Találati lista:
311. cikk / 946 Igazolások vizsgálata részvételi szakaszban
Kérdés: Miért nincs arra lehetőség, hogy a részvételi szakaszban megvizsgáljam az összes igazolást? Mi értelme van így a részvételi szakasznak? Ez az irányelvi szabályokból következik, vagy hazai sajátosság?
312. cikk / 946 Kapacitást nyújtó szervezet bevonása a bírálat második szakaszában alkalmassági követelmények teljesítése érdekében
Kérdés: Az ajánlatkérő a bírálat második szakaszában megállapítja, hogy az ajánlattevő által benyújtott referencia nem felel meg az alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben – a bírálat második szakaszában – van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő az alkalmassági követelmények teljesítése érdekében bevonjon kapacitást nyújtó szervezetet? Ugyanis, ha a válasz igen, akkor EEKD-t kell benyújtani a kapacitást nyújtó szervezet vonatkozásában, és ezzel az ajánlatkérő újra a bírálat első szakaszába kerül, amelyet már egyszer lezárt.
313. cikk / 946 Öntisztázás hamis adatszolgáltatás esetén
Kérdés: Hogyan lehet hamis adatszolgáltatás esetén öntisztázni, amikor a jogsértés megtörtént, ráadásul épp a közbeszerzési eljárásban? Van annak relevanciája, hogy valamely gazdasági szereplő megígéri, hogy soha többé nem tesz ilyet? Egyáltalán vizsgálja a DB ilyenkor az eredeti ügyet?
314. cikk / 946 Kizáró okok igazolása védelmi beszerzéseknél
Kérdés: Védelmi beszerzések esetében a kizáró okok igazolása nincs összhangban a 321/2015. számú kormányrendelettel. Valójában hiányos, vagy leginkább problémát okoz. Van arra lehetőség, hogy mégis a kormányrendeletre hivatkozva határozzuk meg az igazolási formát?
315. cikk / 946 Nyilatkozatok formai követelményei uniós rezsimben
Kérdés: Uniós nyílt eljárásban elfogadható-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint bekért, kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített ajánlattevői nyilatkozat, ha nem eredeti, hanem másolati példányban került benyújtásra? Vagy szükséges ismételten eredeti formában bekérni azt?
316. cikk / 946 Eljárás alvállalkozó, szakember cseréje esetén
Kérdés: A Közbeszerzési Hatóság szerződésmódosításra vonatkozó útmutatójában szerepel, hogy szakember-, illetve alvállalkozó-csere, -bevonás esetén szerződésmódosításnak van helye. Ezek szerint minden egyes alvállalkozó-csere (bevonás) esetében szerződésmódosításra van szükség, még akkor is, ha az alvállalkozók nem jelennek meg az ajánlatban, hanem bejelentésüket külön adminisztráljuk, tehát az nem a szerződés része?
317. cikk / 946 Nyilatkozat alvállalkozóról
Kérdés: A 2011. évi CVIII. törvény 128. §-ának (2) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő a teljesítés során kizárólag a 10 százalék feletti alvállalkozót köteles bejelenteni, tekintettel a 40. § (1) bekezdés b) pont szerinti nyilatkozatra, vagy a 10 százalék alatti alvállalkozókról is köteles nyilatkozni, ha a teljesítés a 2015. évi törvény hatálya alá is benyúlik?
318. cikk / 946 Alvállalkozó EEKD-benyújtási kötelezettsége
Kérdés: Ha az alvállalkozót megjelölöm, nevesítem is, akkor az alvállalkozó köteles-e EEKD-t benyújtani?
319. cikk / 946 Új pénzmosási törvény hatása a gazdasági szereplők nyilatkozataira
Kérdés: Van annak hatása a nyilatkozatainkra, hogy hatályba lépett az új pénzmosási törvény?
320. cikk / 946 Építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzéke adatainak ellenőrzése
Kérdés: Kinek kell igazolnia vagy ellenőriznie az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének adatait a 321/2015. kormányrendelet 26. §-a értelmében?
