Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban gyakran visszatérő kérdés az üzleti titok és az aránytalanul alacsony ár problematikája, igazán érdekes helyzetek azonban leginkább akkor adódnak, ha a kettő együttesen jelentkezik, netán látszólag konfliktusba is kerül egymással.Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Hirdetmény-ellenőrzés védelmi beszerzéseknél

Kérdés: Védelmi beszerzés hirdetményét is ellenőrzi-e a Közbeszerzési Hatóság hirdetmény nélküli eljárás esetében?
Részlet a válaszából: […]

Nem, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény értelmében nincs ilyen ellenőrzési tevékenység.

(Kéziratzárás: 2021. 07. 08.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Hamis adatszolgáltatással kapcsolatos jelentési kötelezettség alkalmasság nem megfelelő igazolása miatt

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő nem igazolja megfelelően az alkalmasságát, az ajánlatkérőnek kötelessége lejelentenie hamis adatszolgáltatás miatt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja továbbra is tartalmazza azt az általános kötelezettséget, hogy amennyiben az ajánlattevő az előzetes nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasság igazolásának, és mindez befolyásolja az ajánlatkérő döntését, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettség

Kérdés: A szerződés felmondásával kapcsolatos közzétételi kötelezettségre vonatkozik a kérdésem. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint ha azt a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály az egyes dokumentumok, adatok tekintetében kötelezővé teszi, az EKR-ben is – közzétenni a 9. § (1) bekezdés h)-i) pontjának, valamint a 12. § (1)–(5) bekezdésének alkalmazásával megkötött szerződéseket, a szerződéskötést, valamint a szerződésmódosításokat, a szerződés módosítását követően haladéktalanul. A Kbt. nem nevesíti, hogy a szerződés felmondását is közzé kell-e tenni, azonban a fenti hivatkozás értelmezhető úgy is, hogy a felmondás is szerződésmódosítás, tekintettel arra, hogy módosítja a meglévő szerződést (megszünteti azt).
Részlet a válaszából: […] Rendkívül életszerű a kérdés, hiszen a szerződés teljesítéséről is szükséges közzétenni tájékoztatót. Értelmezésünk szerint a Kbt. 43. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a teljesítésre vonatkozó adatok körében szükséges a szerződésszerű teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Keretmegállapodás lehetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban 2021. február 1-jétől

Kérdés: Miért vesztette hatályát 2021. február 1-jétől a Kbt. 98. § (2b) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses bekezdés törlése során lehetővé vált hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként keretmegállapodást kötni. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ebben az esetben is fenn kell állnia a hirdetmény nélküli jogalapnak. A keretmegállapodást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Külföldi ajánlattevő kizárása fenntartott eljárásból

Kérdés: Kizárhatom-e a külföldi ajánlattevőt, ha fenntartott eljárásról van szó? Azaz hazai fenntartott eljárásnak tekinthetem-e a nemzeti eljárásrendben történő fenntartást?
Részlet a válaszából: […] Külföldi ajánlattevő kizárásával kapcsolatos szabályt a Kbt. nemzeti elbánásra vonatkozó előírásai között találunk. Ennek lényege, hogy csak olyan gazdasági szereplők zárhatók ki az eljárásból, akikkel kapcsolatban nem szükséges nemzetközi kötelezettségeinkkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2020. évi módosításainak hatálybalépése a vonatkozó törvény szerint lépcsőzetes, melyet korábbi számunkban, a parlamenti szakaszra tekintettel még nem tudtunk pontosan meghatározni. A végleges időpontok: 2021. január 1., 2021. február 1. és 2021. július 1. A későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Az öntisztázás új szabálya

Kérdés: Szükséges-e, hogy az öntisztázás során elismerje az ajánlattevő, amit tett, vagy lehetősége van arra, hogy peres eljárásban védje érdekeit, párhuzamosan az öntisztázással? Van változás ennek megítélésében vagy szabályozásában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése szerint az öntisztázásnak azt megelőzően kell történnie, hogy a gazdasági szereplő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtott volna be. Az öntisztázás a Kbt. 62. § (1) bekezdésének a), c)-e), g)-q) pontjai, a Kbt. 62. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Többszöri öntisztázás lehetősége

Kérdés: Az öntisztázás szabályait ismerem, de nem tudom, hogy lehet-e többször öntisztázni, ha egyszer nem sikerül? Mennyit kell várni? Hol érhetem el a határozatokat vagy végzéseket, amelyek az elutasításról szólnak?
Részlet a válaszából: […] Az öntisztázás vonatkozásában a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatója a https://kozbeszerzes.hu/cikkek/ontisztazas linken érhető el. Ennek megfelelően a megbízhatóságot nem megállapító határozatok közzétételére nem kerül sor, azokat a Hatóság a kérelmezőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.
1
5
6
7
22