Alternatív ajánlattétel lehetősége áralapú értékelési szempont alkalmazása esetén

Kérdés: Alternatív ajánlattétel előírására van-e lehetőség csak áralapú értékelési szempont alkalmazása esetében?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. értelmében a többváltozatú ajánlat benyújtása megkövetelésének nem feltétele az ár-érték alapú értékelési szempontrendszer az eljárást megindító felhívásban.A Kbt. 61. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az ajánlatkérőnek az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Közös ajánlattétel nemzeti rezsimben, összefoglaló tájékoztató alkalmazása esetén

Kérdés: Ha nemzeti rezsimben összefoglaló tájékoztató alkalmazásánál felhívom ajánlattételre az ajánlattevőket, engedhetem-e a közös ajánlattételt, és ha igen, akkor ezt elő kell-e írnom korábban?
Részlet a válaszából: […] Válasszuk külön azokat az ajánlattevőket, akik/amelyek önként jelentkeztek az összefoglaló tájékoztatóra, és akiket/amelyeket az ajánlatkérő kért fel ajánlattételre. Az előbbi esetben az ajánlattevők szabadon dönthetnek a közös indulás mellett, hiszen önként jelentkeztek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Adatbázis vizsgálata vagy igazolás kérése közösségi rezsimben

Kérdés: Ajánlatkérőként statisztikai állományi létszámot írtunk elő közösségi rezsimben. Mikor kell adatbázist vizsgálni és/vagy igazolást kérni, az EEKD-val együtt, vagy az értékelés végén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint egyértelművé teszi, hogy amennyiben elektronikus adatbázis létezik az érintett alkalmassági követelmény vonatkozásában, abban az esetben azt kell vizsgálni. A szabályozás tehát nem tesz különbséget a kizáró okok és az alkalmassági követelmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása gyorsított nyílt eljárásban

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy gyorsított nyílt eljárás esetében az ajánlatkérő ajánlattételi határidőt hosszabbítson? (Szükség lenne rá, mert nagyon sok a hiba a felhívásban és a dokumentációban.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi és részvételi határidő meghatározásának szabályai alapján eleve úgy kell meghatározni a határidőt, hogy elegendő idő álljon az ajánlatételre az ajánlattevők rendelkezésére. A határidő hosszabbítására vonatkozó kötelezettség csak akkor áll fenn, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A félreértést azt eredményezheti, hogy az elektronikus licit maga egy eljárástípus nemzeti rezsimben, mely valójában egy elektronikus aukcióból áll. A vonatkozó, a Kbt. 116. §-a szerinti szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Valóban kötelező lesz-e az elektronikus közbeszerzés bevezetése? Ha igen, akkor pontosan mikortól, mely ajánlatkérők számára, milyen értékhatártól, milyen eljárási cselekményekre, és ki fogja szolgáltatni azt?
Részlet a válaszából: […] A 2014/24/EU irányelvben az elektronikus közbeszerzésre kötelezés az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kommunikációra vonatkozik az eljárás minden szakaszában az eljárást megindító hirdetménytől az eredményről szóló tájékoztató közzétételéig az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Igazolások vizsgálata részvételi szakaszban

Kérdés: Miért nincs arra lehetőség, hogy a részvételi szakaszban megvizsgáljam az összes igazolást? Mi értelme van így a részvételi szakasznak? Ez az irányelvi szabályokból következik, vagy hazai sajátosság?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-a szerinti főszabály az igazolások bekérését az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglaltaknak megfelelően az ajánlattételi szakaszban teszi lehetővé. A 69. § (1) bekezdése általánosan fogalmaz, azonban a 69. § (4) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Kapacitást nyújtó szervezet bevonása a bírálat második szakaszában alkalmassági követelmények teljesítése érdekében

Kérdés: Az ajánlatkérő a bírálat második szakaszában megállapítja, hogy az ajánlattevő által benyújtott referencia nem felel meg az alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben – a bírálat második szakaszában – van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő az alkalmassági követelmények teljesítése érdekében bevonjon kapacitást nyújtó szervezetet? Ugyanis, ha a válasz igen, akkor EEKD-t kell benyújtani a kapacitást nyújtó szervezet vonatkozásában, és ezzel az ajánlatkérő újra a bírálat első szakaszába kerül, amelyet már egyszer lezárt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adott válaszban induljunk ki a Kbt. 69. § (9) bekezdésének szabályából, amely alapján elvileg eltérő adatok is feltüntethetők az igazolás során azoktól, amelyeket az ajánlattevő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban nyilatkozott.A 69. § (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Öntisztázás hamis adatszolgáltatás esetén

Kérdés: Hogyan lehet hamis adatszolgáltatás esetén öntisztázni, amikor a jogsértés megtörtént, ráadásul épp a közbeszerzési eljárásban? Van annak relevanciája, hogy valamely gazdasági szereplő megígéri, hogy soha többé nem tesz ilyet? Egyáltalán vizsgálja a DB ilyenkor az eredeti ügyet?
Részlet a válaszából: […] Az öntisztázás, melyet a hatályos törvény vezetett be a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) rendelkezései alapján, kiterjed a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos kizáró okra, melyet a Kbt. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Teljesítési biztosíték alvállalkozóval szemben

Kérdés: Építési vállalkozóként fővállalkozó vagyok, és az ajánlatkérő felhívta a figyelmemet arra, hogy milyen mértékben alkalmazhatok alvállalkozót. Erről tudomásom volt, azonban kivételesen olyan figyelmeztetést is tartalmaz a dokumentáció, hogy akármilyen mértékű teljesítési biztosítékot nem írhatok elő. Ezek szerint nem kötbérezhetem meg az alvállalkozómat úgy, ahogyan eddig tettem?
Részlet a válaszából: […] A biztosíték mértékére vonatkozó előírás alapvetően a Kbt. 134. §-ának a szabályaira épül. Eredetileg tehát a teljesítési és jólteljesítési biztosíték mértékének alábbi korlátozása 5 százalékra az ajánlatkérő és az ajánlattevő vonatkozásában került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
1
28
29
30
40