"Kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatás" meghatározása

Kérdés: A Kbt. 5. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a közbeszerzési kötelezettség tekintetében kivételi körbe sorolandó az a támogatott szervezet, mely kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból valósítja meg beruházását. Hogyan konkretizálható a "kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatás"? Például a támogatások jogcíme – 255/2014. Korm. rendelet 6. § 5. pont –, vagy támogatási kategóriák alapján?
Részlet a válaszából: […] ...célok és jogcímek adhatnak segítséget. Az operatív programok közül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban lehet támogatni kutatás-fejlesztési és innovációs projekteket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:    

Hiánypótlás nemteljesítése

Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
Részlet a válaszából: […] ...hiány pótolható az ajánlatban. Az olyan hiányosság, amely az értékelésre is kihatással van, a közbeszerzési alapelvek – különösen a versenysemlegesség, esélyegyenlőség alapelv – sérelme miatt nem megengedett, sőt tilos, így ebben a körben – véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kizárólagos jog jogosultjának megjelenése ajánlattevőként ugyanazon eljárásban

Kérdés: Ha egy gazdasági szereplő egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésében közvetlenül részt venne, ám mivel tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, és egyben kizárólagos forgalmazója és gyártója is egy szoftvernek, így a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint kivételnek tekinthető, emiatt az ajánlattevő nem nevezi meg alvállalkozóként a részvételre jelentkezésében/ajánlatában, akkor ez a gazdasági szereplő ugyanabban az eljárásban lehet-e részvételre jelentkező/ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...mellett is egyértelműen megjelenik az eljárás során, akkor véleményünk szerint az ajánlatkérőnek szükséges mindezt jelezni a Gazdasági Versenyhivatal felé annak érdekében, hogy tisztességes verseny tudjon megvalósulni, és fel se merüljön a Tpvt. 11. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Becsült érték és alkalmazandó jogszabály versenyújranyitásnál

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás második részében alkalmazandó. A keretmegállapodásos eljárás esetében 8 millió forint becsült értékű versenyújranyitás vagy konzultáció esetében szintén közvetlen ellenőrzés történik, míg 8 millió forintot elérő értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Kiegészítő tájékoztatás megadása a kiírástól eltérő módon

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban részletesen meghatározta, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmekre milyen módon adja majd meg a választ. Ha ettől eltér, de az nem ütközik a közbeszerzési törvénybe, akkor megteheti, hogy nem a kiírás szerint adja meg a kért információkat?
Részlet a válaszából: […] ...teszi az eljárást, különösen abban az esetben, ha ezzel valamely gazdasági szereplő eljárásban való ajánlattételi lehetőségét, a verseny semlegességét, vagy az egyenlő bánásmódot – mint közbeszerzési alapelveket – megsérti.Abban az esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:  

Kimentés a közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan alkalmazható a kimentés [új Kbt. 25. §-ának (8) bekezdése] intézménye?
Részlet a válaszából: […] ...érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa. Az összeférhetetlenségi helyzet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Ajánlattételi határidő a Kbt. 115. §-a szerinti beszerzéseknél

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szabályozza az árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél a 18 millió forint alatti, építési beruházásnál a 100 millió forint alatti közbeszerzések rendjét. A törvény 115. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. Ebben az esetben az ajánlatkérő szabadon határozza meg az ajánlattételi határidőt? Vagy a nemzeti eljárásrend szerinti összefoglaló tájékoztatóval induló közbeszerzésekre vonatkozó árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél 10 napos, építési beruházásnál 15 napos ajánlattételi határidőt kell/ajánlott alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...elő. A 114. § jelzett határidői azonban olyan mértékben rövidek, amelyeknél még rövidebb határidő alkalmazása ellehetetlenítheti a versenyt, ezért túlzottan rövid határidő megjelölése nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárásfajták mikro- és kisvállalkozásoknak

Kérdés: Az új Kbt.-ben van-e olyan eljárásfajta, amely a mikro- és kisvállalkozások számára kedvezőbb, mint a korábbi jogszabály szerinti eljárások?
Részlet a válaszából: […] ...megtenni a korábbi három helyett.A jelenleg hatályos Kbt. 115. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt, és az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább négy – a szerződés teljesítésére való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:  

Kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattétele egy eljárásban

Kérdés: Egy eljárásban a vállalkozásunk és a kapcsolt vállalkozásunk tehet-e külön-külön ajánlatot az új szabályozás szerint? (A vállalkozások közötti kapcsolt jelleg úgy valósul meg, hogy a mi vállalkozásunk 100 százalékban tulajdonosa annak a vállalkozásnak, mely szintén ajánlattevőként kíván indulni az adott közbeszerzési eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...az esetben nem elsősorban a többszörös megjelenés tilalma szabály megsértése, hanem a versenyjogszabályok megsértése jelenthet problémát. Az új Kbt. részletesebben szabályozza ezt a kérdéskört: olyan magatartásokat is érint, mely az ajánlattevők összejátszását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...vagy költségelemet az ajánlatkérő egy rögzített értéken megadja, és az ajánlattevők az egyéb értékelési szempontok tekintetében versenyeznek egymással.Szintén újdonság, hogy a legalacsonyabb ár értékelési szempontjának választása kivételes esetben történhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.
1
36
37
38
77