Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása kizárólagos joggal összefüggésben

Kérdés: Mennyiben érinti az idő múlása a kizárólagos jogot abban az esetben, ha a régen készült tervdokumentációt kell felülvizsgálni? Belefér-e az eredeti keretrendszerbe, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítok? Alkalmazhatom-e ezt az eljárásrendet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalap-alkalmazhatóságára vonatkozik, amennyiben az idő múlása és esetleges többletfeladatok megjelenése is felmerül a jogalap választásakor.A Kbt. előzőekben hivatkozott 98....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Ajánlattevő megbízhatóvá nyilváníthatósága

Kérdés: Egy ügyben az ajánlattevő kezdeményezte, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvánítsa megbízhatónak egy olyan ügyben, melyben gyakorlatilag adót csalt az ajánlattevő. Miért engedi ezt a KH, és milyen mozgástere van az ajánlatkérőnek, aki ezt nem szeretné engedni? Egyáltalán mi alapján dől el, hogy egy bűncselekményt meg nem történtnek kell tekinteni a Kbt. rendelkezése ellenére?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a kötelező kizáró okok közül az alábbi kettőről lehet szó.A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás műszaki tartalomnak meg nem felelés esetén

Kérdés: Az eljárásban két értékelési szempontot értékelek: árat és mintautat. Többváltozatú ajánlat nincs megengedve. Egyik ajánlattevő az egyik mintaútra két megoldást ad különböző árakkal. Ebben az esetben a teljes ajánlat érvénytelen, vagy csak a mintaútra kell nulla pontot adni? Lehet-e reparálni a kérdést a tárgyalás során?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához érdemes kitérni a C-561/12 EUB ügyre, melyben nem kifejezetten a kérdésben meghatározott módon, de a műszaki leírástól egyértelműen eltérő alternatív megoldás került meghatározásra. Az Európai Unió Bírósága szerint az építési beruházásra, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Ajánlattevők létszámának csökkentése a tárgyalások során az EKR keretein belül

Kérdés: A jelenlegi EKR keretek mellett hogyan oldható meg a Kbt. 88. §-ának (5) bekezdése szerinti lehetőség, az ajánlattevők létszámának csökkentése a tárgyalások során?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 88. §-ának (5) bekezdése szerinti, az ajánlattevők számának fokozatos csökkentésére irányuló eljárási gyakorlat alkalmazhatóságára vonatkozik.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Felhívás módosításáról szóló értesítés elkésettsége

Kérdés: Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő a felhívás módosításáról későn értesíti a gazdasági szereplőket, mivel a hirdetmény módosításának hiánypótoltatása elhúzódott?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő eset jogsértő jellegének megértéséhez érdemes megvizsgálnunk egy hasonló jogkérdésben született jogorvoslati döntést. A kérdéshez hasonló D. 250/2018. számú ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság az alábbiak szerint mérlegelte az adott esetet, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Hirdetmény feladása hiánypótlási felhívás ellenére eredeti tartalommal

Kérdés: A hirdetmény-ellenőrzés véleménye ellenére a tanácsadó eredeti tartalommal kívánja feladni a hirdetményt. Milyen következménye lehet ennek?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegzésről szóló 44/2015. MvM rendelet szabályozza a hirdetmény-ellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Igazgatási szolgáltatási díj ajánlatkérő által indított jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját maga ellen indít jogorvoslati eljárást, abban az esetben meg kell fizetnie a becsült érték szerint az igazgatási szolgáltatási díjat?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. MvM rendelet nem rendelkezik a kérdésről. Érdemes a válasz megadásához egy olyan eljárás határozatát elolvasni, ami hasonló esetről szól, amikor is az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Ajánlattételi határidő meghosszabbításának időpontja a közbeszerzési dokumentumok változtatása esetén

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 52. §-a nem tartalmaz időre vonatkozó szabályt, azaz ha változtatok a közbeszerzési dokumentumokon, akkor köteles vagyok meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, de nem a kiegészítő tájékoztatás kiküldésével egy időben? Attól tartok, egyre több kiegészítő tájékoztatást fognak indukálni a válaszok, emiatt a határidők is folyamatosan, akár többször is módosulni fognak.
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőtől elvárható, hogy minél hamarabb válaszolja meg a beérkezett kiegészítő tájékoztatás iránti kérdéseket, ugyanakkor a jogszabály valóban nem állapít meg pontos határidőt a kérdés megválaszolására vonatkozóan. Mivel az ajánlatkérő köteles határidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítéléséhez érdemes példaként felhozni néhány jogorvoslati döntést, mely a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdését értelmezi.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint a felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján az ajánlatkérő előírta a közbeszerzési törvény 75. § (2) bekezdésének alkalmazását, amely szükségessé teszi, hogy legalább két ajánlat érkezzen be az eljárás során. A Kbt. kifejezetten nem utal a részajánlattétel esetében részenként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.
1
29
30
31
49