Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánosságra jutása miatti érdeksérelem, annak függvényében adható válasz, hogy a harmadik személlyel kötött szerződés tartalmaz-e szankciót a titoktartási kötelezettség megszegése esetére. Tényleges érdeksérelmet (károsodást) jelentő szankció lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Eltiltás lehetőségének megszűnése 2021-ben

Kérdés: Van-e annak jelentősége, hogy a továbbiakban a jogorvoslati fórum nem tilthatja el az ajánlattevőt a közbeszerzési eljárásban való részvételtől?
Részlet a válaszából: […] ...a KDB mérlegeli."Egyébiránt az eltiltás a Közbeszerzési Hatóság honlapján található információk alapján csak elvétve alkalmazott szankció (jelenleg egyetlen ajánlattevő sem áll eltiltás alatt), így a gyakorlatban nem jelent nagy változást annak kivezetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Konzorciumi ajánlatkérők felelőssége

Kérdés: Ha konzorciumi ajánlatkérők indítanak közbeszerzési eljárást, majd a teljesítés során kiderül, hogy a megrendelés a keretmegállapodásból jogszerűtlen volt, akkor mindhárom ajánlatkérőt éri a retorzió, vagy csak azt, aki/amely jogszerűtlenül megrendelt? Érvényesül-e ebben az esetben az egyetemleges felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...konkrétan: "(...) Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés jogsértő módosítását szankcionáló bírság összegét az egyes felek magatartásának a figyelembevételével kell meghatározni."Mivel a konzorciumban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Bírságkiszabás az ajánlattevővel szemben szerződéses érték közbeszerzési értékhatárt elérése esetén

Kérdés: Bírságolható-e az ajánlattevő, ha nem volt tisztában azzal, hogy a folyamatos szerződésmódosítások során a közbeszerzési értékhatárt elérték a szerződéses értékek? (Ugyanis a becsült érték számítása eltért a szerződés során fizetett díj mértékétől.)
Részlet a válaszából: […] ...továbbá arra, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés jogsértő módosítását szankcionáló bírság összegét az egyes felek magatartásának figyelembevételével kell meghatározni. Fentiek tehát arra hívják fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Felelősség a közbeszerzési törvény alkalmazásának mellőzése miatt

Kérdés: Számonkérhető-e az ajánlattevő, ha tudott arról, hogy az ajánlatkérő mellőzte a közbeszerzési törvény alkalmazását, bár aktív módon nem vett részt annak elkerülésében? Ha szerződésmódosítás keretében történik mindez, ahol közösen döntenek, hogyan változik az előző kérdés megítélése?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartozik. Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között létrejött közbeszerzési szerződés jogsértő módosítását szankcionáló bírság összegét az egyes felek magatartásának a figyelembevételével kell meghatározni."Mivel az érintett esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Elállási jog súlyos szerződésszegés esetén

Kérdés: A szerződéskötést követően kiderült, hogy ugyanaz az ajánlattevő egy másik szerződés teljesítése során súlyos szerződésszegést követett el azonos ajánlatkérőnél. A Kbt.-re hivatkozva elállhatunk a szerződéstől azonnali hatállyal, hivatkozva a korábbi szerződéssel kapcsolatos súlyos szerződésszegésre?
Részlet a válaszából: […] ...említett korábbi szerződés felmondásához vagy elálláshoz, kártérítés követeléséhez vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett, vagy ha a nyertes ajánlattevőként szerződő fél olyan magatartása, amelyért felelős, részben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Bírságkiszabás az ajánlatkérővel szemben

Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját magát támadja meg, mert az értékelés során nem járt el megfelelően, és az összegezést már közzétette, akkor számíthat bírságra, vagy a saját feljelentés alapján a bírság kiszabása nem valószínű?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat – figyelembe veszi. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Szerződés részét képező ajánlat nyilvánosságra hozatala, feltöltése

Kérdés: Ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés szövege úgy rendelkezik, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata elválaszthatatlan része a szerződésnek, akkor a szerződés nyilvánossága alapján az ajánlat üzleti titok keretében nem védett részét is nyilvánosságra kell hozni? Fel kell tölteni a szerződéssel együtt a Hatóság adatbázisába, illetve, például közérdekű adatigénylés keretében, a megkért szerződéssel együtt meg kell küldeni az igénylő részére?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés elválaszthatatlan része maga az ajánlat is, úgy a közzétételi kötelezettség arra is vonatkozik. Ennek ellenőrzése, szankcionálása azonban visszafogott hazánkban.A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Ajánlat visszavonásának jogkövetkezményei

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlattevő későn vonja vissza ajánlatát? Egy jogorvoslati ügyben – D.560/2017 – úgy látjuk, akár el is marasztalhatja emiatt a DB. Egyáltalán van arra lehetőség, hogy az ajánlat visszavonását az ajánlattevő következmény nélkül tehesse meg?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatát visszavonhatja az ajánlati kötöttség beálltáig. Ha ezt követően áll el, akkor az ajánlati biztosíték elvesztése az a szankció, mely sújtja emiatt az ajánlattevőt, amennyiben az ajánlatkérő előírt ajánlati biztosítékot, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá kerülésétől, illetve a változástól számított harminc napon belül.Ezt erősíti a Kbt. 153. §-ának (1) bekezdése, mely szankcionálja azt az esetet, amikor az 5. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérők nem jelentkeznek be a törvény hatálya alá, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.
1
3
4
5
10