Találati lista:
271. cikk / 890 Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása hivatalból
Kérdés: Ha bizonyos kérelmi elemekre megállapítja a KDB, hogy megkésett, jogsértő, nem kötelező-e saját hatáskörben eljárnia, felhívni a Közbeszerzési Hatóság elnökének a figyelmét a jogsértő eljárásra?
272. cikk / 890 Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai
Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
273. cikk / 890 Ajánlattevő döntése szerinti, alternatív igazolási mód
Kérdés: Ez idáig az egységes joggyakorlat szerint az ellenszolgáltatás mértékét vagy azzal arányosan a közbeszerzés mennyiségét kellett, illetve lehetett az ajánlatkérőnek előírnia referencia alkalmassági követelményként, és ahhoz igazodóan az igazolási módot. Most kvázi alternatív igazolási módot kell lehetővé tenni az ellenszolgáltatás mellett, a mennyiséggel. Ebben az esetben az ajánlattevő fogja eldönteni, hogy melyik neki a szimpatikusabb mód?
274. cikk / 890 Szakember utólagos bevonása a teljesítésbe
Kérdés: A Kbt. 138. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben, ha az ajánlattevő olyan szakembert szeretne utólag a szerződés teljesítése során bevonni, akit az alkalmassági követelményeknél, az alkalmasság igazolásánál az eljárás során nem vett figyelembe, erre vonatkozóan milyen dokumentálási kötelezettsége keletkezik az ajánlatkérőnek?
275. cikk / 890 Közszolgáltatók referencialevél iránti igényének alapja
Kérdés: Milyen formában kérhet tőlem a közszolgáltató referencialevelet, ha a 321/2015. kormányrendelet ezt nem teszi lehetővé?
276. cikk / 890 Közös ajánlattétel nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Jól értelmezzük-e, hogy a legutóbbi Kbt. módosítás eredményeképpen a Kbt. 113. §-ának (2) bekezdése alapján nemzeti eljárásrendben már azok az ajánlattevők is jogosultak egymással közösen ajánlatot tenni, akiknek/amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást közvetlenül megküldte?
277. cikk / 890 Ajánlatkérő ellenőrzése
Kérdés: Hogyan ellenőrizheti az ajánlatkérő a referenciák esetében, hogy a nem magyarországi illetőségű szerződést kötő másik fél a 24/2014/EU irányelv szerinti ajánlatkérőnek minősül?
278. cikk / 890 Kbt. 75. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásának időkorlátja
Kérdés: A Kbt. 75. § (1) bekezdésének f) pontja új eredménytelenségi okot vezetett be. Ez az eredménytelenségi ok milyen időkorlátok között alkalmazható, azaz mikor élhet ezzel az ajánlatkérő? Együtt értelmezendő ez a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdésével, vagy az ellenőrzésre jogosult szerv döntését követően bármely esetben alkalmazható? Mi a teendő az időközben már esetlegesen megkötött szerződéssel?
279. cikk / 890 Súlyos jogsértés megállapítására jogosult szervezet a Kbt. 75. § (2) bekezdése f) pontjának alkalmazásában
Kérdés: A súlyos jogsértés miatti eredménytelenné nyilvánítás jelentheti-e azt, hogy jogorvoslati fórum nem döntött az ügyben, csak az ellenőrzést végző szervezet gondolja úgy, hogy ez a jogsértés megtörtént? Hiszen eredménytelenséget nehezen keletkeztethet egy olyan vélelem, melyet egy szerv állapít meg, és amely ellen jogorvoslatnak az ajánlatkérő részéről nem is volt helye. Jól gondoljuk?
280. cikk / 890 Megállapodás szakértő közreműködéséről
Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
