Nyilatkozattevő és nyilatkozattétel kapacitást biztosító szervezet bevonása esetén

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás során az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására az ajánlatkérő a 321/2015. kormányrendelet 20. §-ának (2) és 25. §-ának (2) bekezdése alapján lehetővé tette egyszerű nyilatkozat benyújtását. Az ajánlattevő azonban önmagában nem felel meg az alkalmassági követelménynek, csupán más szervezet (alvállalkozó) kapacitását bevonva válik alkalmassá a teljesítésre. Ilyen esetben a kormányrendelet szerinti nyilatkozatot kinek kell megtennie az ajánlatban? Az ajánlattevőnek, vagy a kapacitást biztosító más szervezetnek? Szükséges-e az egyszerű nyilatkozat mellé benyújtani a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti nyilatkozatokat is?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban induljunk ki abból, hogy a nemzeti rezsimben induló eljárások esetében kizárható-e a kapacitást biztosító szervezet bevonása az ajánlattevő által. A Kbt. 112. §-a a törvény Második Részében meghatározott szabályok követését írja elő, a 113-116....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Igazolások vizsgálata részvételi szakaszban

Kérdés: Miért nincs arra lehetőség, hogy a részvételi szakaszban megvizsgáljam az összes igazolást? Mi értelme van így a részvételi szakasznak? Ez az irányelvi szabályokból következik, vagy hazai sajátosság?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-a szerinti főszabály az igazolások bekérését az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglaltaknak megfelelően az ajánlattételi szakaszban teszi lehetővé. A 69. § (1) bekezdése általánosan fogalmaz, azonban a 69. § (4) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Kapacitást nyújtó szervezet bevonása a bírálat második szakaszában alkalmassági követelmények teljesítése érdekében

Kérdés: Az ajánlatkérő a bírálat második szakaszában megállapítja, hogy az ajánlattevő által benyújtott referencia nem felel meg az alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben – a bírálat második szakaszában – van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő az alkalmassági követelmények teljesítése érdekében bevonjon kapacitást nyújtó szervezetet? Ugyanis, ha a válasz igen, akkor EEKD-t kell benyújtani a kapacitást nyújtó szervezet vonatkozásában, és ezzel az ajánlatkérő újra a bírálat első szakaszába kerül, amelyet már egyszer lezárt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adott válaszban induljunk ki a Kbt. 69. § (9) bekezdésének szabályából, amely alapján elvileg eltérő adatok is feltüntethetők az igazolás során azoktól, amelyeket az ajánlattevő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban nyilatkozott.A 69. § (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Öntisztázás hamis adatszolgáltatás esetén

Kérdés: Hogyan lehet hamis adatszolgáltatás esetén öntisztázni, amikor a jogsértés megtörtént, ráadásul épp a közbeszerzési eljárásban? Van annak relevanciája, hogy valamely gazdasági szereplő megígéri, hogy soha többé nem tesz ilyet? Egyáltalán vizsgálja a DB ilyenkor az eredeti ügyet?
Részlet a válaszából: […] Az öntisztázás, melyet a hatályos törvény vezetett be a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) rendelkezései alapján, kiterjed a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos kizáró okra, melyet a Kbt. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kizáró okok igazolása védelmi beszerzéseknél

Kérdés: Védelmi beszerzések esetében a kizáró okok igazolása nincs összhangban a 321/2015. számú kormányrendelettel. Valójában hiányos, vagy leginkább problémát okoz. Van arra lehetőség, hogy mégis a kormányrendeletre hivatkozva határozzuk meg az igazolási formát?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alábbi kivételi körei kerültek megfogalmazásra a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzések vonatkozásában:A Kbt. 9. §-ának (1) bekezdése alapján a törvényt nem kell alkalmazni– a külön törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Nyilatkozatok formai követelményei uniós rezsimben

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban elfogadható-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint bekért, kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített ajánlattevői nyilatkozat, ha nem eredeti, hanem másolati példányban került benyújtásra? Vagy szükséges ismételten eredeti formában bekérni azt?
Részlet a válaszából: […] A fenti kérdés kétféleképpen is értelmezhető. Egyrészt, ha már az ajánlattétel során eredeti formában az ajánlattevő benyújtotta az érintett nyilatkozatot közjegyző által hitelesítve, és azt másolati formában nyújtja be, miután nyertesnek nyilvánították, másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Eljárás alvállalkozó, szakember cseréje esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Hatóság szerződésmódosításra vonatkozó útmutatójában szerepel, hogy szakember-, illetve alvállalkozó-csere, -bevonás esetén szerződésmódosításnak van helye. Ezek szerint minden egyes alvállalkozó-csere (bevonás) esetében szerződésmódosításra van szükség, még akkor is, ha az alvállalkozók nem jelennek meg az ajánlatban, hanem bejelentésüket külön adminisztráljuk, tehát az nem a szerződés része?
Részlet a válaszából: […] A hatályos közbeszerzési törvény értelmében az ajánlattevőnek bejelentési kötelezettsége van az új alvállalkozók vonatkozásában. E kötelezettség kereteire, azaz hogy mindezt az ajánlatban megjelölt vagy a szerződésben külön nevesített alvállalkozók vonatkozásában teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Nyilatkozat alvállalkozóról

Kérdés: A 2011. évi CVIII. törvény 128. §-ának (2) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő a teljesítés során kizárólag a 10 százalék feletti alvállalkozót köteles bejelenteni, tekintettel a 40. § (1) bekezdés b) pont szerinti nyilatkozatra, vagy a 10 százalék alatti alvállalkozókról is köteles nyilatkozni, ha a teljesítés a 2015. évi törvény hatálya alá is benyúlik?
Részlet a válaszából: […] Valóban csak a 10 százalék mértékben részt vevő alvállalkozót kellett bejelenteni az eljárás során, és igen, a Kbt. 128. §-ának (2) bekezdése alapján valamennyi alvállalkozót be is kellett jelenteni kizáró oki nyilatkozattal.A Kbt. 128. §-ának (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Alvállalkozó EEKD-benyújtási kötelezettsége

Kérdés: Ha az alvállalkozót megjelölöm, nevesítem is, akkor az alvállalkozó köteles-e EEKD-t benyújtani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (1) és (3) bekezdései értelmében az ajánlattevő vagy a részvételi jelentkező, valamint a kapacitást biztosító szervezet köteles egységes európai közbeszerzési dokumentumot benyújtani. Utóbbinak azonban nem az egész dokumentumot kell kitöltenie.A Kbt. 67....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
Kapcsolódó címkék:      

Új pénzmosási törvény hatása a gazdasági szereplők nyilatkozataira

Kérdés: Van annak hatása a nyilatkozatainkra, hogy hatályba lépett az új pénzmosási törvény?
Részlet a válaszából: […] A kérdés azért fontos, mert a hatályos (közbeszerzési) szabályozás kifejezetten a már nem hatályos jogszabályra utal. A 2017. június 26-án hatályba lépett, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
30
31
32
94