Közhasznú alapítvány adományokból történő árubeszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Felszámolási eljárásban felszámolásra került az alapító, egy közhasznú alapítvány. A felszámoló az alapítványt kiengedte a felszámolási eljárás alól. Alapító hiányában a kuratórium gyakorolja a tulajdonosi jogokat, az alapítvány főleg a Covid-járvánnyal összefüggésben egyre komolyabb összegű pénzadományokat kap, melyből egészségügyi intézmény részére műszereket, gépeket vásárol. Az alapítvány felett a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján az a)-e) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást nem gyakorol, működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) nem finanszírozza. Pénzügyi vagyonát képező – magánszemélyek, gazdasági társaságok által juttatott – adományokból történő áruvásárlása lehet-e közbeszerzés-köteles, ha a támogatási összege meghaladja a nettó 15 millió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező kifejezetten a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pont szerint azonosította azokat a pontokat, mely alapján az érintett alapítvány nem tartozik a Kbt. alanyi hatálya alá.A Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja szerint az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...ám annak szükségessége valamilyen előre nem látható ok miatt mégiscsak felmerül. A kérdés megválaszolásához a Ptk. és a Kbt. együttes, egymásra tekintettel történő értelmezése nyújthat segítséget. APtk. alapján általánosságban univerzális vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:  

Csatlakozási kötelezettség az NKOH-hoz

Kérdés: Két szervezet összevonásának előkészítése során kötelező-e a Nemzeti Kommunikációs Hivatal szolgáltatásainak igénybevétele?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó beszerzési eljárás a Korm. rendelet értelmében magában foglalja a szervezetfejlesztési feladat megvalósítását célzó, a Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzési és a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárást is, ami tágabb meghatározás, mint a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.
Kapcsolódó címkék:  

Korábbi eljárásban felhasznált EEKD elfogadásának feltételei

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárási rend esetén EEKD alkalmazására nem került sor. A kiírás szerint az ajánlatkérőnek a korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált EEKD-t is el kell fogadnia, ha az a valóságnak megfelelő tartalmú. Itt nem egyértelmű számomra, hogyan kell eljárni. Régi (hatályon kívüli) Word-formátumot kell kitölteni mai dátummal, vagy egy korábbi eljárásból kellene átemelni akkori dátummal?
Részlet a válaszából: […] ...17. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban egyszerű nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy nem tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Nemzeti eljárásrendben bekérhető nyilatkozatok

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárásban a kizáró okok tekintetében nem szerepel a kiírásban a közjegyzői ellenjegyzést elváró 62. § (1) bekezdés d) pontja és 62. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat, illetve a 62. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti nyilatkozat. Ezek sem a nyilatkozatminták között, sem EKR-űrlap formájában nem kerültek kiírásra. Ennek ellenére csatolnunk kell ezeket ajánlattevőként az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel a nyilatkozat csatolására szükség lesz az eljárás során, vélhetően az ajánlatkérő azért nem írta elő, mert majd a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerint eljárva a bírálat második szakaszában fogja azt kérni.(Kéziratzárás: 2021. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Részvételre jelentkező alkalmassága a DBR-ben

Kérdés: A DBR részvételi jelentkezési határidőt követő napon lesz saját szakemberünk. Egyrészt be lehet-e vonni kapacitást biztosítót a DBR-be, másrészt megtehetjük-e, hogy inkább a határidő lejártát követően egy nappal adjuk be a részvételi jelentkezést a DBR-be?
Részlet a válaszából: […] ...létrejöjjön a DBR, így valójában mindegy, hogy a részvételre jelentkező mikor lesz alkalmas a rendszer létrejövetelét követően.A Kbt. 107. § (5) bekezdése alapján a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a részvételi határidőt az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Kizárás "nulla megajánlás" esetén

Kérdés: Kizárható-e már az eljárást megindító felhívásban a részletes költségvetésben egyes esetekben tett nulla megajánlás miatt az ajánlattevő, mert például a konkrét esetben nem volt értelmezhető a munkabér? (Az eredeti dokumentumban az ajánlatkérő nem utalt kifejezetten kizárásra, de az összegezésben utal erre az indokra.)
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban felmerült valamennyi díjat, adót, járulékot, egyéb költségeket. A díjon felül nem érvényesíthető többletköltség. A Kbt. 72. §-a szerint lényeges ajánlati elem maga az átalánydíj. Közbeszerzési szempontból annak van relevanciája, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Eljárás szerződéskötési határidő elmulasztása esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az összegezéstől számított (60 nap) ajánlati kötöttség ideje lejárt, és a nyertes ajánlattevő még nem írta alá a szerződést? (Ajánlati biztosíték nem került kiírásra az eljárás során.)
Részlet a válaszából: […] ...helyzetben, egyébiránt hivatalból kezdeményezésre indult eljárásban a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmezett megsértette a Kbt. 131. § (9) bekezdését azzal, hogy nem kötötte meg a közbeszerzési eljárás eredményeként a szerződést az ajánlatkérővel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Kapacitást nyújtottunk egy eljárásban, az összegezésben nem vagyunk megjelölve sehol alvállalkozóként. Egy másik ajánlattevő nyert, akinek korábban kivitelezési ajánlatot adtunk, az összegezésben itt sem vagyunk megjelölve alvállalkozóként. Ebben az esetben elvégezhetjük a kivitelezési munkát a nyertes részére?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti eset egyértelműen nem ütközik a többes megjelenés tilalmába.A Kbt. 36. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Együttes megfelelés az árbevételi feltételnek

Kérdés: Megfelelhet-e úgy az ajánlattevő az árbevételi feltételnek, hogy a kapacitást biztosító szervezet árbevétele és az ajánlattevő árbevétele együttesen teszi ki az igényelt mértéket, amit az ajánlatkérő kér?
Részlet a válaszából: […] ...véleményünk szerint nem tiltja a Kbt., hogy az árbevétel vagy a beszerzés tárgya szerinti árbevétel több gazdasági szereplő árbevételéből adódjon össze. Létezik ugyanakkor olyan pénzügyi, gazdasági alkalmassági szempont, mint például a mérleg szerinti eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.
1
71
72
73
459