Ajánlattételi határidő hosszabbítása gyorsított nyílt eljárásban

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy gyorsított nyílt eljárás esetében az ajánlatkérő ajánlattételi határidőt hosszabbítson? (Szükség lenne rá, mert nagyon sok a hiba a felhívásban és a dokumentációban.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi és részvételi határidő meghatározásának szabályai alapján eleve úgy kell meghatározni a határidőt, hogy elegendő idő álljon az ajánlatételre az ajánlattevők rendelkezésére. A határidő hosszabbítására vonatkozó kötelezettség csak akkor áll fenn, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A félreértést azt eredményezheti, hogy az elektronikus licit maga egy eljárástípus nemzeti rezsimben, mely valójában egy elektronikus aukcióból áll. A vonatkozó, a Kbt. 116. §-a szerinti szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy egyrészt a nyílt eljárás szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Kötelező elektronikus közbeszerzés

Kérdés: Valóban kötelező lesz-e az elektronikus közbeszerzés bevezetése? Ha igen, akkor pontosan mikortól, mely ajánlatkérők számára, milyen értékhatártól, milyen eljárási cselekményekre, és ki fogja szolgáltatni azt?
Részlet a válaszából: […] A 2014/24/EU irányelvben az elektronikus közbeszerzésre kötelezés az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kommunikációra vonatkozik az eljárás minden szakaszában az eljárást megindító hirdetménytől az eredményről szóló tájékoztató közzétételéig az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Alvállalkozó bevonása nemleges nyilatkozat esetén

Kérdés: Be lehet-e vonni alvállalkozót abban az esetben, ha az ajánlatban az ajánlattevő úgy nyilatkozott, hogy nem fog bevonni a teljesítésbe alvállalkozót? Akadályozza ezt valamilyen törvény?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a teljesítésre vonatkozó szabályok között általános értelemben beszél a később bevonásra kerülő alvállalkozókról az alábbiak szerint:Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Igazolások vizsgálata részvételi szakaszban

Kérdés: Miért nincs arra lehetőség, hogy a részvételi szakaszban megvizsgáljam az összes igazolást? Mi értelme van így a részvételi szakasznak? Ez az irányelvi szabályokból következik, vagy hazai sajátosság?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-a szerinti főszabály az igazolások bekérését az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglaltaknak megfelelően az ajánlattételi szakaszban teszi lehetővé. A 69. § (1) bekezdése általánosan fogalmaz, azonban a 69. § (4) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Kapacitást nyújtó szervezet bevonása a bírálat második szakaszában alkalmassági követelmények teljesítése érdekében

Kérdés: Az ajánlatkérő a bírálat második szakaszában megállapítja, hogy az ajánlattevő által benyújtott referencia nem felel meg az alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben – a bírálat második szakaszában – van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő az alkalmassági követelmények teljesítése érdekében bevonjon kapacitást nyújtó szervezetet? Ugyanis, ha a válasz igen, akkor EEKD-t kell benyújtani a kapacitást nyújtó szervezet vonatkozásában, és ezzel az ajánlatkérő újra a bírálat első szakaszába kerül, amelyet már egyszer lezárt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adott válaszban induljunk ki a Kbt. 69. § (9) bekezdésének szabályából, amely alapján elvileg eltérő adatok is feltüntethetők az igazolás során azoktól, amelyeket az ajánlattevő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban nyilatkozott.A 69. § (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Öntisztázás hamis adatszolgáltatás esetén

Kérdés: Hogyan lehet hamis adatszolgáltatás esetén öntisztázni, amikor a jogsértés megtörtént, ráadásul épp a közbeszerzési eljárásban? Van annak relevanciája, hogy valamely gazdasági szereplő megígéri, hogy soha többé nem tesz ilyet? Egyáltalán vizsgálja a DB ilyenkor az eredeti ügyet?
Részlet a válaszából: […] Az öntisztázás, melyet a hatályos törvény vezetett be a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) rendelkezései alapján, kiterjed a hamis adatszolgáltatással kapcsolatos kizáró okra, melyet a Kbt. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Önkéntes hiánypótlás lehetősége

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatában elfelejtette pontosan meghatározni a termék típusát, de lenyilatkozta, hogy vállalja az ajánlatkérő által előírt paraméterek teljesítését. Van-e lehetőség önkéntes hiánypótlás keretében benyújtani a hiányzó adatot? (Már volt egy hiánypótlási kör, de abban ez nem szerepelt, ugyanakkor a dokumentáció szerint meg kellett volna adni a hiányzó adatot.)
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályok értelmében a hiánypótlás csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy jogszabályok előírásainak, mely elvi értelemben akár lehetővé is teheti a terméktípus később megadását – Kbt. 71. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Nyilatkozatok formai követelményei uniós rezsimben

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban elfogadható-e a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint bekért, kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített ajánlattevői nyilatkozat, ha nem eredeti, hanem másolati példányban került benyújtásra? Vagy szükséges ismételten eredeti formában bekérni azt?
Részlet a válaszából: […] A fenti kérdés kétféleképpen is értelmezhető. Egyrészt, ha már az ajánlattétel során eredeti formában az ajánlattevő benyújtotta az érintett nyilatkozatot közjegyző által hitelesítve, és azt másolati formában nyújtja be, miután nyertesnek nyilvánították, másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Eljárás alvállalkozó, szakember cseréje esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Hatóság szerződésmódosításra vonatkozó útmutatójában szerepel, hogy szakember-, illetve alvállalkozó-csere, -bevonás esetén szerződésmódosításnak van helye. Ezek szerint minden egyes alvállalkozó-csere (bevonás) esetében szerződésmódosításra van szükség, még akkor is, ha az alvállalkozók nem jelennek meg az ajánlatban, hanem bejelentésüket külön adminisztráljuk, tehát az nem a szerződés része?
Részlet a válaszából: […] A hatályos közbeszerzési törvény értelmében az ajánlattevőnek bejelentési kötelezettsége van az új alvállalkozók vonatkozásában. E kötelezettség kereteire, azaz hogy mindezt az ajánlatban megjelölt vagy a szerződésben külön nevesített alvállalkozók vonatkozásában teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.
1
33
34
35
69