Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása

Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügyben a benyújtott szakmai ajánlat nem tartalmazta a cégszerűen aláírt árazott költségvetést. Az ajánlatkérő a felhívásban a közbeszerzési dokumentumokban akként rendelkezett, hogy: "Szakmai ajánlat: 1. a megajánlott termék paramétereit bemutató műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hiánypótlás során történt elírás jogkövetkezménye

Kérdés: Van-e jelentősége annak, hogy azért, mert a hiánypótlás során elírom a műszaki paramétereket az ajánlatban foglaltakhoz képest, a többi hiánypótlást sem veszi figyelembe az ajánlatkérő, és úgy írja mindezt az összegzésbe, mintha semmilyen hiánypótlást nem nyújtottam volna be? Lehet-e ennek hamis adatszolgáltatás a következménye?
Részlet a válaszából: […] A félreértés abból eredhet, hogy az ajánlatkérő szó szerint a Kbt. 71. §-ának (10) bekezdése szerint járt el. Azaz olyan hiányosságot észlelt, mely esetünkben a 71. § (8) bekezdés b) pontjába ütközik, mely önmagában érvénytelenségi ok.A Kbt. 71. § (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Hibás értékelési szempont meghatározása

Kérdés: Előírható-e, hogy egy adott paraméternél minél alacsonyabb az érték, annál több pontot kapjon az ajánlattevő úgy, hogy az alacsonyabb paraméter egyértelműen gyengébb teljesítményt is jelent? (Így a gyengébb termékért jár több pont.)
Részlet a válaszából: […] A kérdező feltehetően arra az esetre utal, ha az ajánlatkérő nincs teljesen tisztában az általa kért paraméterek jellegével, és esetleg azt sem tudja, hogy a paraméter milyen mértéke minősül jobbnak. Ebben az esetben az ajánlatkérő nem érvelhet azzal, hogy nem volt minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítéléséhez érdemes példaként felhozni néhány jogorvoslati döntést, mely a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdését értelmezi.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint a felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Minőségi paraméterek meghatározása a gyakorlatban

Kérdés: Sok esetben az értékelési szempontok kialakításánál (főleg szolgáltatás és építési beruházás során) gondot okoz az ún. "minőségi paraméterek" előírása a legjobb ár-érték arány kapcsán. A jótállás megajánlása általában nem elfogadott, pedig a hétköznapi életben is sokszor ez alapján részesítünk előnyben bizonyos megajánlásokat, és a jótállás, mint olyan, jellemzi is az elvégzett munka minőségét. Építési beruházásnál ez fontosabb lenne, mint például a megengedett "előteljesítés" versenyeztetése. Kényszermegoldásként gyakran előnyben részesítjük a képzettebb szakembereket (ami valójában nem javít a minőségen.) Van-e kialakult gyakorlat a témában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 76. §-a értelmében a három értékelési szempont közül a 76. § (2) bekezdés c) pontjának az alkalmazása az ajánlatkérők számára az egyetlen megoldás, tekintettel arra, hogy a legalacsonyabb ár alkalmazását nem tudják megindokolni, a legalacsonyabb költség pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Versenyt szűkítő kiírás megtámadása

Kérdés: Egy olyan piacon működünk, ahol két másik versenytársunk van. Az ajánlatkérő most olyan paraméterekkel írta ki a pályázatot, hogy csak két másik szereplő tud rajta sikerrel indulni, mi nem. Érdemes-e megtámadni az eljárást?
Részlet a válaszából: […] Önmagában az a tény, hogy a műszaki paraméterek meghatározása következtében szűkíti a versenyt az ajánlatkérő, nem elegendő a jogsértés megállapításához – a Kbt. alábbi, 58. §-ának (3) bekezdése szerinti főszabályának megfogalmazása ellenére sem.A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Ajánlati kötöttség speciális közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A 188/2015. kormányrendelet szerinti közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérőnek a "végleges ajánlat" benyújtását követően is van lehetősége újabb tárgyalás lefolytatására?
Részlet a válaszából: […] A hírszerző és elhárítási tevékenységhez kapcsolódó beszerzésekről szóló 188/2015. kormányrendelet 11. §-a utal a tárgyalásos eljárás során irányadó szabályokra az ajánlatok benyújtását követően. Ténykérdés, hogy a kormányrendelet az ajánlattételi határidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Gyártó bevonása teljesítésbe

Kérdés: Az ajánlatkérő megadta a dokumentációban a műszaki paramétereket (leírást) az általa beszerezni kívánt termékhez. Mi nem tudjuk legyártani az alapján a terméket. Ebben az esetben beszerezhetjük azt a gyártótól, akit nem kell bejelentenünk közreműködőként? A kiírás szerint az ajánlattevő kifejezetten vállalkozási szerződést kíván kötni erre a beszerzésre. De ha a gyártótól szerzem be, oda kell adnom neki a műszaki leírást, mert a terméknek ahhoz kell igazodnia. Jól értelmezem, hogy az alvállalkozó igénybevétele itt nem kerülhető meg? Vagy esetleg – az arányokra figyelemmel – megoldás a közös ajánlattétel?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdés több közbeszerzési jogintézményt érint.Elsőként utalunk arra, hogy a közbeszerzési ajánlattétel során az ajánlattevőnek a megfelelő ajánlattétel érdekében fel kell mérnie, hogy a szerződés teljesítésére egyedül vagy más gazdasági szereplővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.
Kapcsolódó címke:

Tételes költségvetés javítása, pontosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 67. § (7) bekezdésének b) pontjában foglalt előírás alapján tárgyalásos eljárásban (tárgyalás csak az ajánlati árra irányul) lehetséges-e – figyelemmel a Kbt. 67. § (3) bekezdésére (az ajánlat megfeleljen a dokumentációnak) – a tételes költségvetésben szereplő mennyiségi eltérések, be nem árazott tételek, valamint beárazott többlet műszaki paraméterek javítása/pontosítása/törlése a tárgyalás során az ajánlattevő részéről, miután az ajánlati kötöttsége még nem áll fenn, és arra is figyelemmel, hogy a Kbt. 98. §-ának (2) bekezdése alapján ugyan az ajánlati árról tárgyal az ajánlatkérő, de az ajánlati ár és így a tárgyalás alapját a költségvetés képezi?
Részlet a válaszából: […] Igen, van rá lehetőség. Mivel az értékelési szempont – és egyben a felhívás – nem változik, a részletes költségvetés pontosítása, a tartalmi kérdések tisztázása nem olyan mértékű változás, ami miatt versenypárbeszédes eljárásban lenne erre csak lehetőség. Azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
Kapcsolódó címke:

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […]  A főszabály, hogy az ajánlati kötöttség a tárgyalásokbefejezésének időpontjától áll be az alábbiak szerint.A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerint a tárgyalásoseljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételifelhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.