474 cikk rendezése:
41. cikk / 474 Gazdasági szereplők összeférhetetlensége azonos közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egy pályázaton belül több ajánlatadóval indulhat-e társaságunk, mint alvállalkozó? Adhatunk-e ki több partnernek ajánlatot? Egy pályázaton belül igazolhatunk-e egyszerre több ajánlattevőnek is alkalmasságot? Egy pályázaton belül indulhatunk-e, mint ajánlattevő, és mint más ajánlattevő alvállalkozója?
42. cikk / 474 Eljárás lefolytatása a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését követően
Kérdés: A Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésére figyelemmel hogyan kell eljárni? Akár versenyeztetés nélkül is lehet beszerezni, vagy legalább egy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráshoz hasonló eljárást kell lebonyolítania az ajánlatkérőnek?
43. cikk / 474 Eljárás nem megfelelő tartalmú összegzés esetén
Kérdés: Ha kiderül, hogy egy ajánlat mégsem érvénytelen, újabb összegezést kell azonnal közzétenni, vagy az eredetit visszavonni? Az érvénytelenségről szóló tájékoztatást külön is meg kell tenni?
44. cikk / 474 Többszörös megjelenés tilalma
Kérdés: Most először szembesültünk azzal, hogy az ajánlattevő csak akkor kívánja cégünket bevonni egy pályázatba (szakemberünket is szeretné igénybe venni), ha más számára nem szolgáltatunk hasonló módon. Ezt azzal indokolta, hogy versenyjogi kockázatot jelent, ha máshol is szereplünk, mint szakember a pályázatban. Helytálló ez az indok?
45. cikk / 474 Tervpályázati eljárás "kiszervezhetősége" az EKR-ből
Kérdés: Tervpályázati eljárást lebonyolíthatok-e EKR-en kívül, akár részben, illetve van-e lehetőség a teljes eljárás kiszervezésére?
46. cikk / 474 Eredményről szóló tájékoztató közzététele
Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
47. cikk / 474 EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban
Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
48. cikk / 474 Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága
Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
49. cikk / 474 Feltételes közbeszerzési eljárás
Kérdés: Feltételes közbeszerzési eljárás esetében köthető-e szerződés, amennyiben az eljárásnak vége? (Későbbi hatályba léptetésre gondolok.) Ha időközben szerződésmódosításra is szükség van, akkor azt is módosíthatom úgy, hogy annak hatálybalépése feltételesen valósuljon meg? Módosíthatom-e a hatálybalépést úgy, hogy kiderül, hogy mégsem támogatott az eljárás, ennek ellenére saját forrásból megvalósítom?
50. cikk / 474 Tervpályázati eljárást követő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szolgáltatás megrendelésére
Kérdés: Tapasztalatunk szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság szinte mindig engedi olyan esetekben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást, amikor egy tervezőt választ ki az ajánlatkérő, pedig többet is választhatna. Ennek az eljárásnak milyen jogalapja van?