást kell kérnie, illetve mi az eljárásrend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes ajánlatok érvényességéről, történik a kizáró ok alá kerülés. Amennyiben az ajánlatkérő tudomást szerez a kizáró ok hatálya alá kerülésről, szükséges annak megítélése, hogy a kapacitást biztosító cseréjével hiánypótoltatható-e a kérdés. Ha igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...esetében támogatás iránt pályázik az ajánlatkérő, mely feltétele a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés hatálybalépésének. A Kbt. 53. §-ának (5) bekezdése szerint az eljárást megindító felhívásban az eredménytelenségi ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Egyházak közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi ingatlant szeretnénk felújítani pályázati pénzből. A támogatásra egyház pályázik. Ebben az esetben ki kell írni közbeszerzést a kivitelezésre?
Részlet a válaszából: […] ...egyház mint jogi személy nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy támogatás esetében mentesülne a közbeszerzési kötelezettség alól, amennyiben a támogatás a Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozik. Vannak olyan egyházi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Megbízhatósági határozat figyelembevételének mellőzése

Kérdés: Az öntisztázással kapcsolatban egy előadáson hallottam egy uniós ügyről. A magyar gyakorlatot ismerem, de az EUB-t nem, kérem, írjanak erről röviden. A kérdésem, hogy rendben van-e az, ha valaki a megbízhatósági határozatot nem veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a német rendszerben nem hatóság dönt az érintett ajánlattevő megbízhatóságáról és kizáró ok hatálya alá tartozásáról. Tehát az ügy nem arról szól, hogy már döntött egy hatóság az érintett ajánlattevő öntisztázásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...okok közül szükségtelen volt azokat is felsorolni, melyeket az ajánlattevő teljesített a hiánypótlás során. Nincs olyan szabály hatályban, mely szerint ha bebizonyosodik, hogy legalább egy érvénytelenségi ok fennáll, akkor az megalapozza a részvételi jelentkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának megdőlése visszamenőleges hatállyal

Kérdés: Megdőlhet-e utólag egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja a szerződés módosítása során?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban, illetve az az alapján megkötött szerződés teljesítésében részt vevő felek magatartásának nem lehet olyan visszaható hatályú magatartása, mely alapján az eljárás megkezdésekor fennálló jogszerű tényhelyzetet utólag módosítsák.Függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Tevékenység kiszervezésének hatása a teljesítés folyamatára

Kérdés: Egy tevékenység kiszervezése esetén van-e lehetőség arra, hogy tovább folytatódjon a teljesítés?
Részlet a válaszából: […] ...során kerül a szerződés átruházásra; ha a szerződésbe lépő jogutód nem áll a közbeszerzési eljárásban alkalmazott kizáró ok hatálya alatt – az ajánlattevőre irányadó szabályok szerint, a 138. § (2)–(4) bekezdésének alkalmazásával –, megfelel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

A Kbt. 104. §-ának kötelező alkalmazása annak előírása esetén

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni a Kbt. 104. §-ának (7) bekezdését, amennyiben az eljárást megindító felhívásban előírtam azt?
Részlet a válaszából: […] ...nem az első, hanem az azt követő eljárásra utal, amelyben hivatkozik arra, hogy már volt előzményeljárás, melynek szerződése jelenleg is hatályban van. Így a piaci szereplők tudnak tájékozódni az első eljárás eredményéről. Amennyiben az ajánlatkérő az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.
1
26
27
28
151