Találati lista:
261. cikk / 887 Alvállalkozó bevonása nemleges nyilatkozat esetén
Kérdés: Be lehet-e vonni alvállalkozót abban az esetben, ha az ajánlatban az ajánlattevő úgy nyilatkozott, hogy nem fog bevonni a teljesítésbe alvállalkozót? Akadályozza ezt valamilyen törvény?
262. cikk / 887 Nyilatkozattevő és nyilatkozattétel kapacitást biztosító szervezet bevonása esetén
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás során az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására az ajánlatkérő a 321/2015. kormányrendelet 20. §-ának (2) és 25. §-ának (2) bekezdése alapján lehetővé tette egyszerű nyilatkozat benyújtását. Az ajánlattevő azonban önmagában nem felel meg az alkalmassági követelménynek, csupán más szervezet (alvállalkozó) kapacitását bevonva válik alkalmassá a teljesítésre. Ilyen esetben a kormányrendelet szerinti nyilatkozatot kinek kell megtennie az ajánlatban? Az ajánlattevőnek, vagy a kapacitást biztosító más szervezetnek? Szükséges-e az egyszerű nyilatkozat mellé benyújtani a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti nyilatkozatokat is?
263. cikk / 887 Eljárás alvállalkozó, szakember cseréje esetén
Kérdés: A Közbeszerzési Hatóság szerződésmódosításra vonatkozó útmutatójában szerepel, hogy szakember-, illetve alvállalkozó-csere, -bevonás esetén szerződésmódosításnak van helye. Ezek szerint minden egyes alvállalkozó-csere (bevonás) esetében szerződésmódosításra van szükség, még akkor is, ha az alvállalkozók nem jelennek meg az ajánlatban, hanem bejelentésüket külön adminisztráljuk, tehát az nem a szerződés része?
264. cikk / 887 Konzorciumi név használata a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ügyvéd azt javasolja, hogy ne konzorciumi névvel induljunk, hanem minden egyes ajánlattevő neve szerepeljen, így elég hosszadalmas hivatkozni ránk mint közös ajánlattevőre. Mi az álláspontjuk, van-e ennek relevanciája, egyáltalán értelme, hogy ezen vitatkozunk ajánlattétel helyett?
265. cikk / 887 Keretösszeg növelése keretmegállapodásban
Kérdés: Növelhető-e a keretmegállapodás keretösszege? Van-e ennek korlátja, illetve a Kbt. 104. §-ának (8) bekezdése nem akadályozza ezt?
266. cikk / 887 Jogorvoslati jogosultság gyakorlásának határideje
Kérdés: Miért indíthat az ÁSZ egy 2013-as ügyben még most is jogorvoslati eljárást? Nem késői ez most már? (Közbeszerzés mellőzése történt.)
267. cikk / 887 Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől
Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
268. cikk / 887 Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása hivatalból
Kérdés: Ha bizonyos kérelmi elemekre megállapítja a KDB, hogy megkésett, jogsértő, nem kötelező-e saját hatáskörben eljárnia, felhívni a Közbeszerzési Hatóság elnökének a figyelmét a jogsértő eljárásra?
269. cikk / 887 Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai
Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
270. cikk / 887 Ajánlattevő döntése szerinti, alternatív igazolási mód
Kérdés: Ez idáig az egységes joggyakorlat szerint az ellenszolgáltatás mértékét vagy azzal arányosan a közbeszerzés mennyiségét kellett, illetve lehetett az ajánlatkérőnek előírnia referencia alkalmassági követelményként, és ahhoz igazodóan az igazolási módot. Most kvázi alternatív igazolási módot kell lehetővé tenni az ellenszolgáltatás mellett, a mennyiséggel. Ebben az esetben az ajánlattevő fogja eldönteni, hogy melyik neki a szimpatikusabb mód?
