24 cikk rendezése:
11. cikk / 24 Kartellkizáró ok ellenőrzése
Kérdés: A GVH-nál történő ellenőrzésen felül érdemes-e más fórumokon (például az Európai Bizottság versenyjogi döntései között) is ellenőrizni a kartellkizáró okot? Mi a teendő akkor, ha találunk a GVH-felületen vonatkozó tartalmat?
12. cikk / 24 Többletadatok bekérése kizáró okok vonatkozásában külföldi ajánlattevő esetén
Kérdés: Az ESPD-ben lévő adatok mellett az ajánlatkérő külföldi jelentkező/ajánlattevő esetében bekérhet-e egyéb nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a Kbt.-ben meghatározott kizáró okok vonatkozásában a jelentkező/ajánlattevő letelepedése szerinti országban mi felel meg a kizáró ok igazolására (hatóság, közjegyző, bíróság stb.)?
13. cikk / 24 Magyar nyelv ismerete mint teljesítési feltétel
Kérdés: Előírható-e a magyar nyelv ismerete a teljesítés során?
14. cikk / 24 Külföldi ajánlattevő többes alvállalkozása hazai cégeken keresztül
Kérdés: Meg lehet-e akadályozni, hogy külföldi ajánlattevő több céget létrehozzon itthon, és mögöttük mindenhol megjelenjen alvállalkozóként?
15. cikk / 24 EU-illetőségű gazdasági szereplő részvétele nemzeti eljárásrendben kiírt eljárásban
Kérdés: Nemzeti eljárásrendben kiírt közbeszerzési eljárásban is lehet ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet bármely EU-ban letelepedett gazdasági szereplő?
16. cikk / 24 Külföldi ajánlattevő esetében az Art. 36/A. § (6) bekezdésének érvényesülése
Kérdés: Külföldi nyertes ajánlattevő, hogyan teljesíti az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. §-ának (6) bekezdése szerinti kötelezettségét 200 000 forint feletti kifizetés esetén?
17. cikk / 24 Nemzetközi esélyegyenlőtlenség
Kérdés: Cégünk kulturális járulék fizetésére kötelezett, így a külföldi ajánlattevőkkel szemben eleve versenyhátrányból indulunk. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy azonos helyzetbe kerülhessünk a hazai közbeszerzési pályázatokon, ami úgy véljük, a kiélezett versenyben jogos igényünk lenne? Például Magyarországon 1 százalék mértékű kulturális járulék fizetendő az 1993. évi XXIII. törvény 5. §-a szerint. Így – mint magyar cégnek – nekünk be kell fizetni az árbevétel után az 1 százalékot. Azonban egy külföldi cégnek ezt természetesen nem kell befizetnie a magyar államnak, hanem ebben az esetben magának az ajánlatkérőnek kell ezt megfizetnie. Tehát az ajánlatkérő minden esetben kifizeti ezt az összeget. Legtöbb esetben a közbeszerzések bírálati szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Mivel nagyon éles a verseny, sokszor csak 1-2 százalék ügynöki jutalékkal tudunk dolgozni, ám az 1 százalék kulturális járulék miatt sokszor veszítünk, mert nekünk ezt bele kell építeni az árba, hiszen kötelesek vagyunk befizetni az NKA-ba. Van-e valamilyen lehetőség a közbeszerzési törvényben erre az esetre, hogy egyenlő feltételeket biztosítson a külföldi és a magyar ajánlattevőknek? Ha a legalacsonyabb ellenszolgáltatás a bírálati szempont, akkor kötelesek vagyunk ezt az 1 százalékot belekalkulálni az ajánlati értékbe, vagy lenne lehetőség ennek kihagyására, és valamilyen törvényi paragrafusra hivatkozva máshol említést tenni róla?
18. cikk / 24 KT-tájékoztatóra utalás tartalmi meghatározás nélkül
Kérdés: A kiírás tartalmazza, hogy az Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett ajánlattevők tekintetében az ajánlatkérő a KT 2006. július 16. KÉ 68/2006. tájékoztatóját veszi figyelembe. Ez mit jelent, miről szól ez a tájékoztató? Szabályszerű-e az, hogy az kiírás ezt még utalásszerűen sem tartalmazza?
19. cikk / 24 Harmadik személy alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat tartalma
Kérdés: A harmadik személy alkalmasságára, kizáró okok igazolására vonatkozóan a Kbt. semmilyen igazolási módot nem ír elő, az ajánlattevőnek csak arról kell nyilatkoznia, hogy a teljesítés melyik részében fogja igénybe venni azt. Ezek szerint, ha valakinek fennálló szerződése, keretszerződése van egy beszállítóval, amelynek mértékét, körülményeit nem kell módosítania a közbeszerzési szerződés teljesítéséhez, a beszállítója nem minősül alvállalkozónak. A szerződés teljesítésében való közreműködésének mértékétől függetlenül, csak arról kell nyilatkoznia az ajánlattevőnek, hogy miben vesz részt. A gyakorlatban a kérdéssel kapcsolatban háromféle megközelítést tapasztaltam: az első szerint a Kbt. 71. § 1. a) pontjára vonatkozó nyilatkozatban minden, a szerződés teljesítésében az ajánlattevőn kívül elvégzett tevékenység megnevezésre kerül, a másik szerint csak a 10 százalék alatti teljesítési értékkel rendelkező résztvevők, alvállalkozók tevékenységei kerülnek megnevezésre, a harmadik szerint pedig csak az alvállalkozónak nem minősülő közreműködők tevékenységei. Mi a helyes, jogszerű megközelítés?
20. cikk / 24 Ajánlattétel külföldön
Kérdés: Szlovák cég írt ki nyílt közösségi rezsimbe tartozó eljárást. Ajánlatunkat csak szlovák nyelven tehetjük meg. Milyen specifikumokra kell odafigyelni akkor, ha ilyen külföldi tenderre pályázunk? Nem kéne átnéznünk a szlovák Kbt. szabályozását? Vagy csak kövessük egyszerűen a pályázatban leírt feltételeket?
